Üzleti tippek

Innovációban is lemaradunk

Lépésekre sürgeti a kormányt a Magyar Innovációs Szövetség. Magyarországon is létezik egy technológiai stratégia, a konkrét intézkedések azonban a szövetség szerint egyelőre elmaradtak. Az OECD felmérései a nyugat-európaitól jelentősen elmaradó K+F ráfordításról számolnak be.

„A stratégiákat meg is kell valósítani!”- erre hívja fel a figyelmet a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) állásfoglalásában. A kormányzat által egy éve elfogadott középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai stratégiát (TTI), még tavaly egy konkrét intézkedési terv is követte, amely száz lépést fogalmazott meg. „A 2008 március 31.-ig esedékes határidejű intézkedések nagy része még nincs elvégezve” –állítja a MISZ.

A szövetség ugyanakkor üdvözli, és a rendszer hatékonysága szempontjából fontos lépésnek tartja, hogy a kormányzat az innovációt felügyelő miniszteri pozíciót létrehozta, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez csak akkor hoz majd változást, ha a tárcanélküli miniszter a megfelelő politikai támogatást is megkapja. Az intézkedési terv megfogalmazása szerint a K+F ráfordításnak 2010-re el kell érnie a GDP arányos 0,63 százalékot, a jelenlegi 0,37- 0,4 százalék helyett.

HEBC: fontos az állami szerepvállalás

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tavalyi jelentésében még így fogalmaz: „Az Európai Bizottság összehasonlítása szerint, amelyben az EU tagállamok innovációs teljesítményét mérik (European Innovation ScoreBoard), Magyarország a sereghajtók csoportjában szerepel.”

Az ipar szerkezetéből adódóan azonban hazánkban viszonylag csekély a tudás-intenzív ágazat súlya, azaz a kutatással és/vagy fejlesztéssel foglalkozó nagyvállalatok száma.

„Önmagában attól várni a fejlődést, hogy a vállalatok többet költsenek kutatásra és fejlesztésre, téves stratégia, ezért fontos az állami finanszírozású K+F erősítése.”-vélekedi a HEBC.

OECD: lesújtó vélemény

A „Reform a stabilitás és a menedzselhető növekedés érdekében: az OECD véleménye Magyarországról” című jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a az innovációs teljesítmény és színvonal viszonylag alacsony maradt a legtöbb elérhető mutató szerint. “Mindezeken túl sokkal konkrétabb intézkedés kell a magyar innovációs rendszer jelentős átalakítását megcélozva: az emberi erőforrások fejlesztése a tudományos és technológiai igényeknek megfelelve.” -fogalmaz a nemzetközi szervezet.

Az OECD szerint az üzleti szektorban az innováció erősítésére, a közszféra kutatási színvonalának javítására, valamint az eredmények hasznosítása van szükség. A tudományokban, technológiában és innovációban a nemzetközi kapcsolódásokat erősítené a fejlesztési szervezet.

Kevés befektetés a kutatásba

A magyar üzleti K+F intenzitási mutató egyébként a 24.-ik az OECD 30 országa között, az internet és web oldalak üzleti célú felhasználása az utolsó a mért 28 országból, a szélessávú internet hozzáférés pedig a 23-dik. Az nemzetközi szervezet adatai alapján Magyarország kutatás-fejlesztési bruttó ráfordításai a nemzetközi mércékhez viszonyítva alacsonyak.

Ennél is nérsékeltebb azonban a vállalati hányad és a kutatás-fejlesztés csupán néhány nagy nemzetközi vállalatra koncentrálódik. Az OECD országok között Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó szabadalmak száma.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.