Üzleti tippek

Fityiszt mutat a Tesco, az OTP, az IKEA a békéltetőknek

admin
admin

2009. 08. 11. 06:48

A Tesco, az OTP Ingatlan Vagyonkezelő, az IKEA, és a KIKA is azok közé a cégek közé tartozik, amelyek akadályozzák a Békéltető Testületek döntését, vagyis nem hajlandóak bíróságon kívül rendezni fogyasztóik panaszait. Az ügyek eddig nem kaptak akkora nyilvánosságot, ami együttműködésre szorította volna az elutasítókat. Olyan cég egyáltalán nincs, amely előre nyilatkozna arról, hogy minden esetben elfogadja a békejobbot.

Többek között a Tesco, az OTP Ingatlan Vagyonkezelő, az IKEA, és a KIKA neve is szerepel a Békéltető Testületek (BT) eljárását akadályozó cégek országos jegyzékében, a budapestiben pedig a Medina Tours, Hervis és a Suzuki Ász is felbukkan. Sőt visszaeső cégeket is találni a békés, bíróságon kívüli megegyezésből nem kérők között, mint például az országos listában többször felbukkanó LCB Kft, vagy az Electro World.

Kérdés, ha egy országosan ismert vállalkozást sem zavar, hogy a hivatalok honlapjain megjelenik a neve, ügyei, amikben nem kártalanította ügyfeleit, akkor mennyire tartható a BT-k egyetlen szankciója, a nyilvánosság elegendő visszatartó erőnek.

Mit kell tudni a békéltető testületekről?

– Alternatív és önkéntes vitarendezési fórumok.

– Háromtagúak, az elnök mellett egy fogyasztóvédelmi és egy kamarai szakember egyengeti a megegyezés útját.

– A fogyasztó és a vállalkozás közötti vitát elsősorban mindig az üzletben kell rendezni. Ha ez nem sikerül, akkor léphetnek be a BT-k, bíróságon kívüli rendezéssel.

– Az eljárás megindítása díjmentes, a kérelmet írásban kell benyújtani, megjelölve a fogyasztó vitarendezési igényét.

– Szóbeli meghallgatás van, ott lehet egyeztetni a két fél érdekeit.

– 90 napon belül várható döntés, amely határidő indokolt esetben 30 nappal hosszabbodhat.

– A határozat nem kötelező a vállalkozásra nézve, de ha nem fogadja el, nyilvánosságra (a minisztérium, és a BT honlapjára mindenképpen) kerül a vita tárgya, a döntés, és a vállalkozó neve.

– Az eljárási költségeket az a fél viseli, akinek a terhére eldőlt az ügy.

Szabad a fityisz

Az elfogadással, illetve elutasítással kapcsolatban azt tapasztalja az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője, Kati Attila, hogy főleg a kisebb vállalkozások tartanak a nyilvánosságtól. A mikroközösségek szerinte jobban odafigyelnek rá, hogy fogyasztóbarát vitarendezést keressenek, akár BT-vel is.

Elméletileg arra is van lehetőség, hogy egy cég nyilatkozatot tegyen róla, mindig pozitívan áll a BT döntéseihez, vagyis aláveti magát a határozatoknak. Az általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozások jegyzéke azonban nem nyílik meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) honlapján. Mégpedig azért nem, mert eddig egyetlen cég sem kötelezte el magát arra, hogy általánosan elfogadja a BT-k döntését.

Bevállalják?

Valószínűleg pont ezért fog kampányolni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), na meg hogy csökkenjen az elutasított esetek száma. Az őszi kamarai napokon minél több tagjánál, illetve budapesti vállalkozónál kezdeményezi, nyilatkozzon arról, aláveti magát a BT-k határozatának. Főleg a jelentősebb lakossági ügyfélkörrel rendelkezőket, közművállalatokat, mobilszolgáltatókat, bankokat szeretnék erre rávenni.

A SZMM szakmai nyilatkozója nem tartotta logikus lépésnek, hogy a vállalkozók általánosan és előre alávessék magukat a testületi határozatoknak, mondván minden ügy más. (A cikk megjelenés után értesültünk arról, a minisztériumban úgy ítélik meg, jobb lenne, ha a vállalkozások szélesebb körben vetnék magukat alá a békéltető testületi eljárásoknak.) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előkészületben lévő, kifejezetten vállalkozások számára készülő tájékoztató kiadványa is a testületek ismertségének növelését célozza, ösztönözve ezzel a vállalkozások alávetési hajlandóságát.

békéltetés számokban

– Fogyasztóvédői tapasztalat szerint a panaszosok legalább 70 százaléka fordul a Békéltető Testületekhez.

– Tavaly 4500 békéltető tárgyalás volt országosan, ebből 1400 Budapesten. A fővárosi ügyek majdnem negyed részében, 330 esetben született egyezség.

– Az elmúlt év óta húsz százalékkal nőtt a peren kívüli megegyezések országos aránya.

Nem látványos

Lehet, hogy első ránézésre nem nagy szám a 25 százalékos békés megoldási arány, mondja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) főtitkára, Kiss Ervin, de azt kell nézni, hogy ennyi ügy nem jutott a bíróságok elé.

A fogyasztói panaszok bíróságon kívüli rendezésével már tíz éve foglalkoznak a BT-k. Önállóan, de kamarai anyagi háttérrel működnek. Fogyasztóvédők szerint még mindig nem elég ismertek, az elutasított döntések pedig nem kapnak olyan nyilvánosságot, ami megfelelő visszatartó erő lenne a megegyezést elutasító cégek számára.

Kevesen halottak róluk

Hasznos a tevékenységük, és nagyon fontos szerepet töltenek be a BT-k, ebben minden megszólaló egyet értett. Kati Attila szerint azonban növelni kellene az ismertségüket, mert még mindig sok fogyasztó nem tud róluk. A magukat a határozatnak alá nem vető cégekkel szemben az SZMM elegendő szankciónak tartja a nyilvánosságot.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogi tanácsadója, Somogyi Dóra úgy látja, az elutasított ügyek nyilvánosságra hozatala nem igazán működik, nem elég eredményes, nem elég visszatartó erő. Kevésnek tartja, hogy a BT-k, és az SZMMM honlapján van fenn információ. Olyan oldalt tartana szükségesnek, amin csak ez a lista szerepel, és könnyen megtalálható.

Mindkét fogyasztóvédő hangsúlyozta a tájékoztatás fontosságát, de a kérdésre, hogy vajon saját honlapjukon miért nem jelenik meg az elutasító cégek feketelistája azt a választ adták, hogy jelenleg erre nincsenek kötelezve.

Nem mini bíróságok

Időnként felmerül a kérdés, vajon nem kellene-e valamilyen formában kötelezővé tenni a BT-k határozatait. A testületeket nem mini bíróságoknak, hanem elsősorban mediátoroknak kell tekinteni, állítja Kati Attila. Nem kell a kezükbe több jogosítvány, csatlakozik a BKIK főtitkára is, inkább ismertebbé kell tenni a tevékenységüket.

A jelenlegi magyar szabályozás EU-kompatibilis, így abban nem tervez változtatást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM). Nem lenne jó, ha a BT-k bíróságként működnének, állítják, hiszen pont az a cél, hogy a bíróságokat tehermentesítsék.

Hatékony, és mindenképpen szükséges a testületek munkája, annak ellenére is, hogy nem hoz kötelező döntést, vagyis nem feltétlenül kerül pont az ügyek végére, összegez Somogyi Dóra. És a fogyasztók értékelik, hogy lehet esélyük úgy igazságot kapni, hogy be sem tették a lábukat a bíróságra. Ha pedig tovább kell menniük, már van a kezükben egy a bíróságokon is elfogadott állásfoglalás.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bogdán Réka /24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.