Üzleti tippek

Vége a dupla minimálbér szabályának

A vállalkozók és a munkavállalók után is legalább a minimálbér és nem a dupla minimálbér vagy a tevékenységre jellemző kereset szerint kell jövőre járulékot fizetni az adótörvény-tervezet szerint. A jövő év eleji osztalékot pedig mégis kötöttség nélkül vehetnék fel a vállalkozók.

Az új adótörvény kisöpörheti a tevékenységre jellemző kereset szerinti vállalkozói járulékfizetés szabályát, és az alkalmazottak után sem kell legalább a dupla minimálbér szerinti járulékot fizetni – állapította meg a szombaton megismert tervezetből Oldal György adószakértő.

A foglalkoztatottak után a cégeknek jelenleg főszabályként legalább a dupla minimálbér után kell járulékot fizetniük, bár ez alól lehetséges volt mentességet kérni.

A vállalkozóknak az idei évtől nem legalább a dupla minimálbér, hanem a meglehetősen nehezen meghatározható tevékenységre jellemző kereset szerint kellett járulékot fizetniük.

Bár a változások csak jövőre lesznek hatályosak, vagyis addig még él a tevékenységre jellemző kereset szabálya, de a kormány gondoskodna arról is, hogy ha azt nem megfelelően alkalmazták a vállalkozók, akkor az APEH ne szabhasson ki rájuk mulasztási vagy adóbírságot.

Minimális járulékalap jövőre

A jövő évtől az új minimális járulékalap a minimálbér, de középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a garantált bérminimum összege. Hogy ez jövőre mennyi lesz, azt nem tudjuk, most 89 500 forint.

Oldal György adószakértő ehhez ennyit fűzött hozzá: „Nos, melyik vállalkozás (vezetése) nem igényel legalább középfokú végzettséget?” Szerinte ha bevezetik az új szabályt, az lehet a következmény, hogy a járulékfizetés mindenkinél be fog állni a garantált bérminimumra. Mégpedig azért, mert így el lehet kerülni annak bizonyítását, hogy vajon szükséges-e szakképesítés az adott tevékenység ellátásához, vagy sem.

minimálbér

A törvénytervezet a minimálbér fogalmát kétfelé bontja, egyrészt foglalkoztatottra, másrészt vállalkozóra, de tulajdonképpen nem tesz különbséget a két kategória között.

A minimálbér:
1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú
szakképzettséget igényel.

A javaslat szerint a társas vállalkozás járulékfizetése is maximálva lehet (eddig csak az egyéné volt), de hogy mennyiben, azt még nem lehet tudni. 2010-ben az egyéni nyugdíjjárulék felső határa 365*20 420, azaz 7 453 300 forint volt, maximum eddig kellett fizetni. A foglalkoztatót terhelő 27 százalékos járuléknak az idén nincs felső határa – tudtuk meg Oldal Györgytől. A javaslat szerint ebben lehet változás. A konkrét összeget a költségvetési törvény határozza majd meg.

Nem tudni még azt sem, hogy mennyi lesz jövőre a minimális járulékalap, vagyis a minimálbér és a középfokú végzettséghez köthető garantált bérminimum.

Figyelmen kívül lehet hagyni

Amennyiben megszavazzák a törvényt, a tevékenységre jellemző keresetet teljesen figyelmen kívül hagyhatják a vállalkozók. Aki elkészítette becslését, nyilvántartását, annak nem kell izgulnia amiatt, hogy egy esetleges ellenőrzésnél elfogadja-e az adóhivatal. És aki nem foglalkozott eddig vele, annak sincs semmi félnivalója.

Egy átmeneti rendelkezéssel ugyanis a törvénytervezet kimondaná, hogy utólagosan sem mulasztási bírságot sem adóbírságot nem szabhat ki az adóhivatal, ha nem megfelelően alkalmazta a vállalkozó a tevékenységre jellemző keresetet.

A minimálbér csak a legkisebb járulékalap. Abban nincs változás, hogy a vállalkozói közterhet továbbra is a kivét vagy a személyes közreműködés alapján kell megfizetni. De hogy ez mennyi, azt a vállalkozó maga döntheti el, és nem kell semmilyen becsléssel, kimutatással, feljegyzéssel alátámasztania az összeget. Ezzel pedig rengeteg adminisztráció spórolható meg.

ki mit lép most?

A magán-nyugdíjpénztári rendszer jövőjéről, és az újabb válságadókkal sújtott szektorok (kiskereskedelem, energetika, távközlés) lehetséges válaszlépéseiről olvashat bővebben a csütörtökön utcára kerülő Figyelőben!

Az szja-törvényből is kikerülne a tevékenységre jellemző kereset fogalma, ha a törvényt megszavazzák. Ez azt jelentené, a jövő év eleji osztalékfizetés mégsem lenne a tevékenységre jellemző keresetnek megfelelő vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés szerinti szja-bevalláshoz és befizetéshez kötve. Vagyis az osztalékot továbbra is szabadon vehetnék fel a vállalkozások tagjai. A nyereséges vállalkozásoknak az is jó hír, hogy mint előzetesen sejteni lehetett, az osztalék adója is 16 százalékos lesz az eddigi 25 százalék helyett.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.