Hidegzuhanyt hozott az újabb Varga-csomag

A nemzetközi pénzpiacokon hétfőn derűlátóan indult a kereskedés, a Budapesti Értéktőzsde is pluszban nyitott reggel. Ez utóbbit fordították meg a bejelentett adóemelések. Az OTP és a Magyar Telekom részvényei is mínuszba süllyedtek, a forint pedig  gyengülő pályára került.

Korábban a témában:

„Elindít egyfajta spekulálást, hogy miért szükségesek a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett intézkedések, így a tranzakciós illeték megduplázása, a telefonadó emelése és a bankbetétek, illetve kereskedési számlák kamatjövedelme utáni 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás kivetése. A lehetséges forgatókönyvek között felmerül, hogy esetleg veszélyben van a kormányzat által várt 0,7 százalékos gazdasági növekedés, és emiatt döntöttek az állami bevételek növelése mellett. A másik lehetőség, hogy biztosra megy a kormány, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését szeretné bebiztosítani” – összegezte Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője.

Az európai pénzügyminiszterek június 21-én döntenek arról, hogy Magyarország ténylegesen kikerül-e az eljárás alól. Az erről szóló ajánlást már május végén megkaptuk az Európai Bizottságtól. Soós Róbert emlékeztetett arra, hogy a bizottsági döntést megelőzően már az első Varga-csomagnál is történt utalás a mostani adóemelésekre.

A szakértő furcsállná, ha pénteken mégsem döntenének az európai pénzügyminiszterek a Magyarország elleni eljárás megszüntetéséről. A túlzott szigorral ugyanis a többi ország saját maga alatt is vágná a fát. Jelenleg ugyanis a 27 tagállamból 20 ellen folyik ilyen típusú eljárás.

Soós Róbert arra is kitért, hogy nem számít fenntartható gazdaságpolitikai pályának, ha a pénzügyi szektorra évről évre extra terhelést vetnek ki. Ennek a szektornak kellene ugyanis tőkét juttatnia a reálgazdaságba, márpedig a kivetett adók éppen a hitelezés ellen hatnak. A bankbetéteket érintő 6 százalékos adóval pedig szerinte elképzelhető, hogy a fogyasztás (például ingatlan- és autóvásárlás) felé terelné a kormány azokat, akik eddig betétekben parkoltatták a pénzüket. A kormány mostani lépése a kiszámítható gazdaságpolitika iránti bizalmat sem javítja, és mindez a beruházásokon és a hitelezési aktivitáson is lecsapódhat – tette hozzá.

Megszorítás után lazítás?

A szakértő úgy véli, hogy ha megszüntetik a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, akkor a lazító, gazdaságnövekedést segítő lépéseket kellene erősíteni. Erre jó példa az Európában rekordmagas, 27 százalékos áfakulcs, amely megérhet a csökkentésre. Az áfát korábban azért emelte fel a kormány, hogy az uniós eljárás megszüntetéséhez szükséges, GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási deficitet elérje. Ez tavaly teljesült, és várhatóan idén és jövőre is 3 százalékos alatt lesz a hiány.

A forint is lefordult

A múlt keddi 301,5 forintos euróárfolyam után forinterősödés jellemezte az elmúlt hét második felét, és hétfőn délelőtt az euró rövid időre 290 alá is „benézett”. Varga Mihály sajtótájékoztatója után viszont az euróval szemben 291 fölé gyengült a magyar fizetőeszköz. Technikai szempontból a következő árfolyamküszöb a 292-es szintnél található.

Frissítés: Átmeneti gyengülést követően délután újra erősödni kezdett a forint annak köszönhetően, hogy „tomboltak a részvénypiacok”. A befektetők arra számítanak, hogy szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elodázza az eszközvásárlási program későbbi leállítását. A hétfői nap végére viszont megint gyengülni kezdett a magyar fizetőeszköz.

Kik veszik a magyar devizát?

A nyugodtabb kereskedési stílust követő carry traderek számára továbbra is népszerű lehet a magyar fizetőeszköz. Számukra a kamathozam, így az alapkamat és az infláció a meghatározó tényezők. Ez a forint esetében még mindig több mint 2 százalékos reálkamatot biztosít, ami kimagaslónak számít.

A befektetők számára fő kérdés, hogy hol lehet a magyar kamatvágások alja. Az XTB vezető elemzője elmondta: a határidős kamatlábak azt mutatják, hogy idén 4 százalék alá nem nagyon eshet a magyar irányadó ráta. A környező országok esetében Lengyelországnál véget érhet a kamatcsökkentési ciklus. A szintén a feltörekvő országok közé tartozó törököknél pedig 4,5 százalékos az irányadó ráta. Soós Róbert hozzátette: lehet, hogy furcsán hangzik, de a törökországi viharos helyzet a forintnak is kedvezhet, hiszen lehetnek olyan befektetők, akik eddig török lírában kereskedtek, de most a magyar devizába szállnak be.

További részletekről hallgassa meg a beszélgetést! Soós Róbert vezető elemzővel Borbély Péter a Gazdasági Rádió hétfő reggeli hírműsorában még a bejelentések előtt beszélgetett. Az interjú hossza: 9 perc.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.