Üzleti tippek

A gyógyfürdők mentenek meg bennünket?

admin
admin

2010. 08. 13. 06:45

A gyógyfürdős szakma szinte mindent megtalált az új Széchenyi Tervben, amire szüksége van versenyképessége fokozásához, talán csak az alacsony áfát és az üdülési csekk adómentességét hiányolják. Új fürdők építését viszont csak erős fenntartásokkal támogatnák.

Startra készen várják a FigyelőNet által megkérdezett fürdővezetők, hogy tervezett fejlesztéseikhez megnyíljanak az új Széchenyi Terv pályázati forrásai. A tervben visszaköszönnek a fürdős szakma kérései: a komplex gyógyfürdőfejlesztés nemcsak az épületek bővítését, felújítását célozza meg. A szolgáltatások körének bővítését, színvonalának javítását, a gyógyászati jelleg erősítését, a vizek többcélú felhasználását is hangsúlyozza, és a marketingről sem feledkezik meg.

Egy valamit nem támogatnának a vezetők: új fürdők építését. Vagy legalábbis nem első körben és nem külön vizsgálat nélkül. A Magyar Fürdőszövetség (MFSZ) társadalmi elnöke, a Bükfürdői gyógyfürdő vezérigazgatója, Németh István például úgy fogalmazott, hogy az első Széchenyi Tervben már létrehozták azokat a fürdőket, amelyekre most alapozni lehet a fejlesztéseket. A szövetség ügyvezető elnöke, a Sárvári Gyógyfürdő igazgatója Vancsura Miklós pedig úgy értelmezi az új tervet, hogy már elsősorban nem új fürdők létesítése a cél, inkább a meglévők átfogó fejlesztése, vagy például a közelükben szállodák építése, amivel kiegyensúlyozható lenne a fürdők vendégszáma.
A Budapest Gyógyfürdői és Gyógyvizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója Ferenci Tibor szerint is minőségi és nem mennyiségi fejlesztésre van most szükség a gyógyfürdőknél. „Újat csak akkor érdemes létesíteni, ha az valamiben különleges, mert a középszerűt ma már nem lehet értékesíteni – tette hozzá.

Lehetséges, hogy kívánságuk teljesül, de nem kizárt, hogy mégis többen kell majd osztozniuk a tortán. Az új Széchenyi Terv ugyan konkrétan nem ír új fürdők építéséről, de arról igen, hogy a gyógyfürdők, gyógyszállók építéséhez speciális mérnökökre és építőipari cégekre lenne szükség. Az is olvasható a tervben, hogy megvizsgálnák, érdemes-e fürdőt építeni azok mellé a mezőgazdasági üzemek mellé, amelyek már hasznosítják a termálvizet.

Van ötletük

Mindhárom szakember más-más lehetőséget aknázna ki az új Széchenyi Tervből. Bükön jelenleg készül EU-s támogatással a medical wellnessegység és egy olyan egészségcentrum, amelyben egyszerre százhúszan használhatnák a különböző szaunákat. A fiatalabb korosztálynak a meglévő élményfürdő bővítésével kedveznek. Ráadás lenne a reform látványkonyha és a gyerekjátszóház. Az új Széchenyi Terv lehetővé tenné a program teljes befejezését egy szabadtéri családi élményfürdő-komplexum megvalósításával.
Sárvár a gyógytermékek kifejlesztésére is összpontosítana. A fürdőben már most is használnak gyógyvízből készült masszírozó olajokat, pakolásokat – ezt a termékpalettát bővítenék, illetve felpörgetnék a termelést, hogy értékesíteni is tudjanak. Fantáziát látnak az ivókúrák népszerűsítésében, és újraindítanák a termálkristály-gyártó üzemet is.

A BGYH Zrt.-hez tartozó strandok és fürdők mindegyikére külön testre szabott koncepciót dolgoztak ki, íme egy kis ízelítő ezekből: a Rudasban teljes felújítás, a szálloda visszaépítése, a fürdő elé pedig az uszálystrand állandósítása. A Lukácsban a műemléki felújítások mellett új szolgáltatások bevezetése: a bőrbetegségek kezelésére például különlegességként az újdonságnak számító doktorhalas kezelés. A Gellért vizéből gyógykozmetikumokat készítenének, hogy ezt adják a vendégeknek használatra. Ebben a budapesti szállodák is látnának fantáziát.

A tesztek szerint a világhírű Perrierhez hasonlító ízvilágú csillaghegyi ásványvizet Budapest víz néven palackoznák, ami a „vizek városa” képet is erősítené. A jelenleg zárva tartó Erzsébeti fürdőt egy gyógyszállóval kiegészítve újítanák fel, illetve a Dagály északi részére is gyógyszállót terveznének.
A cascade jellegű hasznosítás lehetőségeit már évek óta vizsgálják: a Széchenyi fürdőt például már a gyógyvíz hulladékhőjével fűtik és az állatkerttel is tárgyalnak hasonló megoldásról.

Az első erényei és hibái

Míg Budapestnek alig jutott 2001-2002-ben az első Széchenyi Terv harminc milliárdjából, addig a vidéki fürdőknél jelentős fejlesztések voltak, Bükfürdőn például bővítés és felújítás, Sárváron pedig ebből épült fel a fürdő. Ők az átlaggal ellentétben még a válságban is képesek voltak növelni a forgalmukat. A helyi vállalkozások is lendületet kaptak, panziók, szállodák, éttermek nyíltak. Vancsura Miklós azt is megemlítette: mivel a fürdő bevezetése jól sikerült, és a város sokat fejlődött, Sárvár vonzóbb lett a betelepülő ipari cégek számára is.

Bük is fantasztikus fejlődésnek indult a fürdőprojekt után, Német István elégedett. Az első Széchenyi Terv fejlesztésihez csak annyit fűzött hozzá, hogy szerinte voltak olyan önkormányzatok, amelyek nagyon lelkesen, de talán átgondolatlanul igényeltek fürdőfejlesztési támogatást. Szerinte náluk jól körül kellene járni a kínálatot, és ha szükséges, átalakítani, tovább bővíteni. Azokat a fürdőket pedig, amelyek gazdálkodási nehézségekkel küzdenek, át kellene világítani, majd objektíven meghatározni a fejlesztési irányokat és csak ezeket támogatni – intett óvatosságra.

Az arányokkal volt a baj

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) uniós forrásaiból is kaptak a fürdők. De míg az első Széchenyi Terv biztosította a versenysemlegességet, az ÚMFT nem. A büki és sárvári fürdő vezetője szerint legalábbis diszkriminatív, ha az ország különböző részein különböző arányú a támogatás. A nyugati rész ugyanis szerintük nem annyival fejlettebb, gazdagabb, hogy 50 százalék helyett 30 százalékkal is versenyképes lenne. Főleg a szomszédos osztrák és szlovén fürdőkkel nem, ahol 90 százalékot is elért a támogatási arány úgy, hogy a tartományok kiegészítették az uniós pénzeket – említette Németh István. Szeretnék, ha az új Széchenyi Tervnél egységes lenne a támogatás aránya, vagy ha ez nem lehetséges, akkor lenne hozzá regionális vagy állami kiegészítés.

Ferenci Tibor azt kifogásolta, hogy míg műemléki felújításra 80-20 arányú volt a támogatás, addig a szolgáltatásfejlesztésre pont fordítva. Így fordulhatott elő a budapesti fürdőkben, hogy a felújított műemléki felületek mögött maradt az elavult gépészet, és a különböző kezeléseket biztosító berendezéseket sem tudták lecserélni. Úgy látja, hogy az új Széchenyi Tervvel a korszerűsítésekre is lesz pénz, ami nemcsak a fürdővendégek megtartását segítené, hanem a takarékosabb működést is lehetővé tenné.

Amit még szeretnének

A fürdőszövetség még nem készítette el elemzését az új Széchenyi Tervről, de júniusi helyzetértékelésükben már megfogalmaztak olyan elvárásokat az állam felé, amelyek a tervben nincsenek benne. Szeretnék például, ha csökkentett, egykulcsú lenne a fürdőszolgáltatások áfája, adóztatása egyszerűsödne és az elavult fürdőüzemeltetési jogszabályokat is megújítanák.

A belföldi turizmus fejlesztéséhez a szövetség visszaállítaná az üdülési csekk (vagy rekreációs kártya) adómentességét, az igénybevételt pedig szűkítené: meghatározott helyekre és üdülési célokra. Ezenkívül jövedelemadó-kedvezményt is adnának a cégeknek a dolgozóik által felhasznált üdülési csekkek után. Megemlítik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) térítési díjai már évek óta nem fedezik a gyógyfürdőkben végzett kezelések költségeit. Ennek felülvizsgálatát megígéri az új Széchenyi Terv.

Különbség, hogy az MFSZ anyagában a fenntarthatóság és eladhatóság címén nemcsak a komplex fejlesztést hangsúlyozzák, hanem azt is, hogy ne egymás versenytársai legyenek a gyógyfürdők, hanem inkább kiegészítői, más-más arculattal, szolgáltatásokkal.

A képzést mindkét anyag említi, de a fürdőszövetség nagyobb célt tűz ki: nemzetközileg is elismert, egyedülálló fürdővezető-képzést. Ferenci Tibortól azt is megtudtuk, hogy a Lukács fürdőben szeretnék létrehozni a balneológiai kutató intézetet, ami a képzésnek is helyet adhatna, sőt akár európai gyógyvíz-minősítési központtá is válhatna.

Érdekes, hogy sem az első, sem az új Széchenyi Tervben nincs említés az álló- és folyóvízi szabadtéri fürdők fejlesztéséről, pedig a szezonalítás kizárására több helyen is van utalás. De mintha ez csak az amúgy is részben vagy egészben fedett gyógyfürdőknél lenne fontos. A Balaton neve is csak olyan összefüggésben bukkan fel, hogy ahol van termálvíz, ott annak kiaknázásával hosszabbítható a szezon.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.