Kellemetlen meglepetés érheti idén azt a vállalkozást, amelynek tulajdonosai – egy 2007 decembere óta hatályban lévő, pénzmosás elleni törvény előírásával szemben – eddig még nem jelentek meg bankjuknál személyesen vagy képviselőjük útján, és nem estek át egy ügyfél-átvilágítási eljáráson. Az ilyen cégek számláit ugyanis az azokat kezelő bankoknak ez év január 1-jét követően kötelességük (lenne) részben zárolni. Ez azt jelenti: nem fogadhatnak el újabb megbízásokat semmilyen ügyletre, kivéve a hiteltörlesztéssel, csoportos beszedéssel, netán az inkasszóval kapcsolatos tranzakciókat. Az ügyfél-átvilágítási eljárás keretében az adott vállalkozásnak írásban kell nyilatkoznia arról, ki a tényleges tulajdonosa. Az európai uniós (EU) és így a magyar pénzmosás elleni jogszabályok szerint az azonosítás során esetlegesen több cég tulajdonosi láncolatán át el kell jutni a tulajdonos vagy ügydöntő magánszemély(ek)ig.
Azokat kell tehát megtalálni, akik rendelkeznek a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával, illetve jogosult a vállalkozás vezető tisztségviselői, netán felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására. Ha e feltételeknek egy magánszemély sem felel meg a cégnél, akkor a szabályok szerint nincs tényleges tulajdonos, tehát ilyet nem kell azonosítani. Ugyanez a helyzet, ha például állam, önkormányzat, esetleg itthoni vagy uniós országbeli nyilvános tőzsdei cég a főtulajdonos. Meg nem erősített banki hírek szerint jó pár olyan cégszámla van, amely esetében még nem történt meg az ilyen jellegű azonosítás. Sokakat váratlanul érhet az új előírás, hiszen Magyarországon a pénzmosás és a terrorizmus elleni harc jegyében már egy 2002 elejétől életbe lépett törvény előírta a tulajdonosi azonosítást. Uniós csatlakozásunk után pedig egy, az eddiginél szigorúbb jogszabály 2004. április 1-jéig tette kötelezővé: a bankok azonosítsák a magánszemély tulajdonos családi és utónevét, jogi személy esetén annak nevét, székhelyének címét. Itt már sor került a tényleges tulajdonosok feltárására is.
A mostani, még szigorúbb, egyebek közt a tényleges tulajdonos neve, lakhelye mellett állampolgárságát is firtató előírások oka, hogy közben továbbhaladt az EU szekere, s egy újabb uniós irányelv alapján ismét teljesen új törvényt kellett kiadni. Így annak is érdemes ismételten rákérdeznie bankfiókjában, hogy ő már „tiszta-e”, aki már egyszer átesett valamiféle azonosításon. Vigasztalásul jó tudni: a pénzmosás elleni jogszabályok révén már sok offshore és egyéb tisztázatlan hátterű céget sikerült kiszűrni a magyar piacról, így ezekkel a honi kkv-k már biztosan nem kerülhetnek kétes üzleti kapcsolatba.
Tényleges tulajdonos azonosítására kötelezettek
- hitelintézetek (bankok, takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek)
- pénzügyi vállalkozások
- értékpapír-kereskedők
- biztosítók
- ingatlanközvetítők
- könyvvizsgálók
- ékszerészek
