Üzleti tippek

Lyukas az adóprés

A vállalkozók nagy része ráér az év végén foglalkozni a tevékenységre jellemző kereset szerinti szja megfizetésével. Sőt, lehet hogy akkor sem kell sort keríteniük rá, mert nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróság vagy az új kormány hatályon kívül helyezi az új szabályt.

Az APEH korábbi állásfoglalása szerint a tevékenységre jellemző keresetet a február 12-i bevallástól kell elkezdeni alkalmazni, most azonban úgy tűnik, meg lehet vele várni az év végét is. A személyesen közreműködő vállalkozók szja- és tb-minimumát januártól rögzítette a törvényalkotó az új fogalomhoz. Ezzel akarta az állam csökkenteni azoknak a vállalkozóknak a számát, akik csak a minimálbér után hajlandóak viselni a közterheket. Osztalékot is csak a tevékenységre jellemző kereset megfizetése után vehet fel a vállalkozó.

Futó Gábor adószakértő szerint képtelenség, hogy a tevékenységre jellemző keresetet valamiféle átlagként próbálta beállítani a jogalkotó, holott az, hogy ki mennyit keres, teljesen egyedi jellemző. Több szervezet fordult az Alkotmánybírósághoz (AB) a törvény megsemmisítése végett, a Fidesz pedig korábban ámokfutásnak minősítette. Kormányra kerülésük esetén eltörölhetik az új szabályt. Ha viszont az AB visszamenőlegesen semmisíti meg a törvényt, akkor a befizetések visszaigényelhetőek lesznek.

Elég év végén alkalmazni

Oldal György adószakértő nem ért egyet azzal, hogy február 12-től kellene alkalmazni az új szabályt. A törvény ugyanis azt mondja, hogy: a tevékenységre jellemző kereset szerinti terheket havi átlagban kell megfizetni. Mivel a “havi átlag” kifejezés nem ugyanazt jelenti, mint a “havonta”, így szerinte minden vállalkozó megteheti, hogy 11 hónapon keresztül minimálbér után fizet és decemberben, amikor már tudja, hogy milyen évet zárt, egy nagyobb összeg befizetésével teljesíti havi átlagát.

Az adóhivatalnál újbóli megkeresésünkre megerősítették: ha egész évben nincs kivét, akkor valóban lehet a minimálbér szerint vallani és fizetni év közben. Herich György okleveles adószakértő szerint az szja szempontjából elég csak az év végén fizetni, tb szempontból viszont havonta kellene figyelembe venni a tevékenységre jellemző keresetet (vagy az év végén eho-t fizetni, ami viszont nem jogosít ellátásra). Ezen a véleményen volt Futó Gábor is.

százalékos eho

A megszerzett külön jövedelmekre az egyénnek és a kifizetőnek (munkáltató) is százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetnie, például a következő esetekben:
Az egyént terhelő eho 14 százalék (2010-ben nem változott), fizetendő:
– a vállalkozásból kivont jövedelem,
– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
– az árfolyamnyereségből keletkezett jövedelem
– az osztalék
– az osztalékalap
– és az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forint feletti jövedelem után
de csak addig, amíg a befizetett egészségbiztosítási járulék (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli) el nem éri az évi 450 ezer forintot.

A kifizető eho-ja 2010-től 27 százalékra változott (a korábbi 11 százalék helyett), fizetendő:
– ha az egyéni vállalkozónál a kivét, vagy a társas vállalkozásnál a személyes közreműködés díj kevesebb, mint a tevékenységre jellemző kereset, akkor a kettő közötti különbözetre kell fizetni (2010-től)
– ki nem vett osztalékra (2010-től)
– összevont adóalapba tartozó olyan jövedelmek után, melyeket nem terhel tb-járulék (például szja trv. szerinti egyéb jövedelmek)
– tbj alapjába nem tarozó természetbeni juttatások után, és minden természetbeni juttatás után, amit nem a biztosított kap
– kamatkedvezményből származó jövedelem
– egyösszegű járadékmegváltás
– kis összegű kifizetések után.
A befizetett százalékos eho után táppénz nem jár és a nyugdíjalapba sem számít bele.
2010. január elsejétől csak a tételes eho (1950Ft) szűnt meg.

Könyvelőket is megkérdeztünk, mi a gyakorlat a kivéttel kapcsolatban. Ők azt mondták, a vállalkozók többségének év közben nem könyvelnek kivétet, csak év végén. Erről az APEH-nak is van tudomása.

Nyer-e az állam?

Háromféle becslési módszer van a tevékenységre jellemző kereset kiszámításához, de egyik sem határozza meg egyértelműen, mennyi az új szabály szerinti járulékalap.
Oldal György érdekességként elmondta az fn.hu-nak, hogy több könyvelő nekifutott a kiszámításnak. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái és a megadott korrekciós szempontok figyelembevételével néhányuknál kevesebbre jött ki a tevékenységre jellemző kereset, mint a dupla minimálbér. Tőlük tehát az új szabály szerint kevesebbet szedhetne be az állam, mint tavaly, amikor még a dupla minimálbér volt a mérvadó a közteherviselésben.

Más oldalról is kérdés, vajon tud-e több pénzt beszedni az állam, amikor számos kiskapu maradt, például az, hogyha a tevékenységre jellemző keresetet mégsem tudja kitermelni a vállalkozó, akkor továbbra is csak legalább a minimálbér után kell fizetnie.

A személyes közreműködésen múlik

A tevékenységre jellemző keresetet csak személyes közreműködés esetén kell alkalmazni. A legtöbb vállalkozónak azonban ez nem kötelező, dolgozhatnak munkaviszonyban vagy megbízásos alapon is. Futó Gábor szerint nem kevesen éltek már ezzel a lehetőséggel. Az egyéni vállalkozók viszont csak személyes közreműködők lehetnek, így ők nem bújhatnak ki az új szabály alól, tette hozzá.

Néhány szakma (szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség és az oktatói munkaközösség) tagjainak szintén kötelező a személyes közreműködés. Tehát nekik is kötelező alkalmazni a tevékenységre jellemző keresetet, amit a Magyar Ügyvédi Kamara diszkriminatívnak minősített alkotmánybírósági beadványában.

fogalmak

– Személyes közreműködés
A személyes közreműködő – tagi részesedésén (pénz vagy apport) túlmenően – nem munka és nem megbízási jogviszony keretében, de tulajdonképpen munkát végez. (Vida Sándor)

– Megbízás
Megbízásnál köthető megbízási szerződés, ám az írásbeliség nem kötelező. A megbízónak díjat kell fizetnie, kivéve, ha a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. (APEH)

Egy személyben mindenes

Rákérdeztünk az APEH-nál, hogy egyszemélyes társas vállalkozás (kft.-k) vezetője is dolgozhat-e munkaviszonyban. Pozitív válasz kaptunk. Az egyszemélyes társaság vezetője azonban csak akkor láthatja el munkaviszonyban a tevékenységét, ha azt a társasági szerződésben rögzíti.

Bt. esetében kizárt az egyszemélyesség, hiszen legalább egy beltag és egy kültag kell, hogy legyen. Előfordul viszont, hogy csak a beltag dolgozik a cégben, a kültag nem. Ilyenkor, a beltagra ugyanaz vonatkozik, mint az egyszemélyes kft. vezetőjére, vagyis a társasági szerződésben rögzíthető a munkaviszony.

kell-e munkaszerződés?

Vida Sándor munkajogász szerint egyszemélyes társaság esetén a munkaviszonyban álló cégvezetőnek nem kell munkaszerződést kötnie, hiszen saját magával nem köthet szerződést. Elég a társasági szerződésben rögzíteni a munkaviszonyt. Ez azonban nem hagyományos munkaszerződésen alapuló beosztotti munkaviszonyt jelent, hanem a gazdasági társaság (kft., bt.) üzletvezetőjének, ügyvezetőjének jogviszonyát – tette hozzá.

Futó Gábor nem tartja elfogadhatónak, hogy az egyszemélyes kft. vezetője munkaviszonyban dolgozzon, mert a munkaviszonyhoz két fél kell, egy munkaadó és egy munkavállaló. A bt.-vel kapcsolatban pedig elmondta, úgy tudja, egy legfelsőbb bírósági állásfoglalás szerint a beltag nem dolgozhat munkaviszonyban.

mennyi a tét?

Mennyit nyer a vállalkozó, ha személyes közreműködését munkaviszonyra váltja?
– Közteher személyes közreműködő tagnál: a bruttó bér 44 százaléka (27 százalék tbj, 8+1,5 százalék nypt, 4+2 százalék egészségbiztosítás, 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék) plusz a bruttó fizetés 127 százaléka szja alap, ami éves 5 millió forintig 17 százalékkal számolva 21,59 százalék, vagyis összesen 65,59 százalék.
– Közteher munkaviszonyos tagnál: ugyanannyi, mint az előző, de 2010-ben évi 3,188 millió forintig adójóváírás jár, ami a bruttó bér 17 százaléka, maximum havi 15.100 Ft.
– Osztalékfizetés terhe munkaviszonyosnál: az eredményből adózás után maradt 81 százaléknyi részből az osztalékként felvett összegre 25 százalék szja (vagy más néven osztalékadó) és 14 százalék eho. Ez összesen 31,59 százalék levonást jelent.
– Osztalékfizetés terhe személyes közreműködőnél: lehet az előző mérték, de csak akkor, ha a tevékenységre jellemző kereset utáni terheket megfizette. Ha nem, akkor 27 százalék az osztalék eho-ja arra a részre, amennyivel kevesebb volt a kivét, vagy a személyes közreműködés díja, mint a tevékenységre jellemző kereset. Utóbbi esetben 42,12 százalék a levonás.

Az AB szóvivője, Sereg András az fn.hu megkeresésére elmondta, nem valószínű, hogy még a választások előtt napirendre kerülne a tevékenységre jellemző kereset, de az biztos, hogy határozat addig már nem lesz ebben az ügyben.

Címkék: adó

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.