Az Országgyűlés április 8-án elfogadta a 2013. évi XXXVII. törvényt az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól. Ez alapján módosították egyebek közt a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt is.
Az ügynököknek szabad a pálya
A törvénymódosítás hatályba lépése után már csak egy tevékenységi kör van kizárva a „katázásból”. A saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások, vállalkozók továbbra sem választhatják ezt az adónemet. A biztosítási ügynökök, a brókerek és a biztosításhoz, nyugdíjalaphoz tartozó kiegészítő tevékenységet végzők előtt viszont megnyílt a lehetőség – összegezte Dr. Székely Péter, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. adótanácsadója.
Pontosítás az 500 milliós plafonnál
A kisvállalati adó esetében módosult a mérlegfőösszegre vonatkozó feltétel. 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a kisvállalati adózás akkor válaszható, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forint időarányos részét. Korábban ezt a kitételt nem tartalmazta a törvény.
Szintén a kivánál a kedvezményezett foglalkoztatottakra vonatkozó előírásokat is pontosították. Ezzel a szabályozást gyakorlatilag összhangba hozták a szociális hozzájárulási adónál figyelembe vehető kedvezményezetti körrel.
Év közben is átjelentkezhet…
Eddig a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság csak január elsejével jöhetett létre. A Saldo szakértője szerint lényegesen kedvező változás, hogy erre már év közben is van lehetőség: így mindez a NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjával létrejöhet. A bejelentést elektronikus úton lehet megtenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található nyomtatványon.
…és vissza is léphet
A kiva szerinti adóalanyiság első napjával önálló üzleti év kezdődik. A megalapozott döntést segíti az a módosítás, hogy az adóalanyiság választása az adóhatósághoz történő bejelentés napjától számított 30 napon belül (külön elektronikus nyomtatványon) visszavonható. A határidő lejárta után viszont erre már nincs lehetőség – figyelmeztet dr. Székely Péter.
A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre. Az viszont továbbra sem lehetséges, hogy az adózó év közben a kiváról áttérjen például a társasági adózásra, vagy belépjen az eva-körbe. Erre csak a következő év január 1-jétől lesz lehetősége.
Így mérsékelhető az adóalap
Az is kedvező módosítás, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény a kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök (idetartoznak a beruházások is) társasági adótörvény szerinti nyilvántartási értékével csökkenthető. Ez 10 év alatt, egyenlő részletekben lehetséges.
Ha az immateriális javakat, tárgyi eszközöket 10 éven belül kivezetik a könyvekből, akkor a pénzforgalmi eredmény a kivezetés adóévében a nyilvántartási érték azon részével lehet kisebb, amellyel a pénzforgalmi eredményt még nem csökkentették.
Ezen felül a pénzforgalmi eredmény a kivát megelőző és a kiva első adóévében elszámolt zárókészletek különbözetével is csökkenthető. Itt a feltétel, hogy az első adóévben a zárókészlet állományának értéke nem érheti el a megelőző adóév zárókészletének értékét.
A törvénymódosítás azt is egyértelműsíti, hogy a katát és a kivát választó korábbi társasági adóalanyok a váltás hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adóbevallásukat benyújtani – tette hozzá a Saldo adótanácsadója.
