Üzleti tippek

Mindennapi ideggörcsök

admin

2008. 10. 05. 00:00

Értelmetlen a munkavégzés, bunkó a főnök, nem világos az elvárás. Kis túlzással azt is mondhatnánk, a reggeli utazók kétharmada alszik, a maradék egyharmad szorong.

A munkahelyi félelmek leggyakoribb formája, amikor a munkavállalót állása elvesztésének emlegetése miatt kapja el a szívgörcs. Több százezren dolgoznak úgy, hogy vezetőjük okkal vagy ok nélkül ezt a témát lebegteti.

Az ilyen félelmek megbénítják a kreatív elmét, rontják a belső kommunikációt, és kihatással vannak a vállalkozás piaci helyzetére. A munkavállalók félelmeit legtöbbször a kiszámíthatatlanság és a következetlenség erősíti.

Nem jó, ha egy munkahelyen a „mindenki mindent csinál”-elv működik. Ilyenkor zavarosak a feladatok, felaprózódnak az emberek, nincs felelősség és szakmaiság, ráadásul elapad a saját munkába vetett hit is. Főleg, ha olyan vezetővel találja magát szemben az ember, aki erőteljesen tart azoktól a kollégáitól, akik szakterületükhöz jobban értenek nála.

Ezekben az esetekben a beosztottak a következetlen és megalázó számonkérésektől, a kivételezett helyzetben lévő munkatársaktól rettegnek a legjobban. A félelem eleinte a lehető legjobb feladatmegoldásra sarkall, de a visszacsatolás hiánya miatt az első, pozitív időszak is idegességgé alakul. Az ideges ember pedig hibázik, ezzel elindul a lavina. „Végül jön a betegállomány vagy a fásultság, amikor már nem számít a dicséret, a megalázás” – fejti ki Kálmán Zsuzsanna kommunikációs szakember.

Végső lépésként sokszor a felmondás jelenti a kiutat. Ez azonban a munkavállalónak és a munkáltatónak is a lehető legtöbb sérülést okozza. Ezért nagyobb egy vezető felelőssége a problémás helyzetekben. Ismernie kell beosztottjai teljesítményét, szaktudását, a rájuk ható motivációs technikákat, és biztosítania kell a véleménynyilvánítás szabadságát. A sikerélmény érdekében mégsem teheti túl alacsonyra, sem túl magasra a mércét.

Munkavédelmi kérdés

A legnagyobb vezetői csapda a hiúságra alapozott bizalom, az érintett megkérdezése nélküli ítélkezés. Egy vezető nem akkor jó, ha mindenkinél okosabb, hanem ha a rábízott feladatokat és az azokat megoldó munkatársakat menedzseli. „Sokszor olaj a tűzre, ha a felettes általunk szembesül hibáival – emlékszik vissza Veres Margit nyugdíjas könyvelő. – Ilyenkor nagy segítség, ha nem lép működésbe a munkahelyi mobbing, és a kollégák a helyzet megoldására törekszenek, nem pedig az elmérgesítésre. Nyugdíjasként tapasztalatból mondhatom, mindig akadnak emberek, akik ezt a pillanatot választják és gátlástalanul törtetnek.”

Kevesen törődnek a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosításával, amely a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, fogalmát szabályozza. Eszerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő olyan hatás (konfliktus, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága), amely befolyásolja az e hatásokra adott válaszreakciókat, amelyekkel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi megbetegedés következhet be.

A szabályozás erre és a megelőzésre hívja fel a figyelmet. Kötelezettségként előírja, hogy fel kell mérni az ilyen jellegű problémákat, az érintettek körét, az addigi intézkedéseket és a megoldás irányait.

A stresszért persze nem egyedül a munkáltató felelős, megjelenése nemcsak a munkahelyre korlátozódik. Egy színvonaltalan stresszkezelő tréning viszont annyit ér, mint puskagolyó ellen az integetés.

Mitől félnek?

A terrorizáló típusú vezetők többségénél a félelem egyik központi tárgya a szék, a pozíció elvesztése. Vezetők és munkavállalók tömege megfelelési, teljesítési kényszerből fakadóan szembesül félelmeivel.

légkörmérgezés

Mobbing: munkahelyi pszichoterror. Olyan konfliktusok összefoglaló neve, melynek során egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok érnek kollégák, vezetők részéről. Mobbingról akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább fél éven keresztül – hetente minimum egyszer – kénytelen elszenvedni a felé irányuló bántást.

Az állandó verseny, a lemaradástól való félelem felőrli az idegeket. Aki nem tud, nem mer szembeszállni, azt a nyomasztó munkamennyiség is stresszeli, amit még a nélkülözhetetlenség érzése sem tud kioltani. Mások tartanak a technika fejlődésétől, tudásuk megfakulásától és attól, hogy emiatt feleslegessé válnak.

Vannak, akik csak a megszokott folyamatok biztonságot nyújtó keretei között érzik jól magukat. Hozzáállásuk miatt nem csak azért aggódnak, nehogy hibát kövessenek el, hanem azért is, nehogy önállóan kelljen dönteniük.

Az újítás, az új technológia, a változás megjelenése egyébként is bizonytalanná tesz, nem kell labilis személyiségnek lenni ahhoz, hogy félelmeink alvászavart okozzanak. Ráadásul a bürokratikus gondolkodásmód és munkamódszer, az ellenőrzött véleménynyilvánítás mind-mind hozzájárul a munkavállaló bizonytalanságához.

Ezt tetézi a megbecsülés, az előrelépés hiánya és a pletyka. „Régi főnököm azt mondta, ha az emberek sokat foglalkoznak a munkájukhoz nem szorosan kötődő dolgokkal, ha megindul a pletyka, akkor nem adtam elég feladatot – mondja Pethő József pénzügyi projektvezető. – De ez nem igaz. Legtöbbször inkább én hibázom, mert nem világítottam meg egy probléma minden oldalát, vagy éppen nem magyaráztam el a változási folyamatokat, azaz nem kommunikáltam jól.”

Intő jelek

Mikor aggódjon egy vezető beosztottjai félelmei miatt? Ha sokan vannak betegállományban – nem szervi betegséggel. Ha folyamatosan csúsznak a határidők, fegyelmi problémák vannak, nagy a fluktuáció, megnő a balesetek száma, vagy visszaesik a teljesítmény. A lényeg azonban a megelőzés, mert az sem megoldás, ha egyedül vállalva fel mindenki félelmeit, magunknak okozunk betegséget.

Mit várhatunk, ha nem foglalkozunk a félelem által kiváltott problémákkal?
1. Kieső munkaidőt és emberállományt.
2. A félelem okozta helyzetek megnövelik a kiadásokat a megoldás, a rendezés miatt (tréningek, betegállomány).
3. A munkavállalók stresszoldókhoz (gyógyszer, alkohol) folyamodhatnak, romlik a munkamorál.
4. Megnő a mobbing gyakorisága, csökken a teljesítmény.
5. Csökken a pénzügyi nyereség.
A szorongás, az örömtelenség, a félelem tompuláshoz, fáradtsághoz, kiégéshez, fizikailag megnyilvánuló betegségekhez vezet. A hangsúly nem száműzésükön, hanem feldolgozásukon van, mert a siker nem dönt el semmit, a kudarc nem maga a végzet.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Oregon landscape - Crown Point overlooking the Columbia River and the Gorge
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.