Üzleti tippek

Pénzügyi válság: már nincsenek tabuk

admin

2009. 01. 15. 07:14

A globális pénzügyi válság miatt tabuk dőlnek meg Nagy-Britanniában: a kormány a vagyonosok fokozottabb adóztatására szánta el magát, a közvélemény óriási megelégedésére. Hamarosan Magyarországon is újrakezdődik az adóreformról történő gondolkodás, ám a vagyonosoknak nálunk valószínűleg nem kell fokozottabb adóterhektől tartaniuk.

A britek kétharmada a gazdasági válság kapcsán olyan magas adókkal sújtaná a gazdagokat, amelyekre 1980 óta nem volt példa – derült ki a Fabian Society által készített legfrissebb tanulmányból.

Mint a magyar felső adókulcs

Nagy-Britanniában jelenleg 40 százalékos a személyi jövedelemadó (szja) maximális adókulcsa, ami azokra vonatkozik, akik évi 39 825 fontot vagy annál többet keresnek. Magyarországon ugyancsak 40 százalékos (a 4 százalékos különadóval) az szja maximális kulcsa, ami a nyugdíjjárulék-alap felső határa fölött keresőkre vonatkozik, amit idén évi 7 millió 446 ezer forint jövedelem fölött kell megfizetni.

A Fabian Society kutatása szerint a brit kormány által beharangozott 45 százalékos adót, amely a 145 ezer fontnál nagyobb jövedelműeket érintené, a megkérdezettek kétharmada támogatta, a felmérésben részt vevők 69 százaléka pedig azokat a terveket is lelkesedve fogadta, amelyek 50 százalékos adóval sújtanák a 250 ezer fontnál többet keresőket.

Ha a 45 százalékos adókulcsot bevezetik, az az előzetes becslések szerint megközelítőleg 400-500 ezer embert fog érinteni. Kincstári kalkulációk alapján vélik, ha az évi 150 ezer fontnál többet keresőkre kivetnék az új maximális adót, az évi 1,2 milliárd fonttal hizlalná az államkasszát.

Korábban 83 százalék volt a felső kulcs

A mostani adókulcsot Thatcher államkincstárnoka, Nigel Lawson vezette be 1988-ban, lecsökkentve azt a korábbi 60 százalékos maximumról. A konzervatívok 1979-es hatalomra kerülésekor még 83 százalék volt érvényben, amit fokozatosan kezdtek el csökkenteni. Az adó újbóli megemelésével az “Új Labour”, a Tony Blair által megreformált Munkáspárt 15 éves tabuja dől meg.

irányváltás

A britek tervezett lépése teljes szembefordulás a Tchatcher színre lépésével Nagy-Britanniában is hatalomra jutó kínálatoldali közgazdaságtannal. A kínálatoldali gazdaságpolitika egyik jellemző eleme az adócsökkentés. A nézet közgazdászai szerint a munkára és termelésre ösztönzésnek kell a gazdaságpolitika középpontjában állnia a keynesi keresletbővítés helyett (ennek egyik eszköze az adócsökkentés, ami több termelésre és munkára ösztönöz, legalábbis hívei szerint).

Az adóemelés a kormány recesszióellenes csomagjához igyekszik forrást biztosítani, amelynek egyik jelentős eleme az általános forgalmi adó (áfa) leszállítása 17,5 százalékról 15 százalékra (átmenetileg, egy évre), amitől a kereslet növekedését remélik.

Jönnek a hazai reformhullámok

Magyarországon is várhatók reformlépések, legalábbis Gyurcsány Ferenc idénre a „reformok második hullámát” ígérte. A miniszterelnök által a kormány szövetségesének nevezett Reformszövetség január végére, február elejére összehangolt reformjavaslatokat készít. A Reformszövetségben az adó- és járulékrendszer reformjával kapcsolatos javaslatokat Oszkó Péter, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója vezetésével dolgozzák ki, aki egyébként tagja a főként nagyobb cégeket tömörítő Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségének is.

a reformszövetség

A Reformszövetség a gazdasági elit képviselőiből – az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetőiből, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökéből – és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt és jelenlegi elnökeiből áll.

Oszkó Péter részt vett a tavaly nyilvánosság elé tárt „adótanácsadók javaslatcsomagja” néven ismertté vált ajánlás kidolgozásában. Abban a csomagban a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa 20 százalék, 15 millió forint fölött 30 százalék lett volna. A csomag a különadó eltörlését és a minimálbér megadóztatását, ugyanakkor az áfa megemelését is javasolta (éppen fordított módon ahhoz képest, mint a britek jelenleg tervezik). A csomag megvalósítása – a Pénzügyminisztérium akkori véleménye szerint – a kisebb jövedelműeket hozta volna kedvezőtlenebb helyzetbe.

Biztonságban a hazai vagyonosok

Nem vehető biztosra ugyan, hogy az adótanácsadók javaslatához hasonló csomag készül el végül a Reformszövetségben, arra azonban nyugodtan lehet fogadni, hogy a javaslat nem fog szja-emelést tartalmazni – mindeddig egyébként egyetlen nyilvánosságra került javaslatcsomag sem tartalmazott hasonlót. További jó hír a tehetőseknek, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a luxusadót (nem az adó elve, hanem beszedési technikája miatt), így idén már ezzel a teherrel sem kell számolniuk.

Az időről időre szóba kerülő vagyonadó lehetősége sem jelent igazán veszélyt a magyar vagyonosokra. Az adótanácsadók javaslatcsomagjában a vagyonadót – akárcsak a Kopint-Tárki Zrt. korábbi, a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal elé bocsátott tanulmányában – csak mint ingatlanadót értelmezik, s alapvetően csak azokat érintenék érzékenyen, akiknek egyetlen fő vagyonelemük van, a lakás, amelyben élnek.

Az olyan típusú, önbevalláson alapuló vagyonadó elképzelések, amelybe nemcsak az ingatlan, hanem a műkincs, a magánjacht, s egyéb javak is beletartoznának – amelyet korábban például Vadász György adószakértő, az OKISZ ügyvezető társelnöke szorgalmazott – nem találtak visszhangra, s aligha valószínű, hogy a Reformszövetség hamarosan elkészülő javaslatcsomagjában megjelennek majd.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.