Üzleti tippek

Orbán „katari gáza” ötödével drágább

admin
admin

2008. 04. 17. 07:08

Akár Katarból is jöhet a földgáz Magyarországra, ha Krk szigetén megépül a cseppfolyós gázt (LNG) lefejtő terminál, és persze a csővezeték is elkészül Horvátország felől. Ha már most meglenne minden feltétel, szakértők szerint „csak” 20 százalékkal fizetnénk érte többet a vezetéken érkező orosz gázhoz képest.

Csak két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy megvalósuljon Orbán Viktor álma, és akár 2012-től Katarból is importáljunk földgázt. Erről beszélt ugyanis Dohában (Katar fővárosa) a Fidesz elnöke, miután tárgyalásokat folytatott az Öböl menti ország vezetőivel. Ha megvalósulna a terv, az hozzájárulna ahhoz, hogy Magyarország csökkentse függését az orosz importtól, ami kívánatos cél, de ára is van, ahogy a későbbiekben kiderül.

Egyetértésben az unióval

Az ötlet egyébként egybecseng az Európai Unió szándékaival, és a megvalósításban érdekelt cégek terveivel is, ilyen értelemben tehát nem újdonság értékű. 2006-ban a 300 milliárd köbméteres európai földgázimport 16 százaléka, tehát 48 milliárd köbméter érkezett cseppfolyós állapotban a kontinensre, ezt az arányt fogják 2020-ra 24 százalékra növelni, amikor egyébként már 545 milliárd köbméter behozatalával számolnak az unióban, s így durván 130 milliárd köbméter gáz érkezhet cseppfolyós állapotban akkor.

Krk szigetén fejtenék le a gázt

A magyar szándékok pedig úgy simulnak bele az uniós tervekbe, hogy a hazai földgáz nagykereskedelmét végző E.On Földgáz anyavállalata egy multinacionális projekttársaság tagjaként gőzerővel készíti azt a megvalósíthatósági tanulmányt, ami egy Krk-szigeti (Horvátország) cseppfolyós gázt lefejtő terminál megépítésének feltételeit elemzi.

Ahogy Kutas Istvántól, az E.On Földgáz kommunikációs vezetőjétől a FigyelőNet megtudta, a terminál évi 10 milliárd köbméter gáz kezelésére lenne alkalmas, de a kapacitása a későbbiekben további 5 milliárddal is bővíthető lenne. Egyébként napjainkban olyan „népszerű” a lefejtő terminálok fejlesztése, hogy a jelenleg is Európában működő 11 mellett 7 építése folyik, 23 (!) helyszínt pedig vizsgálnak.

Nincs még cső

A Krk szigetén lefejtett évi 10 milliárd köbméter gázon elvileg négy állam, Horvátország, Szlovénia, Magyarország, és Ausztria osztozkodhatna, ami egyenlő arányban 2,5 milliárd köbmétert jelentene. Ez például a magyarországi 14 milliárdos felhasználás durván egyhatoda. Kutas István szerint a terminál megépítésének két közvetett hatása lenne igazából, egyrészt vészhelyzet esetén pótolhatná a kieső orosz gázt, másrészt az oroszokkal folyó kereskedelmi tárgyalásokon jobb pozícióban lenne a magyar fél például az áralkuban, hiszen lenne más, nem orosz forrásból származó gáza.

Persze ahhoz, hogy a Krkön lefejtett gáz Magyarországra jusson, cső is kell, ami jelenleg még nincs. Ezzel kapcsolatban Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, horvát partnerükkel ez év végéig döntenek a csővezeték megépítéséről. Ha igen lesz a válasz, akkor a 300 kilométeres magyar szakasz Városföld és Drávaszabolcs között épülne meg, de hogy mekkora kapacitású lenne, arra még nem tudott választ adni a vezérigazgató. Arra viszont igen, hogy a csővezeték másfél-két év alatt megépíthető lenne, s két irányban is működne, vagyis Horvátországba is pumpálhatna gázt.

Miért éppen Katar?

Miközben a százszor dicsőített, s legalább ugyanannyiszor lesajnált uniós Nabucco-gázvezeték legkritikusabb pontja, hogy igazából nem világos, milyen gázt is táplálnának bele, a „Katar-Krk-tengely” esetében ez aligha lenne kérdéses. Talán kevesen tudják, hogy az orosz és az iráni után Katar rendelkezik a világ harmadik legnagyobb földgázkészletével, amit jelenleg 25 800 milliárd köbméterre becsülnek a szakértők.

Viszonyításképpen Európa készletét 5 500 milliárd köbméterre teszik, Makó térségében pedig legalább 1 500 milliárd köbmétert sejtetnek a kutatások, utóbbinál csak az a kérdés, hogy milyen körülmények között termelhető ki gazdaságosan a gázvagyon.

Ötödével drágább

Mielőtt bárki elrohanna megrendelni a második gázkazánját, azért azt rögzítsük, hogy a cseppfolyós gáz ára nagyjából 20 százalékkal magasabb jelenleg a csővezetéken érkezőnél. Azért ilyen bizonytalan a fogalmazás, mert a földgáznak van is, meg nincs is világpiaci ára, gondoljunk csak arra, hogy az oroszok milyen áron adják a gázt Nyugat-Európának és a volt Szovjetunió utódállamainak, igaz utóbbiak esetében is drasztikusan srófolják felfelé az árakat. Ráadásul a tengereken „kószáló” gáztankerek tartalmát is gyakran „lábon” veszik meg, egyelőre nincs annyi hosszú távú szerződés, mint a vezetékes szállításnál.

Mindenesetre a cseppfolyósítás jelenleg legalább ötödével dob az árakon, ami persze a feldolgozott mennyiség növekedésével, és a technológia fejlődésével a későbbiekben mérséklődhet. Amire viszont mérget vehetünk, hogy olcsóbb sosem lesz a gáz, hiszen a készletek azért csak folyamatosan fogynak, s maga a kitermelés is drágul, ha mélyebbről (pl. Makó) vagy messzebbről (pl. Szibéria egyre keletibb, északibb vidékeiről) kell felhozni a gázt.

S még egy piaci sajátosság: a gáz ára sohasem a legolcsóbb, hanem mindig a legköltségesebben működő kitermelői helyhez igazodik. Nem lesz másként ez a katari gáz esetében sem.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.