Üzleti tippek

Visszaállamosítják a felszámolást?

admin
admin

2011. 08. 25. 15:45

Állami kézbe kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt cégek csõd és felszámolási eljárása. Hogy melyik cégek kerülnek ebbe a körbe, azt még nem lehet tudni. A törvénymódosítás szerint szinte bármelyik vállalatra ragaszthat utólag ilyen címkét a kormány, például az élelmiszer-ipari cégekre vagy a nagyobb foglalkoztatókra is.

A felszámolási és csõdtörvény júliusi közepi módosítása alapján a kormány „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségûnek” minõsítheti a csõd vagy felszámolási eljárás alá kerülõ cégeket. Erre akár legyinthetnénk is, hiszen köznyelvi jelentése alapján nem sok vállalatról gondolnánk, hogy „nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõnek” lehetne minõsíteni. De nem így van.

A törvény szövege alapján nagyon is sok cég kerülhet ebbe a csoportba, például a nagyobb mezõgazdasági, élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi cégek, jelentõsebb foglalkoztatók, a nagy összegû állami hitelgaranciát kapott vállalkozások, stb. S az sincs pontosítva, mit takarnak a törvénymódosításban szereplõ jelzõk (országos jelentõségû, kiemelt, nagy összegû, jelentõs, stb.)

Amelyik cég ebbe a kategóriába kerül, annál a jövõben kizárólag csak állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság (vagyis „állami felszámoló”) járhat el vagyonfelügyelõként, illetve felszámolóként. A már megkezdett csõd és felszámolási eljárásokat is felülvizsgálják, átminõsítik, így ezek egy részét is átveheti az állami felszámoló.

Esetleges

A Felszámolók és Vagyonfelügyelõk Országos Egyesülete (FOE) úgy látja, rizikós, hogy most nincs semmilyen korlát. Vagyis semmi sem zárja ki, hogy eseti döntések szülessenek.
A Magyar Bankszövetség vezetõ jogtanácsosa, Auer Katalin szerint is rendkívül széles az a vállalati kör, amely állami felszámolási eljárás alá vonható. Szinte csak kormányzati elhatározás kérdése, melyik cég fog idetartozni, mert a speciális rezsim alá vonás jogát, a szabad mérlegelés lehetõségét semmi nem korlátozza.

A döntés-elõkészítés szempontjait ugyan rögzítették, de a döntés esetrõl esetre egyedi és utólag történik. Vagyis nem lehet elõre tudni, hogy ha egy cég fizetésképtelen lesz, akkor belép-e a képbe az állami felszámoló vagy sem. De mi a gond azzal, ha az állam lesz a felszámoló? Auer Katalin szerint jelentõsen sérülhetnek a hitelezõi érdekek.

Sarokba szorítják a hitelezõket?

A hitelezõi választmány jogköre szûkül, több szempontból is. (A hitelezõi választmány képviseli azokat a cégeket, szervezeteket, amelyeknek tartozott a felszámolásra kerülõ cég.) Az állami felszámolót például nem lehet felmenteni, ha panasz van rá, csak pénzbírsággal sújtani.

Az adós vagyonának értékesítésével kapcsolatos szabályok sem növelik a hitelezõk bizalmát. Nagyon szélesre tárja ugyanis a nem nyilvános értékesítés lehetõségét a törvény. A felszámoló gyakorlatilag korlátlanul alkalmazhatja ezt a formát (ha az eljárás céljának elérése érdekében szükségesnek látja) és a módot is szabadon választhatja meg. Fellebbezésnek pedig nincs helye.

Annyi fék van csak, hogy a vagyon értékesítése elõtt legalább 3 független értékbecslõ véleményét kell bekérnie. Viszont a becsléseket szigorúan titokban kell tartani.

A nem nyilvános értékesítés azért sem kedvezõ a hitelezõknek, mert a felszámoló errõl nem köteles elõzetes tájékoztatást adni nekik, a választmány pedig nem kérheti a becsérték felülvizsgálatát. Ezenkívül a zálogjogosult hitelezõk három sikertelen pályázat vagy árverés után sem gyakorolhatják azt a jogukat, hogy becsértéken megvásárolják a vagyontárgyat (ami egyébként csak a hitelezõi választmány egyetértésével lehetséges).

Nem növeli a hitelezõi bizalmat az sem, hogy elõre nem lehet tudni, melyik adós vállalkozást vonják majd állami felszámolás alá – sorolta a szakember. Az sem érthetõ, miért pont válság idején hoznak ilyen szabályt, amikor a vállalati hitelezést nagyon sok egyéb gazdasági, pénzpiaci körülmény is bénítja, korlátozza – tette hozzá.

Joghézag az állami felszámoló körül

A pénzügyi felügyelet által korábban létrehozott Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft-t jelölték ki állami felszámolónak. Ez a szerv viszont csak pénzügyi intézmények felszámolásában vagy végelszámolásában illetékes, gazdasági szervezetekében nem (mivel elfelejtették a rá vonatkozó törvényt módosítani). Másrészt az elmúlt években nem túl sok pénzügyi intézménynél volt felszámolás illetve végelszámolás, ami az állami felszámoló tapasztalatát is megkérdõjelezi – hívta fel a figyelmet Auer Katalin.

Somogyi Ferenc pont ezért nem fél attól, hogy a csõd és felszámolási ügyek nagy többségét elvinné az állam. Másrészt az állami felszámoló nem valószínû, hogy felkészült lenne a gazdasági társaságok csõd és felszámolási ügyeibõl, hiszen ilyennel eddig egyáltalán nem foglalkozott. Késõbb persze szert tehet tapasztalatra és megerõsödhet – tette hozzá. Azt sem titkolta, hogy a felszámolási piacon nagy bizonytalanságot okozott az új szabály.

Az állam mindent vihet?

A felszámolók problémája az, hogy a felszámolásra kerülõ cégek 80 százaléka üres. Ha a fennmaradó 20 százalékból az állami felszámoló elvisz egy jelentõs részt, akkor a piaci felszámolók nem fognak tudni megélni. Az üres cégeknél ugyanis 150 ezer forintot kapnak a cégtemetésre, ami nem fedezi a költségeiket. Az elnök azonban nem lát olyan kormányzati szándékot, ami a felszámolók ellehetetlenítését célozná meg, ezért bízik. Szerinte a nemzetgazdaságilag fontos cégeknél a kormány reálisan várja el, hogy rálátása legyen a felszámolásokra és garanciákat kapjon. De a jelenlegi törvénnyel az a baj, hogy túl nagy kört sorol ide, bármit bele lehet magyarázni. Emiatt nem tudni, hogy az állam mindent visz-e majd a felszámolási piacon, vagy sem – tette hozzá.

Mivel a törvény szövege alapján nem egyértelmû, vajon melyik cégekre illik majd a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû” jelzõ, a felszámolói piac nagyon várja az elsõ kormányrendeleteket. A már folyamatban lévõ csõd és felszámolási eljárásoknál pár napon belül kiderül, mely vállalatokat sorolta át a kormány az állami felszámoló felügyelete alá. Ezek után lehet majd következtetni arra is, hogy vajon mekkora falatot fog kihasítani az állam a felszámolási piacból.

milyen cégek kerülhetnek állami felszámolás alá?

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségûnek minõsíthetõ az a gazdálkodó szervezet,
a) amelynek mûködése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi,
környezetvédelmi, közegészségügyi, közmû-szolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatás-fejlesztési, népegészségügyi, a lakosság alapvetõ közszolgáltatásokkal, alapvetõ
élelmiszerekkel való ellátása szempontjából országos jelentõségûnek, vagy bel- és
külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból kiemelt vállalkozásnak tekinthetõ,
b) amely nemzetgazdasági szempontból jelentõs projekteket valósít meg,
c) amely törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el,
d) amely nagy összegû állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában,
kezességvállalásban vagy exporthitel-biztosításban részesült vagy koncesszióköteles
tevékenységet folytat, és az említettekkel összefüggésben az állammal vagy állami szervvel
jogviszonya áll fenn, vagy
e) amely az a)-d) pontban nem említett, de nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentõségû tevékenységet folytat.

A törvényjavaslat indokolása a gyorsabb, átláthatóbb, egységes eljárásrendet, a felszámolás hatékonyabb kontrollját említi a változtatás indokaként. Hogy ez a cél teljesül-e ezen az úton, az majd elválik.

Az adóhatóság mindenesetre azt várja, hogy rövidebb határidõkkel dolgozik majd és gyorsabb lehet az állami felszámolás. Ezáltal kevésbé értéktelenedhetne el az ilyen eljárás alá vont cégek vagyona, vagyis több pénz folyhatna be a hitelezõkhöz, így az adóhivatalhoz is. Évente 350-400 milliárd forint esik ki a költségvetésbõl azért, mert az adótartozásokat nem tudják beszedni a felszámolás alá került cégektõl.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.