Üzleti tippek

Mi történt a Malévvel?

admin
admin

2010. 03. 01. 14:27

A Malév kesze-kusza története leginkább egy rosszul rendezett magyar művészfilmre emlékeztet: nem tudni, mi történik, ki kivel van, s még az adófizetőknek is pénzébe kerül. FN-kisokos a Malév ügyei iránt érdeklődőknek.

Mit jelent a Malév államosítása?

A magyar állam 95 százalékos tőkerészt szerzett a Malévben. A cégben korábban is az állami tulajdon volt a meghatározó, az állami orosz Vnyesekonombank révén. Ráadásul sejteni lehetett azt is, hogy a magyar többségi magántulajdonos – Költő Magdolna magánszemély – pedig informálisan a magyar államot képviseli.

A szakminisztérium (PM) közleménye szerint a tulajdonosváltás tőkeemeléssel egybekötve ment végbe, tehát az állam készpénzzel, illetve a meglévő adósságai átalakításával tett szert a meghatározó tulajdonrészre.

Lehívta végül a magyar állam a 32 millió eurós – nagyjából 8,6 milliárd forintos – bankgaranciát a Vnyesekonombanktól?

A PM közleménye szerint igen.

Ez megoldást jelent a Malév gondjaira?

Nem. A magyar állam a Malévval szemben fönnálló tartozásait tőkerésszé alakította, de a Vnyesekonombankkal szemben – amely finanszírozta eddig a veszteséges céget – viszont helyt kell állnia a Malévnek. Ha a végső tulajdonosokat tekintjük: a magyar államnak kell helyt állnia a Malév adósságaiért az orosz állammal szemben.

Hogy került a magyar állami tulajdon az orosz államhoz?

Eredetileg nem a banknak adták el, hanem a Borisz Abramovicshoz köthető AirUnionnak, az orosz állami bank csak finanszírozó volt. (Pontosabban az Airbridge Zrt.-nek, amelyet Abramovics cége alapított, bár az papíron csak kisebbségi tulajdonos volt, egy magyar magánszemély a többségi tulajdonos, Költő Magdolna.)

Ám azután az orosz befektető üzleti birodalma megroggyant, ekkor lépett be a Vnyesekonombank tulajdonosként.

Miért ment meg az állam egy veszteséges, „pénzfaló” vállalatot az adófizetők pénzéből?

A Malév bukása munkahelyek megszűnésével,s a nemzeti légitársaság eltűnésével, s egyben annak biztos tudatával járna együtt, hogy a cégbe ölt állami milliárdok végleg odavesznek. Igaz, másik oldalról meg elmondható, hogy így viszont újabb állami milliárdok tűnhetnek el a Malév süllyesztőjében. Oszkó Péter hétfői, a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában azt közölte: a magyar állam nem vállalja föl, hogy az üzemi veszteséget finanszírozza, a cégnél leépítések várhatók.
Vélhetően jelentősek, hiszen a Malév 2008-ban 10,7 milliárd forint üzemi veszteséget termelt, 2007-ben pedig 14,7 milliárd forintot. Frissebb számok nem elérhetők, de sejthető, hogy a válság aligha segítette elő a veszteség további, nagyobb mértékű mérséklődését. Oszkó szerint a magyar állam azért nem vállalhatja föl a veszteség finanszírozását, mert erre nincs pénz, s az unió sem engedné.

Mi köze ehhez az uniónak?

Az EU versenytorzítónak ítélheti meg, hogy egy államilag dotált nagyvállalat próbál az uniós piacon is boldogulni. A Wizz Air máris közleményben jelentette be, hogy az Európai Bizottsághoz fordul, mert a Malév újraállamosítása szerintük szembemegy az EU versenyszabályaival.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.