Üzleti tippek

Épül a félelem kultúrája?

Több sikeres, az elvárásokat teljesítő edzőt menesztettek mostanában. A látszólag indokolatlan elbocsátások demoralizálják a szervezeteket és kiépítik, fenntartják a félelem kultúráját – állítja a szervezetfejlesztő. A sportközgazdász szerint néha a sikeres edzőt is indokolt kirúgni.

Sporteredményekről nehéz vitatkozni, a sportban elért sikerről még nehezebb. A tabellák pontosan mutatják a teljesítményt és annak minden részletét. Az edzők munkájának értékelése ezért látszólag egyszerű, a bajnokság állása, végeredménye személyes szimpátiától, sőt hosszabb távon szerencsétől függetlenül mutatja, a csapat irányítója elérte-e a kitűzött célt. Az élet azonban ennél jóval bonyolultabb: a közelmúltban három sikeres – vagyis a kívánt helyezést csapatával elérő – edzőt is menesztettek, rögtön a siker után. Az fn.hu okokat és következményeket keresett, a konkrét esetektől függetlenül.

A sikeres kirúgottak

Története során először, a bajnokság vége előtt két fordulóval megszerezte a bajnoki címet a Videoton. Az óriási, bár nem váratlan siker harmadnapján Garancsi István tulajdonos hivatalosan is közölte Mezey György vezetőedzővel, hogy lejáró szerződését három és fél év után nem hosszabbítja meg. A mesteredző, mint azt a Nemzeti Sportnak elmondta, február óta tudta, hogy keresik utódját. A bajnok ezek után nem duplázott: sima meccsen, 3-2-re kikaptak az esélytelenebb Kecskeméttől a Magyar Kupa döntőjében.

Általános felhördülést keltett, amikor Kiss Lászlót március közepén Matyi Dezső tulajdonos felállította a PMFC kispadjáról. A nehéz természetűnek mondott edző volt a hetedik, akit három és fél év alatt menesztett a tulajdonos. Elődeit azért, mert nem voltak feljutó helyen a másodosztályú bajnokság nyugati csoportjában. Kisst ezért nem lehetett, mert a csapat – újkori történetében példátlan módon – vezette a tabellát. Az ő esetében a kirúgás oka a nem kellően látványos játék volt. Új trénerével a pécsi csapat most harmadik a bajnokságban, és még van esélye a feljutásra.

Horváth Imre másfél éve válságkezelőként érkezett Paksra. Remek munkát végzett, hiszen a csapat érkezésekor mélyponton volt, és ő a bajnoki döntőbe juttatta” – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Tóth János, az Atomerőmű Sport Egyesült (ASE) kosárlabda szakosztályának elnöke. Az idei szezonban jelentősen gyengült a csapat játékoskerete, a négybe jutás csak álom volt Pakson a szezon kezdetekor. A csapat az alapszakaszban harmadik, a bajnokságban negyedik lett, Horváth Imrével mégsem hosszabbítottak szerződést. Tóth János a sportnapilapnak adott indoklása szerint a csapat elődöntőben és a bronzcsatában nyújtott teljesítménye miatt.

Demoralizál, félelmet kelt

Vállalati szempontból teljesen érthetetlen a sikeres vezetők menesztése; a cégek világában csak az nyerhet, aki néhány jó vezető köré épít csapatot – nyilatkozta az fn.hu-nak Eszes László, a többek között szervezetfejlesztéssel is foglalkozó Grow-csoport vezérigazgatója. Hangsúlyozta: általánosságban beszél, a konkrét, általunk példaként hozott ügyekről nincs információja, olyan különösen nem, amelyik a sikeres és eredményes trénerek elbocsátását indokolná.

A célokat elérő, sikeres vezető menesztése demoralizálja és állandó bizonytalanságba taszítja a szervezetet, hosszabb távon rombolja a csapategységet, és kialakítja, illetve fenntartja a félelem kultúráját – magyarázza Eszes László.

A sikeres vezető elbocsátása félelmet kelt: utódja, és a szervezet többi tagja tudja, hogy mindez vele is bármikor megtörténhet, ezért mindannyian jogi biztonságra törekszenek, szerződéses kapcsolatokkal próbálják a bizonytalanságot, és annak romboló hatásait csökkenteni.

A jó szervezetet ezzel szemben a tagok közötti, bizalmon alapuló pszichológiai szerződés működteti, ami jóval erősebb hajtóerő, mint a félelem – mondja Eszes László. A teljesen esélytelenül Európa-bajnokságot nyerő dán (1992) és görög (2004) futballcsapat tagjain végzett felmérések ezt pontosan bizonyítják – kanyarodott vissza a sporthoz a Grow-csoport vezérigazgatója.

Néha meneszthető a sikeredző

Az általunk említett hazai példáktól hangsúlyozottan függetlenül beszélt lapunknak a jelenségről Dénes Ferenc sportközgazdász, aki szerint jól működő piacgazdaságokban is születnek irracionálisnak tűnő döntések, jellemzően akkor, amikor a tulajdonos saját játékszerének tekinti csapatát. A szakértő szerint a világos célrendszerben sikerrel teljesítő edzőket általában meg szokás tartani, bár előfordulhatnak kivételek.

A rosszul meghatározott célok a sikert viszonylagossá teszik (például a csapat váratlanul gyenge mezőnyben éri el a kívánt eredményt), ilyen esetben előfordulhat a sikeres tréner menesztése.

Szintén kivételt jelenthet, amikor a sportsiker nem párosul üzleti sikerrel, vagy az egyesület vállalt céljaival ellentétes – mondjuk jóval kevesebb gól születik, mint korábban, ezért zuhan a nézőszám.

Elképzelhető az is, hogy bár a csapat és az edző teljesít, pont a siker miatt más kaliberű trénerre és játékosokra lehet szüksége az egyesületnek; ilyen helyzet állhat elő, ha egy csapat feljut az első osztályba, ahol anyagilag és szakmailag is teljesen más viszonyok uralkodnak, mint az alsóbb ligában – sorolta a lehetséges kivételeket Dénes Ferenc.

Reménykedhetünk

Leginkább a válság által sújtott termelő ágazatokra volt jellemző az elmúlt években a félelem kultúrájának erősödése – számolt be saját élményeiről Eszes László.

A szervezetfejlesztő szakember ezzel együtt azt tapasztalja, hogy a magyar magánszférában egyre inkább erősödik a pozitív ügyek melletti elköteleződés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik