Üzleti tippek

Meztelen történet

admin
admin

2008. 10. 28. 12:00

Reménytelen próbálkozásból épített üzletet és teremtett mítoszt Hugh Hefner, a Playboy alapítója. A világ egyik legismertebb márkájához olyan nevek köthetők, mint Hemingway, James Bond, Elizabeth Taylor, Sharon Stone vagy éppen Kertész Imre.

Hugh Hefner 1953-ban alapozta meg a Playboy-birodalmat, nem sokkal azután, hogy felmondott az Esquire férfimagazin hirdetési osztályán, miután főnöke megtagadta tőle az ötdolláros fizetésemelést. Az állás nélkül maradt szövegíró továbbgondolta a fiatal, nagyvárosi férfiaknak szóló színvonalas Esquire „receptjét”, és arra jutott, hogy egy ilyen kiadvány akkor lenne igazán telitalálat, ha a sportautók, drága borok, elegáns öltözékek mellett a meztelen nők sem hiányoznának belőle.

Út a csúcsra

Kétszáz dollárért megvásárolta Marilyn Monroe fotóit egy naptárakat gyártó cégtől, rajzolt néhány képregényt (amihez kiválóan értett, korábban több újságnak is készített ilyen sorozatokat és karikatúrákat), kiválogatott pár szépirodalmi művet, majd miután ezeket chicagói lakásának konyhájában barátjával, Eldon Sellersszel összerakták, 1953 novemberében az anyagot elküldték a nyomdába. Decemberben meg is jelent a lapjuk, akkor még Stag Party (Legénybúcsú) néven. Az elnevezés nem volt hosszú életű, ugyanis felkereste őket a hasonló nevű Stag folyóirat, és követelte, hogy változtassák meg a címet. Némi tanakodás után végül Sellers anyukájára hallgattak, akit munkahelyének neve, a Playboy Automobile Company ihletett meg.

Az első számon nem volt megjelenési dátum, mivel Hefner egyáltalán nem volt biztos abban, hogy eljut a másodikig. Ehhez képest ötvenháromezer példány fogyott el az 50 centért vesztegetett magazinból Amerika-szerte. A negyedik kiadás után már annyi pénzt hozott a lap, hogy Hefner társaival bérelni tudott egy irodát Chicago belvárosában, és a szerkesztőség toborzását is elkezdhette.

Hogy a pornográfia vádjával támadóknak könnyebben ellen tudjon állni, a lap Amerika legjobb íróitól és publicistáitól közölt írásokat. Ray Bradbury, Lenny Bruce, John Updike, John Steinbeck és Hemingway karrierjének fontos állomásai a playboyos idők. Az első Ian Fleming-novella, amelyben az olvasók megismerkedhettek James Bonddal, 1960 márciusában a Playboyban jelent meg. Később évente közöltek új Bond-sztorikat. A lap hasábjain publikáló neves írók mellett igencsak illusztris azoknak a világhírű hölgyeknek a listája, akik playmate-ként szerepeltek a kiadványban. Megjelent a lapban Sophia Loren (1957), Gábor Zsazsa (1957), Brigitte Bardot (1958), Elizabeth Taylor (1963), Jane Fonda (1966), Melanie Griffith (1976), Kim Basinger (1983), Madonna (1985), Cindy Crawford (1988) vagy éppen Sharon Stone (1990) is, de a felsorolást hosszasan folytathatnánk. Persze a hírességek megnyeréséig rögös út vezetett. Eleinte ugyanis senki nem akart egy szál semmiben pózolni Hefner fényképezőgépe előtt. Az alapító aztán kisebb zsarolásokkal sorra rávette a chicagói iroda csinosabb hölgyeit a fotózásra, s a képek annyira jól sikerültek, hogy egy idő után állítólag már sorban álltak a modellek a Playboy szerkesztőségében.

Mítosz és üzlet

A 60-as évekre a Playboy Enterprises Amerika egyik legsikeresebb médiabirodalmává nőtte ki magát. A szexuális forradalom a vállalkozás malmára hajtotta a vizet. Hefner sorra nyitotta a Playboy Clubokat, ahol a fáradt üzletemberek ehettek-ihattak, nyuszilányok társaságában szórakozhattak, majd kaszinókat és hoteleket is vásárolt New Jersey-től kezdve Miamin keresztül Jamaicáig. Ebben az időszakban tudatosan dolgozott a Playboy-mítosz kialakításán. Egyre nagyobb partikat tartott hírhedt kúriájában (Playboy Mansion), számos szórakoztatással kapcsolatos üzletbe beszállt, szerződést kötött például a Columbia Pictures filmstúdióval, és filmeket, televíziós show-műsorokat gyártott. A vállalkozás a 70-es években élte a virágkorát, amikor a lap közel 7,2 milliós példányszámmal büszkélkedhetett az USA-ban.

A fénykor után a birodalom összeomlani látszott. Bizonyos törvényi szabályozások következtében Hefner kénytelen volt eladni a cég „aranybányáit”, a legjobban jövedelmező kaszinókat, huszonkét Playboy Clubból pedig tizennyolc bezárt. Ráadásul éleződött a verseny a férfimagazinok piacán, a Penthouse, a Hustler és az Oui egyaránt beerősített a meztelen képek frontján. A vállalkozás a 80-as évek közepén kapott ismét lábra, amikor Hefner lánya, Christie átvette a cég vezetését Derick Danielstől, aki egy évtizeden keresztül próbálta a Playboy útját egyengetni – nem sok sikerrel. A következő évtizedben a lapnak már 14 külföldi kiadása volt, példányszáma Amerikán kívül háromszorosára nőtt: elérte a másfél milliót. Nyugat-Európában és Japánban elindult a Playboy Channel, és sportruházati üzletekkel is terjeszkedett a márka. A nyuszis magazin ma a világ 26 országában vásárolható meg.

Az Amerikában körülbelül hárommillió példányban fogyó lap jelenleg is a Playboy Enterprises Inc. tulajdonában van, és jegyzik a New York-i tőzsdén. Az alapító jelenleg 82 éves, de még mindig erőlködik a róla kialakult kép frissen tartásán, büszkén hirdeti hódításait és reklámozza a Viagrát.

Hazai feltámadás

Noha a Playboy a világ minden táján sikeres lett, Magyarországon 1989-es indulása után négy évvel lehúzta a rolót, 1999 óta azonban ismét megtalálható a standokon. „Szerintem annak idején azért bukott meg a lap, mert túlságosan magasra pozicionálták. Olyan magas színvonalú irodalmi alkotások jelentek meg benne, amelyek az Élet és Irodalomban is simán megállták volna a helyüket, s ez nehezen volt összeegyeztethető a női aktokkal” – vélekedik Radnai Péter, a magazin jelenlegi főszerkesztője. Az itthon körülbelül 30 ezer példányban fogyó lap elsősorban azoknak a sikerorientált vagy már sikeres 22–40 éves férfiaknak szól, akik tudják, hogy mit akarnak az élettől. „A Playboy egyfajta virtuális klub, ahol a szép hölgyeken kívül a divat, az elektronika, az autók és a kultúra is téma” – mondja Radnai. A novellák ugyan egy ideje eltűntek a folyóiratból, de az interjúk továbbra is szerves részét képezik a kiadványnak: olyan neves személyiségeket sikerült megszólaltatniuk, mint Kertész Imre, Faludy György, Szörényi Levente vagy Vitray Tamás.

Magyarországon a legnagyobb példányszámot 2001-ben érték el az akkor 54 éves Zalatnay Saroltával, az utóbbi évek legnagyobb érdeklődést felkeltő címlaplánya pedig Görög Zita volt. A főszerkesztő elárulta: régi álma Oroszlán Szonját megnyerni egy fotózásra, eddig azonban nem sikerült becserkészni a színésznőt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.