Üzleti tippek

Cégtemetés szabadon – adóssághegyekkel

admin

2009. 07. 14. 06:25

Rossz hír sok kintlevőséggel küzdő vállalkozónak, hogy a nekik tartozó megrendelőnek bármikor nyoma veszhet. Az ügyvéd jóhiszeműen is szentesítheti a tartozások eltüntetése céljából létrejövő cégeladási ügyleteket, mert munkája során nem kell megismernie a cégek gazdasági helyzetét. A cégbíróságnak pedig, ha formailag minden rendben van, be kell fogadnia a cégeladásokat, akkor is, ha egy-egy székhelyre tömegesen jegyeznek be cégeket. A cég és vele együtt a tartozás eladásához nem kell a hitelező beszállító hozzájárulása.

Nemrégiben állítottak bíróság elé tizenegy kalocsai ügyvédet, mert az általuk kiállított szerződések alapján cserélt gazdát színleg 234 cég. Valójában csak tartozásaitól szabadult meg az ügyletekben a 150 cégvezető. A kár 2,5 milliárd forint, amiből 2 milliárdot vártak hiába a cégek szállítói, félmillió az adóhatóság behajthatatlan követelése.

A fiktív cégeladások még 1997 és 2001 között bonyolódtak. A felelősségre vonás ugyan elkezdődött, de mint az ujneplap.hu írja, megbecsülni sem lehet, hogy mikorra lesz vége az ügynek. Mint ez a példa is mutatja, a kényszerből hitelező vállalkozók szinte biztos, hogy lemondhatnak kintlévőségeikről, ha vevőjük eladta cégét egy erre szakosodott vállalkozássüllyesztőnek.

Az ügyvéd aláírja

Ugyanahhoz a személyhez köthető sorozatos cégfelvásárlás (veszteséges, vagy üres cégek közreműködésével) valószínűleg fel kell hogy tűnjön a jogi részt intéző ügyvédnek, válaszol az FN ügyvédi vétlenséget firtató kérdésére a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára, Gábor László. Azt is hozzáteszi, egy – egy külön esetben életszerű lehet, hogy az ügyvéd nem tudja, mi van az egyébként teljesen körülbástyázott ügylet mögött, mert formálisan minden rendben.

A cégeladásokban az ügyvéd nem kap betekintést a két cég gazdálkodási mutatóiba, kizárólag az eladó és a vevő okmányai alapján, és nyilatkozatára hivatkozva készíti el a szerződést, ilyenformán jóhiszeműen szentesíthet cégeltüntetést.

És míg például az ingatlan adásvételi szerződéseknél a tulajdoni lapból utána tud nézni, hogy van-e tartozás az ingatlanon, a cégeladásnál ilyen információk nem állnak a rendelkezésére. A cégkivonaton nem szerepelnek a tartozások, csak az adótartozás, és az is csak akkor, ha már behajtási szakba érkezett.

A cégeladás nem korlátozható?

Pedig ha egy cégnek adótartozása van, akkor addig nem tud fizetni a beszállítóinak sem, amíg azt (és ha esetleg bankhitele is van, akkor azt is) nem rendezte.
Talán ezért is javasolta a Tolna Megyei Bíróság (TMB), hogy elidegenítési és terhelési tilalmat kellene bejegyezni a cégjegyzékbe egy adott cégre, ha többmilliós adó- és járuléktartozása van, hogy ne lehessen eladni. Így az APEH után a sorban álló beszállítók is védve lennének.

Kétséges azonban, hogy a javaslatból lesz-e törvény. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) ugyanis azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy súlyos korlátozásnak tartja a cégek eladási tilalmát. Pedig a cégeladás korlátozására készült javaslat éppen az iregszemcsei tömeges cégeltüntetés kapcsán fogalmazódott meg azzal a céllal, hogy elejét vegye a hasonló csalásoknak. A szaktárca a javaslatot egyelőre alkotmányossági szempontból vizsgálja.

A cégbíróság bejegyzi

Az iregszemcsei ügyben a TMB bejelentést tett az APEH-nek és az ügyészségnek is, de mint Csullag Józsefné szóvivőtől megtudtuk, ez nem lett volna kötelességük. Vagyis nincs olyan jogszabály, ami előírná, hogy ha például egy székhelyre már ötven vagy száz cég be van jegyezve, akkor a következőt nem regisztrálhatja ide a cégbíróság.

Ha formailag rendben vannak a benyújtott papírok, akkor azokat be kell fogadniuk, ezzel szentesítve az eladás tényét. Nem sűrűn fordul elő, hogy feljelentést tennének, a konkrét ügyben ehhez az is hozzájárult, hogy a székhelyre bejelentett cégek közül több ellen folyt felszámolási és cégtörvényességi eljárás.

Felelősség – van is, meg nincs is

Az ügyvezetői felelősség pedig hiába áll fenn öt évig a cégtörvény szerint, az eladásokkal kicselezik azt. Az adásvételi szerződésekbe ugyanis beleveszik, hogy az új tulajdonos tisztában volt a tartozással, és vállalta is annak rendezését. Ezzel mentesítik a régi tulajdonos-ügyvezetőt. Azt pedig szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy szó sem volt a tartozások rendezéséről.

A magántartozásoknál létezik a tartozásátvállalás fogalma, ami azt jelenti, hogy a tartozás úgy adható át másnak, ha arról készül egy írás, amiben az adós, az adósságot átvállaló és a hitelező is nyilatkozik arról, hogy a tartozás átvállalását elfogadják. Ez a fogalom a cégtörvényben egyetlen helyen jelenik meg, a végelszámolásnál. Olyan hivatkozás nincs, amely cégeladás esetén arra kötelezné az eladót és a vásárlót, hogy a kényszerből hitelező beszállítót értesítse.

Ez azt is jelenti, hogy írásos nyilatkozatát sem kell kérni ahhoz, hogy a cégeladással a kintlévősége is eladásra kerüljön. Vagyis semmi akadálya, hogy a beszállító legyen az utolsó, aki megtudja, hogy már nem azzal az adóssal áll szemben, akivel eredetileg üzletet kötött.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.