A többéves várakozás könnyen elkerülhető, ha egy már evás cégben szerzünk többségi tulajdont, ennek is vannak azonban buktatói: nem mindegy, hogy milyen vállalkozási formába és milyen szavazati joggal lépünk be.
Az APEH nemrég közzétett tájékoztatójában részletesen bemutatja, hogy mikor folytatható az evázás. A gazdasági törvényben (Gt) az szerepel, hogy ha új többségi tulajdonos lép be a vállalkozásba, akkor elveszítik az evajogosultságot. Az APEH ezt pontosította: “Jogi személy akkor lehet evaalany az adóévben, ha az adóévet megelőző naptári évben és azt megelőző adóévben új tag nem szerzett benne ötven százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést.”
A kiskapu
Ettől a szabálytól azonban eltérhetnek a vállalkozások a társasági szerződésben. Ha például egy kft.-be úgy lép be egy negyedik tag, hogy hozzájárulása alapján a részesedése nyolcvan százalék lenne, de szavazati jogát húsz százalékban állapítják meg, akkor nincs akadálya evaalanyiságnak.
Az előző példához hasonlóan ha egy bt.-be lépne be új tag, a Gt szerint a szavazati jog huszonöt százalék lenne, és így nem kell külön szabályozni ezt a kérdést a társasági szerződésben.
Akik későn kapcsolnak
Gondba kerülhetnek azok a vállalkozók, akik már bevásárolták magukat egy evás cégbe, de nem módosították a szerződést, „az evaalanyiság elvesztése után ugyanis négy évig nem lehet visszalépni” – vélekedett Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Az új áfatörvény miatt az utazásszervezőknek is keresni kell az új utakat, idén december 20-ig ki kell lépniük az evakörből, a hulladékkereskedelemmel
foglalkozó cégek viszont az idei évtől már evázhatnak.
Kiknek éri meg?
Elsősorban azoknak éri meg evázni, akik alacsony költséghányaddal végeznek vagy irányítanak szellemi munkákat – 30 százalékig még megéri, 60 százalék felett már nem. Azoknak is kedvező az eva, akik a megtermelt nyereség nagy részét ki akarják venni a cégből, kiváltja ugyanis az osztalék utáni adót.