A Deloitte az ISPIM budapesti globális konferenciáján adott körképet a hazai K+F szektor jelenlegi helyzetéről. Magyarországon a GDP-arányos K+F ráfordítás a 2000-2009 közötti 1% körüli stagnálás után 2010-től emelkedett, és 2013-ra elérte az 1,41%-ot. Az érvényes hazai szabadalmak száma szintén jelentősen megnőtt: 2010 végéig 13 853, 2013 végére pedig már 19 130 szabadalmat jegyeztek be.
A 2006-os helyen állunk
Ha az elmúlt 4 év GDP-arányos K+F ráfordításának átlagos növekedési üteme fennmarad, akkor a 2020-ra tervezett 1,8%-os arány akár 2017-re is elérhető. Ennek ellenére az EU-tagállamok K+F ráfordításának átlaga továbbra is 3% felett van, és a tagállamok között Magyarország továbbra is csak a 20. helyen szerepel az Innovation Scoreboard rangsorában. Ez gyakorlatilag megegyezik a 2006-os hellyel.
„A vállalkozások K+F költései a 2010-2013-as időszakban jelentősen megnőttek, és kizárólag a cégek ráfordításainak növekedése okozta a GDP-arányos K+F ráfordítások növekedését. Mivel ez a trend várhatóan a következő 5-6 évben sem fog változni, kihívást jelent, hogy sikerül-e a társaságok számára a jelenleginél is jelentősebb kutatás-fejlesztést ösztönző környezetet teremteni.
Meghatározó lesz, hogy a következő 6 évben a megfelelő vállalati szegmensekre kialakított támogatási konstrukciókat sikerül-e elindítani – különösen azért, mert a K+F adóalap-kedvezmények az elmúlt években veszítettek a versenyképességükből” – összegezte Márkus Csaba, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágát vezető partnere.
Nem feltétlenül Magyarországon hasznosulnak a fejlesztések
Itthon a nagyvállalatok költik arányosan a legtöbbet kutatás-fejlesztésre. Bár a vállalati szektor K+F ráfordításainak 2013-ban csak 20 százalékát tette ki az állami támogatás, a maradék 80%-os vállalati ráfordítás jelentős részét kifejezetten az állami támogatás indukálta.
El kell ugyanakkor fogadni, hogy a nagyvállalati K+F projektek eredménye nem feltétlenül idehaza hasznosul és ezt a magyarországi menedzsment sem tudja befolyásolni. Ezeknek a projekteknek az értéke például abban rejlik, hogy magas tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, és számos feladathoz vesznek igénybe hazai kkv-kat és felsőoktatási intézményeket, illetve kutatóintézeteket.
K+F kicsiben
A kkv-k és startupok legfőbb erőssége, hogy gyorsan tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz és az új lehetőségekhez. A startupok ezen túl az új ötletek, az innovációs gondolkodás melegágyát jelentik, ráadásul jelentős közöttük az infokommunikációs és technológiai fókuszt képviselő cégek aránya.
A Deloitte szerint a hazai kis- és középvállalkozások esetében az az egyik probléma, hogy a K+F projektjeik legtöbbször kiszervezett innovációkként, külső finanszírozásból valósulnak meg.
