Nem véletlenül, hiszen ez a három fogalom kiemelten fontos egy sikeres üzletember, egy vállalatvezető vagy egy felelős poszton dolgozó szakember számára. Az Invitech Üzleti Klubjának a célja, hogy olyan ismereteket és tapasztalatokat tudjanak megosztani az ügyfeleikkel, partnereikkel, amelyek a mindennapokban, a napi munkák során hasznosíthatók, és értékeket jelenthetnek.
A nemrég tartott klubrendezvény a sikerhez vezető út talán legfontosabb feltételét, a változás, a megújulás képességét járta körbe – egyéni, közösségi és gazdasági nézőpontból. Ahogy korábban, most is neves szakemberek ismertették, hogy számukra és szakterületük számára mit jelent a rendezvény mottója.
Az üzleti klubban előadást tartott Fa Nándor hajótervező, hajóépítő és óceáni szólóvitorlázó. Az első magyar, aki először kerülte meg egyedül vitorlásával a Földet, és összesen ötször vitorlázta körbe a bolygónkat. Szintén az előadók között szerepelt Csepeli György szociálpszichológus, szociológus és Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, volt miniszter és a jegybank korábbi elnöke.
Stabil kiindulópontok a rohamosan fejlődő világban
Közhely, hogy minden átalakul körülöttünk, a technológia, a szabályozási környezet, a mikro- és makroszintű társadalmi és gazdasági kapcsolatok, erőterek. Különösen igaz ez a technológiai iparágakra, azon belül is az informatikára, ahol szinte nincs olyan nap, amikor ne találkoznánk egy újabb innovációval.
„Az üzleti klub témái elsőre egyszerűnek tűnnek, de mégis azt gondolom, hogy ma is nagyon aktuális témákról van szó, amelyekről fontos, hogy beszéljünk. Nem kérdés, hogy a technológia világában elengedhetetlen az alkalmazkodás, a rugalmasság, hiszen rendkívül gyorsan változik minden.
Meggyőződésem, hogy a mai üzleti világban, ha egy cég nem alkalmazkodik a piaci környezethez, ha nem elég rugalmas, ha nem eléggé nyitott az újdonságokra, akkor nemcsak hátrányt szenved, hanem el is tűnhet a piaci versenyből. Tehát mondhatjuk, hogy a létfenntartásban egy-egy fontos eszköz mindhárom kulcsfogalom, ami köré a rendezvényt szerveztük” – összegezte Marton László, az Invitech vállalati és kormányzati főigazgatója.
Vajon mennyire tudunk rugalmasak lenni – a szélsőséges és a kevésbé szélsőséges helyzetekben?
Nehéz erre a kérdésre hitelesebb válaszadót találni Fa Nándornál, aki extrém helyzetekben, kizárólag saját döntéseire utalva volt képes többször is egyedülálló teljesítményt felmutatni. A szólóvitorlázó előadásában a többi közt arra is kitért, hogy miként hasznosíthatók a tapasztalatai a mindennapokban és az üzleti életben.
Úgy gondolom, hogy valójában egész életünkben – onnantól kezdve, hogy rádöbbenünk a világra – alkalmazkodunk, és a tanulás maga is valamilyen mértékben erről szól. Aztán ahogy később önálló gondolkodókká válunk, már a saját felelősségünk, hogy ezt a fajta alkalmazkodást milyen irányba tereljük. Azzal együtt, hogy az alkalmazkodás egy rendkívül fontos dolog, mégis csapdahelyzet is lehet, hiszen nagyon nem mindegy, hogy mihez alkalmazkodunk. Az pedig, hogy az ember ezt a képességét jó irányba terelje részben kulturális, oktatási és környezeti kérdés. Természetesen fontos a ’saját kútfő’ szerepe is, hogy az egyén miként képzeli el a saját pályáját – mondta Fa Nándor.
„Ma olyan világot élünk, ami elképesztően nagy sebességgel változó technológiailag, emberileg, szabályrendszerében és fejlesztéseiben is. Ezt a folyamatot követni már eleve komoly kihívás. Sőt, azt kiválasztani, hogy mit kövessünk, és mit ne kövessünk, az egy másik kihívás. Talán az informatika világában, a mostani technológia világában ez nem ennyire markáns, de ott, ahol szabályokat írnak – legyen az vitorlázás vagy Forma-1 –, ott azzal is farkasszemet kell nézni, hogy a szabályok egy olyan keretet adnak, ami van, akire igaz és kötelező, és van, akire nem” – tette hozzá.
Fa Nándor előadásában a példákat természetesen a vitorlázás izgalmas világából hozta. Szó volt arról, hogy a hajótervezésnél az előírt szabályok alapján kezdte el a munkát. Ugyanakkor nem egyszer előfordult, hogy a szabály kiírói különböző érdekek alapján módosították a feltételeket, és az eredetileg évekre befagyasztott szabályok mégis állandóan változtak. Emiatt a módosításokhoz alkalmazkodva kellett folytatnia a tervezési munkát.
Ekkor már kényszerpályán mozogva próbáltam követni a változásokat. Egy bizonyos szintig meg tudtam ezt tenni, de ha végig alkalmazkodom a változó szabályokhoz, akkor már akár magamat is veszélybe sodorhattam volna. A hajóépítésnél a végeredmény nem arról szól, hogy igazam lett, vagy sem, hanem arról, hogy a hajó üzemképes és biztonságos-e. Rendben haladok kint az óceánon, vagy meghalok, ez nem elv vagy szabály, hanem élet-halál kérdés – fejtette ki a kikötőket is tervező szakember.
Az Invitech üzleti klubjában szó volt arról is, hogy ma már mennyiféle high-tech, automata rendszert és algoritmust használnak a hajózásban is. Az automata kormányrendszer akár tíz hullám alatt megtanulja, hogy mik a környezeti viszonyok, és ezt követően ügyesebben, precízebben vezeti a hajót, mint a tapasztalt vitorlázó. Persze a vitorlázónak kell döntenie arról, hogy több ezer opcióból mely szempontokat vegyen a rendszer figyelembe.
A verseny alapvető része például a következő 10 nap időjárásának letöltése, az adatoknak a számítógépes feldolgozása, elemzése és a javasolt útvonal, az úgynevezett routing elkészítése. A routing alapján a számítógépen látható a virtuális és a valós hajó helyzete, hogy miként „versenyeznek” egymással, eközben a szólóvitorlázó egyszerre legfeljebb csak 20 perceket aludhat.
Ez a példa is jól mutatja az extrém helyzetekben az alkalmazkodás rendkívüli fontosságát, ha ugyanis „az ember kiesik a saját ritmusából, a routingjából, utána már sok minden történik, csak az nem, aminek kellene” – adott a hétköznapokban is tanulságos betekintést az óceáni vitorlázás világába Fa Nándor.
Kiemelt fotó: spiritofhungary.hu
