„A stratégiákat meg is kell valósítani!”- erre hívja fel a figyelmet a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) állásfoglalásában. A kormányzat által egy éve elfogadott középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai stratégiát (TTI), még tavaly egy konkrét intézkedési terv is követte, amely száz lépést fogalmazott meg. „A 2008 március 31.-ig esedékes határidejű intézkedések nagy része még nincs elvégezve” –állítja a MISZ.
A szövetség ugyanakkor üdvözli, és a rendszer hatékonysága szempontjából fontos lépésnek tartja, hogy a kormányzat az innovációt felügyelő miniszteri pozíciót létrehozta, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez csak akkor hoz majd változást, ha a tárcanélküli miniszter a megfelelő politikai támogatást is megkapja. Az intézkedési terv megfogalmazása szerint a K+F ráfordításnak 2010-re el kell érnie a GDP arányos 0,63 százalékot, a jelenlegi 0,37- 0,4 százalék helyett.
HEBC: fontos az állami szerepvállalás
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tavalyi jelentésében még így fogalmaz: „Az Európai Bizottság összehasonlítása szerint, amelyben az EU tagállamok innovációs teljesítményét mérik (European Innovation ScoreBoard), Magyarország a sereghajtók csoportjában szerepel.”
Az ipar szerkezetéből adódóan azonban hazánkban viszonylag csekély a tudás-intenzív ágazat súlya, azaz a kutatással és/vagy fejlesztéssel foglalkozó nagyvállalatok száma.
„Önmagában attól várni a fejlődést, hogy a vállalatok többet költsenek kutatásra és fejlesztésre, téves stratégia, ezért fontos az állami finanszírozású K+F erősítése.”-vélekedi a HEBC.
OECD: lesújtó vélemény
A „Reform a stabilitás és a menedzselhető növekedés érdekében: az OECD véleménye Magyarországról” című jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a az innovációs teljesítmény és színvonal viszonylag alacsony maradt a legtöbb elérhető mutató szerint. “Mindezeken túl sokkal konkrétabb intézkedés kell a magyar innovációs rendszer jelentős átalakítását megcélozva: az emberi erőforrások fejlesztése a tudományos és technológiai igényeknek megfelelve.” -fogalmaz a nemzetközi szervezet.
Az OECD szerint az üzleti szektorban az innováció erősítésére, a közszféra kutatási színvonalának javítására, valamint az eredmények hasznosítása van szükség. A tudományokban, technológiában és innovációban a nemzetközi kapcsolódásokat erősítené a fejlesztési szervezet.
Kevés befektetés a kutatásba
A magyar üzleti K+F intenzitási mutató egyébként a 24.-ik az OECD 30 országa között, az internet és web oldalak üzleti célú felhasználása az utolsó a mért 28 országból, a szélessávú internet hozzáférés pedig a 23-dik. Az nemzetközi szervezet adatai alapján Magyarország kutatás-fejlesztési bruttó ráfordításai a nemzetközi mércékhez viszonyítva alacsonyak.
Ennél is nérsékeltebb azonban a vállalati hányad és a kutatás-fejlesztés csupán néhány nagy nemzetközi vállalatra koncentrálódik. Az OECD országok között Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó szabadalmak száma.
