Üzleti tippek

Vannak még ügyeink az oroszokkal

Fellegi Tamás szerint a Mol "visszaszerzése" tiszta ügylet volt és nem adtak cserébe semmit. Tárgyalási alap akad bőven. Malév, Paks, EMFESZ, gáz, metró - íme, néhány lezáratlan akta.

Mikor Orbán Viktor tegnap délután bejelentette, hogy „visszaszereztük a Molt”, azt is hozzátette, hogy kemény, egyéves tárgyalás előzte meg a tranzakciót. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úgy nyilatkozott a sajtótájékoztatón, hogy „tiszta ügyletről volt szó, piaci árat fizettünk”, és korábban ugyan szó volt arról, hogy a két ország ügyeit csomagban tárgyalják meg, végül erre nem került sor. A miniszter tájékoztatása szerint a Szurgut ügyét önállóan tárgyalták, és nem adtak cserébe semmit. Felmerül a kérdés, hogy ha tiszta, egyszerű adás-vételről volt szó, akkor miért kellett egy évig tárgyalni róla?

Fellegi megnyugtatónak szánt válasza ellenére sokakban felvtődik a kérdés, hogy a magyar félnek fontosabb üzletért cserébe a kormánynak adnia kellett valamit az oroszoknak. A gyanút erősítheti, hogy a 21,2 százalékos Mol-részvénycsomag tényleg piaci áron kelt el, és nem többért, mint az szokásos, ha a vásárlónak sokkal fontosabb az ügy. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az ügy megoldásával elhárult a legnagyobb akadály Oroszország és Magyarország között, hogy kétoldalú kapcsolataikat továbbfejlesszék. Ugyan a Szurgutnyeftegaz 21,2 százalékos Mol-pakettje volt talán a legforróbb ügy Moszkva és Budapest között (illetve az, hogy a vállalat nem tudott élni részvényesi jogaival), de problémás, megtárgyalandó ügyből azért akad még néhány.

Malév

Ilyen például a Malév ügye. A magyar légitársaság ugyan csak mintegy két évig volt orosz kézben (Borisz Abramovics üzletembernél), aztán a magyar kormány visszaállamosította, működését viszont most is a Vnyesekonombank (VEB) biztosítja, amely eddig összesen 112 millió euró hitelt nyújtott a Malévnak. Az ügy azért válhatott politikai kérdéssé, mert a VEB felügyelőbizottságának elnöke maga Vlagyimir Putyin. Az orosz hitelek védelme érdekében a VEB-nek minden olyan pénzügyi döntésnél vétójoga van, ami meghaladja az 50 millió forintot, az orosz vétójog viszont akadály, hogy a vállalatot újraszervezzék. A vezetőváltásokkal küszködő, masszívan veszteséges Malév egyébként szorított helyzetben van, a kormány jelenleg megpróbál minél gyorsabban tőkeerős vevőt találni a légitársaságnak.

Fotó: Földi Imre / MTI

Fotó: Földi Imre / MTI


Magyar Villamos Művek és Paksi Atomerőmű-bővítés

A Paksi Atomerőmű MVM-tulajdon, ennek bővítésére már többször ajánlkoztak az oroszok, ez egyébként óriási üzlet, hiszen egy legalább 2000 milliárd forintos beruházásról van szó. Felvetődött egyébként az is, hogy az MVM a gázpiacon is pozíciókat szerezne, ehhez előnyös lehet, ha közvetlen szerződést tudnának kötni a Gazprommal, ám egy ilyen megállapodáshoz szintén kormányközi egyeztetés szükséges. Korábban egyébként létezett már egy olyan elképzelés, hogy az MVM és a MOL vezetékhálózatát összekapcsolnák, ennek fényében nagy eséllyel az MVM kaphatja meg a Mol-pakettet. (Hiszen Fellegi Tamás tájékoztatása szerint a részvények egy állami céghez kerülnek majd.) Ezzel kialakulhatna egy magyar energiaóriás, ami a kormány gazdaságpolitikai szándékaitól nem lenne idegen.

EMFESZ

A néhány hónapja kis híján csődbe ment gázszolgáltatónak mintegy 300 ezer lakossági ügyfele van, tulajdonosi háttere azonban több mint zavaros. Jelenleg a svájci RosGas Ag projektcég a tulajdonos, ami mögött orosz magánszemélyek állnak.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Az EMFESZ korábban Dmitrij Firtas ukrán oligarcháé volt, aki azóta is különböző jogi fórumokon küzd azért, hogy visszakapja a vállalat tulajdonjogát. A magyar államnak érdeke, hogy a gázpiac egy fontos szereplője átlátható legyen és ne összekuszált háttérrel működjön. Az orosz energiapolitika egyébként összehangoltan működik, így a moszkvai politikusoknak több mint valószínű, hogy van rálátásuk és ráhatásuk az EMFESZ-re.


Orosz metrókocsik

“Az, hogy akár a kormány, akár a főváros az oroszokkal megállapodott volna, ez egy közönséges és alantas hazugság, ilyen nincs” – válaszolt Tarlós István budapesti főpolgármester a metrókocsikat gyártó francia Alstom vádjaira. Emellett azonban megerősítette, hogy amennyiben a francia cég nem javítja ki záros határidőn belül a metrókocsikat, valószínűleg új tendert írnak ki. A nagyságrendileg 65 milliárd forint értékű tenderen (ennyibe kerültek volna az Alstom-kocsik) persze szinte biztosan indulnak az oroszok is, akik könnyen nyerhetnek is.

Még nem tudni mi fut benne. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Még nem tudni mi fut majd benne. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Gázvezetékek és a gázszerződés

Az orosz RBK Daily című üzleti lap szerint a Szurgutnyeftegaz valószínűleg azért vásárolta meg 2009-ben az OMV-től a Mol 21,2 százalékos pakettjét, mert az orosz vezetés így szeretett volna hozzáférni a Déli Áramlat konkurenciájának tekintett Nabucco vezeték tervdokumentációjához (a Mol tulajdonosként tagja a Nabuccót tervező konzorciumnak). A magyar és az orosz kormány között egyébként is elsőfokú prioritást élvez a gázellátás biztonsága. 2015-ben egyébként lejár a Magyarországra szállított gázról szóló hosszú távú gázszerződés, ennek megújítása is fontos az Orbán-kormánynak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik