Getty Images
Üzleti tippek

Júliustól könnyebben elkerülhető a csőd

Várhatóan 2021. július 1-jén lép hatályba a szerkezetátalakításról szóló törvény, amely lehetővé tenné, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de nem fizetésképtelen cégek szerkezetátalakítás révén elkerüljék a fizetésképtelenné válást és a csődhelyzetet. A Kapolyi Ügyvédi Iroda értékelése szerint ez Magyarországon is sok vállalkozáson segíthet.

Július 1-jén léphet hatályba az a törvény, amely a 2019/1023/EU irányelvet magyar jogba ültetve lehetővé teszi, hogy a vállalkozások gazdasági tevékenysége pénzügyi nehézségek esetén is fenntartható legyen.

A javaslat nem terjed ki az önálló vállalkozó magánszemélyek, így egyéni vállalkozók adósságrendezésére és adósságmentesítésére, mivel rájuk a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény (2015. évi CV.) vonatkozik, melynek módosítása külön szükséges az uniós irányelv alapján.

Kapcsolódó
Melyek jelenleg a legkockázatosabb szektorok?
Az építőipar mellett a szolgáltató és a kiskereskedelmi cégek számítanak a legrizikósabbnak.

Benczik Vivien, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje a várható változásokkal kapcsolatban kiemelte: szerkezetátalakítási eljárást minden gazdasági tevékenységet végző jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet indíthat. A törvényjavaslat azonban tételesen megnevezi azokat az adóstípusokat, akik számára az eljárás megindítása kizárt. Ilyenek a pénzügyi szervezetek, a magánszemély vállalkozók, valamint az államháztartási szervezetek. A szerkezetátalakítási tervhez ugyanakkor tőketulajdonosok és egyéb harmadik személyek is csatlakozhatnak.

A javaslat azt is kimondja, hogy nem vonható az eljárás körébe a foglalkoztatással összefüggő közteher, az adós tevékenységével összefüggő áfa, valamint a büntetőjogi kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgy. A szakértő hozzátette, hogy egyszerre több szerkezetátalakítás nem folytatható le.

  • A folyamat során olyan tervet kell kidolgozni és elfogadtatni a bírósággal, amely alkalmas az adós működőképességének megőrzésére. Továbbá képes átalakítani a vállalkozás adósságösszetételét és a visszafizetési kondíciókat, hogy azok összhangba kerüljenek az adós teljesítőképességével.
  • Abban az esetben, ha az átalakítás sikertelen, a moratórium megszűnik, ami alapján azonban a bíróság még nem jogosult az adós fizetésképtelenségének megállapítására.

A törvényjavaslat részletesen szabályozza az ún. követelés-érvényesítési moratórium engedélyezésére irányuló eljárást. Ezt az adós kérelmezheti annak érdekében, hogy a hitelezők a szerkezetátalakítási eljárás során ne folytathassanak az adóssal szemben végrehajtási intézkedéseket, valamint ne kerüljön sor vele szemben fizetésképtelenségi eljárások megindítására.

Mindez a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint arra adhat biztosítékot, hogy a szerkezetátalakítási eljárás ne jelentsen aránytalan kockázatot az adós számára. A moratórium azonban a hitelezők érdekeit is szem előtt tartva csak határozott időtartamra szólhat, sőt kivételes esetekben minimum a 90 napos időtartam lejártát megelőzően is megszüntethető.

A törvényjavaslat mindezek mellett meglehetősen szűkre szabja a bírósági döntésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok körét, illetve azok jogkövetkezményeit. Továbbá szükségessé teszi a csődtörvény kiegészítését, valamint a csődeljárás, illetőleg a szerkezetátalakítási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezését is. Ezeket az eljárásokat ugyanis nem lehet párhuzamosan lefolytatni, és az adósnak választania kell, melyik eljárás megindítását kívánja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.