Üzleti tippek

Webmániás évek

admin
admin

2009. 10. 07. 12:00

Kiváltságosok drága játékszeréből napjainkra a mindennapi élet egyik meghatározó elemévé vált az internet Magyarországon. Az elmúlt másfél évtizedben folyamatos forradalom zajlott a netpiacon, s ennek újabb lökést adhat a mobilinternet elterjedése.

Utazás, szórakozás, vásárlás, tanulás, ügyintézés – sokak számára ma már természetes, hogy az internetet hívják segítségül ezekhez a feladatokhoz. Egyéb területeken is élünk a világháló kínálta lehetőségekkel, így ami tíz éve még a technológia megszállottjainak játékszere volt, az napjainkra a mindennapi élet részévé vált.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009. június végén közel 2,5 millió internet-előfizetés volt Magyarországon, a különböző kutatások alapján pedig a hazai lakosság mintegy fele internethasználó. A hazai kereskedelmi internetezés kezdetén, 1995-ben mindössze 9 ezer számítógép kapcsolódott a világhálóra itthon, és még 1999-ben is csak 110 ezer.

Fontos lépések

Bár még most sem tekinthető teljes sikersztorinak az internet hazai története – európai uniós összevetésben még komoly lemaradásunk van az elterjedtség vonatkozásában, és hasonló a helyzet az e-kereskedelem és az e-ügyintézés területén is –, az elmúlt évtized számottevő eredményeket hozott. Pedig igen jelentős akadályokat kellett leküzdeni ahhoz, hogy a világháló valóban életünk részévé váljon. Az első fontos lépés a megfelelő hozzáférés biztosítása volt, ami igazából az ezredfordulón vált realitássá az első, már széles sávúnak tekinthető ADSL-kapcsolatok megjelenésével, illetve a kábelhálózatokon megindult fejlesztéseknek köszönhetően, amelyek szintén gyorsabb netezést tettek lehetővé, mint az addig elérhető modemes ajánlatok.

A gyors internet sokáig igen drága mulatságnak számított, a World Internet Project adatai szerint 2005-ben még havonta átlagosan 7150 forintot fizettek a háztartások Magyarországon a világhálós kapcsolatért. Igaz ugyanakkor, hogy a távközlési piac 2002-es liberalizációjának és az azt követően megindult versenynek köszönhetően az akciós ajánlatok jóval kedvezőbb feltételeket teremtettek arra, hogy az internetre csatlakozzanak a magyar otthonok. Így például 2005-ben a legnépszerűbb hozzáférések havi díja a kedvezményes időszakban már 5000 forint körül volt. Ezt követően további meredek árzuhanás, ezzel párhuzamosan hozzáférés-gyorsítás történt, és ez odavezetett, hogy jelenleg akár 5 Mbit/s-os ADSL-előfizetést is lehet vásárolni havi négyezer forint alatt. A kábelnetes felhasználók pedig valamivel kevesebb mint ötezer forintért már másodpercenként 15 megabites letöltési sebességet kínáló csomagot is vehetnek.

Magas korlátok

A borsos ár csak az egyik olyan tényező volt, ami lassította az internet terjedését Magyarországon. Még 2004–2005-ben is számos szakmai konferencián lehetett hallani azt a véleményt, hogy hiába kezd versenyképes lenni az ár, hiába nő a gyors világhálós kapcsolattal lefedett területek mérete, ha nincs olyan és annyi magyar nyelvű tartalom, ami miatt hajlandók lennének az emberek megfizetni a webhozzáférés költségeit. Nos, a ma is legnépszerűbb portálok már az ezredforduló előtt megkezdték a működésüket – az idén tavasszal ünnepelte tizedik születésnapját a Startlap.hu, az Index.hu, a Freemail már 12 éves is elmúlt, az Origo.hu-t pedig 1998-ban alapították –, de igazán sok látogatót csak az utóbbi néhány évben tudtak vonzani. Így például a 2006-os parlamenti választások idején lépte át az egymilliós egyedi látogatószámot az Origo lapcsoport, 2007 tavaszán pedig a Startlap.hu is elérte ezt az eredményt.

Drámai változást hozott világszerte és a hazai piacon is a felhasználói interaktivitásra épülő kezdeményezések, a közösségi oldalak és a videomegosztó portálok megjelenése. A webes közösségek robbanásszerű térhódítása 2005–2006-ban megújította az internetezési kedvet, és ez kedvezően hatott a felhasználók számára – itthon az Iwiw volt a második portál, amely átlépte a napi egymillió egyedi látogatót jelentő határt 2007 elején –, míg a videós oldalak népszerűsége a sebesség további növelését eredményezte. A növekvő felhasználói tábor felkeltette a hirdetők figyelmét, vagyis nemcsak a hozzáférés, de a tartalomszolgáltatás is kezdett üzletileg vonzó lehetőséggé válni.

Azt, hogy napjainkra mekkora üzlet lett a világháló, nehéz megbecsülni. A hazai szolgáltatók internet-hozzáférési bevételei tavaly meghaladták a 142 milliárd forintot a KSH adatai szerint, ez több mint tizenegyszerese a 2001-es értéknek, és közel harminc százalékkal több, mint 2007-ben. Bár ez nem a jéghegy csúcsa, csupán igen tekintélyes része annak, azért az internet egyéb szegmensei is egyre komolyabb forgalmat hoznak. A Magyar Reklámszövetség adatai szerint tavaly 2007-hez viszonyítva közel 44 százalékkal nőtt a hazai online hirdetési piac, elérve a 20 milliárd forintot. Ez a teljes magyar reklámpiac egytizede volt 2008-ban. Az online kiskereskedelmi üzletek a 2008-ban elért 63 milliárd forintos bevétel után az idén már 90 milliárdos forgalommal számolhatnak a GKIeNET előrejelzése szerint.

Hármas célok

A gazdasági válság természetesen az interneten is érezteti hatását. A várakozások szerint a krízis miatt a netes hirdetési piacon az elmúlt években megszokott 30-40 százalékos növekedés is elmarad az idén, az optimisták csak lassulást prognosztizálnak, a pesszimistábbak visszaesést is elképzelhetőnek tartanak. Sok szakmai fórumon hallani, hogy a válságból akár még profitálhat is az internetes piac mind az e-kereskedelem, mind a hirdetések területén, ha megfelelően alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. A fogyasztókat az olcsóság, a kényelem és többek között az utazással megspórolható összeg terelheti a webshopok felé, míg a hirdetők számára az teheti vonzóvá a világhálót, hogy minden más eszköznél jobb elérést biztosít.

Nagyon lelassult az előfizetői szám növekedése a vezetékes szegmensben az utóbbi hónapokban, igaz, ezt nem lehet kizárólag a válság rovására írni, ebben a folyamatban valószínűleg jelentős szerepet játszik a mobilinternet gyors terjedése. Bár hallani olyan véleményeket, hogy a vezetékes webvilágnak lassan vége, és a mobiltelefon mindent letarol, a szakértők a két technológia egymást kiegészítő hatásáról beszélnek. Egyelőre valóban ez érvényesül, azonban a mobiltechnológia fejlődésével a megoldás nyújtotta sebesség és a megbízhatóság is nő, így reális alternatíva lesz azok számára, akiknek fontos a szabadság, a vezetékektől való függetlenség.
Persze a vezetékes technológia képviselői sem tétlenkednek.

Itthon általánossá vált kínálatukban a triple-play – egy cég egy csomagban telefon-, tévé- és internetszolgáltatást is nyújt –, amelyben a leggyorsabb hozzáférések a 100 megabites határt ostromolják, sőt, a kábelhálózatokon már meg is haladták.
Hogy mit hoz a jövő? Ahogyan a Horváth Jánossal, az Origo Zrt. megbízott vezérigazgatójával készült interjúban is olvasható (42. oldal), a három képernyő kiszolgálása lehet a fennmaradás kulcsa a távközlési és a tartalomszolgáltatók számára: televízióra, monitorra és mobiltelefonra is nyújtani kell valamit a felhasználóknak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.