Ha gondok vannak a büdzsével, akkor a kereskedelem oldaláról miért adókkal és miért nem a feketekereskedelem felszámolásával lép fel a gazdasági kormányzat az érdekképviseletekkel és az adóhatósággal együtt – kérdezte Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke Szatmáry Kristóftól, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárától az Európai Kereskedelem Napja elnevezésű csütörtöki rendezvényen. A politikus nem válaszolt a felvetésére. Nem ez volt az egyetlen kényes aktualitás.
Mikor támadhat fel a kereskedelem?
Szatmáry megjegyezte, a kormányzat minden látszat ellenére arra törekszik, hogy legalább szinten tartsa, de lehetőség szerint növelje a belső keresletet, mert tudják, hogy ezen múlik a kereskedelem jövője. Az egykulcsos adót sok kritika érte, ennek ellenére is biztosak abban, hogy a kereslet növekedéséhez fog vezetni – jelentette ki. A Nemzetgazdasági Minisztérium elemzése szerint akár már 2011-ben is növekedhet a lakossági belső kereslet. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a prognózissal vitába szállt: ő 2012-re legfeljebb kis növekedést, de inkább stagnálást vár.
A kereskedelmi vállalkozások képviselőinek kerekasztal-beszélgetésén még pesszimistább jövőkép rajzolódott ki. Murányi László, a Coop vezérigazgatója és Csűrös Alíz, az Auchan expanziós igazgatója úgy látták, hogy három éven belül nem lesz 3 százalék felett a lakossági fogyasztás növekedése. Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke erre 5 éven belül nem lát esélyt. Iglódi-Csató Judit, a Tesco kommunikációs igazgatója pedig 2015 előtt nem bízik ebben.
Piaci átrendeződés várható
A piac átrendeződése többféle megközelítésből is szóba került. Parragh László megemlítette, a válság miatt több részpiac összeomlott (gépkocsi, tartós fogyasztási cikk, lakás, kereskedelem), a vállalkozások felhalmozott vagyonai elolvadtak, a hiteltörlesztések miatt a bankokhoz vándoroltak. Sokan tönkrementek. Egyetlen pozitívumként azt említette meg ezen a téren, hogy legalább a vidéki kisboltok forgalma kevésbé esik mostanában (talán mert az embereknek arra sincs pénzük, hogy beutazzanak a városi nagyáruházakba).
A GFK előrejelzése szerint is átrendeződés várható. 2020-ra a független kisboltok aránya tovább fog csökkenni (9 százalékra), és egyre inkább teret nyernek a hiper- és szupermarketek, valamint a diszkontok (elvihetik a forgalom 69 százalékát). Krisán László szerint a kisboltok számára az lehet a kiút, ha hálózatokba tömörülnek.
Kényes kérdések
Szó került az alacsony bérekről, és arról is, hogy amikor növekedés nem várható, akkor hogyan tudná kitermelni a minimálbér és a bérminimum emelését a kereskedelm. A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc szerint jó, hogy a kormányzat kompenzációt ígért. De borítékolta, „az is a mi pénzünkből lesz”.
A „magyar árukat a boltokba” szlogenre jött olyan reakció is, hogy a magyar termelők, beszállítók képesek megfelelő minőségben, megbízhatóan ellátni a boltokat, és ennek ellenkezője is elhangzott. Antalffy Gábor megjegyezte, szép, hogy a kormány szorgalmazza a termelői piacok terjedését, de ezzel csak abban az esetben tud egyetérteni, ha ezek a piacok legálisak. Ha nem így lesz, akkor a legális kereskedők piacát szívhatják el, csakúgy, mint a feketekereskedők – tette hozzá.
A plázastop felvetésre Krisán László azt mondta, szerinte a piac el tudja dönteni, mire van szüksége, nem kell ehhez az államnak beavatkoznia.
A cafetria változásaival kapcsolatban Csűrös Alíz és Murányi László is elmondta, lobbizni fognak azért, hogy maradjon/visszaálljon a mostani 18 ezer forintos kerettel a hidegétkezési utalvány, mert a kisboltok számára ez létkérdés lenne.
A válságadó eltörlésében bízik a Tesco, mert ez nagyon kellene ahhoz, hogy újra beruházzanak. Addig is, a több lábon állás jegyében kisebb boltok nyitásával és az online kereskedés bevezetésével erősítenék piaci pozícióikat. Ez utóbbi tervet az Auchan is megemlítette.
Új kereskedelmi koncepció
Szatmáry Kristóf elmondta: egy új, 5-10 évre szóló kereskedelem-fejlesztési koncepció kialakítása folyik. Ebben a jelentésben kitérnek arra, hogy milyen most a helyzet, és milyen legyen a jövőben. Ehhez a kereskedők partnerségét kérte.
