Üzleti tippek

A fennmaradásra nincs recept

admin
admin

2007. 12. 07. 16:52

A romló kilátások, a szűkülő kereslet és az elvonások mellett az is rontja a kkv-szektor helyzetét, hogy alig tud szót érteni a vállalkozásfejlesztést csupán ipartelepítésként értelmező önkormányzatokkal.

Szórványos sikersztorik és általános tanácstalanság jellemzi a hazai kkv-szektort. Miután ezek a cégek a nagyoknál jobban rá vannak utalva a hazai keresletre, a Gyurcsány-csomag keresletszűkítő hatásai is elsősorban őket érintik. Márpedig a mikro-, kis- és középvállalkozások a köztudatban elfoglaltnál jóval jelentősebb szerepet töltenek be az ország gazdasági életében, hiszen az alkalmazottak mintegy kétharmadát foglalkoztatják, és a bruttó hozzáadott érték 40 százalékát állítják elő.

Munkaerő-piaci helyzetük is számottevő, hiszen a mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből.

Mégis feltűnő, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar kisvállatok és a nagyvállalkozások közötti különbség egyre nagyobb. Az is kedvezőtlen jelenség, hogy a jelenleg működő kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képessége és kivitele jelentősen elmarad az EU-tagországok átlagától.

Borús kilátások

Mire jók a hídképzők?



Az úgynevezett hídképző szervek eszköztára gyakorlatilag korlátlan, miként a valós piaci igények is meglehetősen szerteágazóak. Tevékenységi körükbe tartozhat:
ügyviteli tanácsadás, szolgáltatás
piackutatás, a piacra jutás feltételeinek javítása
klaszterek létrehozása
partnerközvetítés, integrátorok, beszállítók közti kapcsolatok megszervezése
inkubációs tevékenység, innovatív fejlesztések körülményeinek javítása
oktatások, képzések lebonyolítása, megszervezése

A legdinamikusabbak klubja

A pesszimista környezetben üdítően hat a ma még kevesek által ismert Up Klub, a legdinamikusabban startoló, fejlődő magyar cégek szervezete. Azok a tehetséges vezetők hozták létre, akiknek cége nettó árbevétele megalakulásuk vagy átalakulásuk évében meghaladta az 100 millió forintot. Az első ünnepélyes találkozón, 2006. március 30-án, amikor minden résztvevő átvette a dinamikus kezdést igazoló oklevelet, a megnyitó beszédet mondó Demján Sándor nagyvállalkozó tréfásan megjegyezte: „lehet, hogy a teremben már itt áll a holnapi Bill Gates, csak erről még senki sem tud”.

Az azóta örvendetesen bővülő klub tagjainak tevékenysége immár a mezőgazdasági exporttól az internetes adatbányászaton át az informatikáig terjed. Két példa is mutatja, hogy az Up Klub-tagság nem mindennapi teljesítményt követel. Egyik évről a másikra majdnem megnégyszerezte nettó árbevételét az egyik alapító tag, a mezőgazdasági exporttal foglalkozó Simba Hungary Kft. Az egykori Human Rent Kft. pedig a munkaerő-kölcsönző cégek egyik óriásává nőtt, s ma már az általa alapított Human Rent Európa Csoport tagja, névváltozással utalva a nemzetközi terjeszkedésre. A klubban minden tag arra törekszik, hogy reprezentatívan képviselje a hazai gazdaság élvonalának, a top 200 óriáscégeinek utánpótlását.

Mérséklődő optimizmust, lanyha várakozásokat és hónapok óta tartó stagnálást jelez az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúraindexe. De gyakorlatilag már a nyár eleje óta borúra áll. Annak ellenére is, hogy az egy éve tartó fiskális szigor egyensúlyt javító eredményei immár mutatkoznak: az államháztartás hiánya a tervezettet meghaladóan csökken, a külkereskedelmi egyenleg javulása pedig felerősödött. A hazai kis- és középvállalatok a nemzetgazdaság lassuló fejlődése mellett sem számolnak saját működési feltételeikben kedvező változással.

Az adó- és járulékrendszer tervezett, számukra hátrányos átalakítása és a magas infláció komoly kihívást jelent nekik. Tevékenységük bővítésében akadályozza őket a belföldi kereslet elégtelensége, ehhez társul a tőkehiány és a bizonytalan gazdasági környezet. Több mint kétharmaduk nem tervez változást saját előállítású készleteiben, miként az alapanyagok és félkész termékek állománya sem változik érdemben. Ezt egyébként tükrözi a beruházások visszaesése és a beruházási hajlandóság lanyhasága is.

Értelemszerűen romlott a kis- és középvállalati szektor rövid távú pénzügyi helyzete az elvonások és a működési költségek növekedése miatt. De 2008-ra sem várható javulás, hiszen a tervezett adómódosítások, melyek a kis adófajták helyett összevont adó bevezetését jelentik, az adminisztrációt ugyan csökkentik, de az adózás mértékét nem enyhítik.

Tanácstalan önkormányzatok

Sokat javíthatnának a kkv-szektor helyzetén a vállalkozásoknak „otthont adó” önkormányzatok. De a tapasztalat azt mutatja, hogy ők szűkös anyagi lehetőségeik miatt jobbára kényszerpályán mozognak.
Jó szándékban pedig nincs hiány, megpróbálnak minden olyan feltételt megteremteni a letelepülni szándékozó cégeknek, amire szerény forrásaik, eszközeik lehetőséget adnak. Az ingatlanokat például általában a jogszabályi alapkövetelményként megfogalmazott, minimális áron kínálják, s lehetőség szerint pályázati forrásokból építik ki az infrastruktúrát.

Arra is törekszenek, hogy a megfelelő számú és képzettségű munkaerő rendelkezésre álljon. Ennek érdekében együttműködnek a munkaügyi központokkal és az oktatási intézményekkel, bár ez nem könnyű, hiszen az érintett szervezetek bürokratikus működése nehezen képes követni a piaci folyamatokat.
Észre kell azonban venni, hogy mind az infrastruktúra kiépítése, mind a cégek beruházásainak támogatása az új betelepülőkre összpontosul. Eközben az önkormányzatoknak szinte semmilyen eszközük nincs a már meglévő, működő vállalkozások segítésére. Ez a körülmény viszont roppant nagy veszélyeket rejt magában a mikro-, kis- és középvállalkozások jövőjére nézve. Az induló cégek „párnázott” körülményei és néhány vállalkozás kiugró sikere sem fedheti el, hogy az önkormányzati szférának jelenleg nincs elképzelése a szűkülő kereslettől és erősödő központi elvonástól sújtott kkv-derékhad megtartására.

Igények összhangja

Az önkormányzatok és a vállalatok rendezettebb viszonyának kialakulását segíthetik az úgynevezett hídképző szervezetek. Változatos működési formájuknak köszönhetően ezek sokkal kevésbé kötött pályán mozognak, mint az önkormányzatok. Legyen civil szervezet vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, ha nonprofit jellegű, ha profitorientált, hatékonyan képes szinkronba hozni a gazdasági szféra, illetve az önkormányzati szféra felől érkező igényeket. Segítheti azok megvalósulását, sőt meg is valósíthat néhányat, s mindemellett még saját működését is finanszírozza.

Egyaránt jó ez a betelepülni szándékozó és a már működő cégeknek. Olyan szolgáltatásokhoz juthatnak, amelyekre az önkormányzat önmagában nem képes, mert apparátusa nem megfelelően képzett vagy túlterhelt. A hídképző szervezetek egy helyen összpontosítva, koordinálva az igényeket, képesek lehetnek megszervezni a pályázati rendszerek megfelelő kihasználását, a pályázatok megfelelő szintű kidolgozását, s az így elnyert „központi” szerepükkel erős lobbitevékenységet tudnak folytatni.

Az elnyert pályázatot követően elvégezhetik a közbeszerzési eljárás lebonyolítását is. Segíthetik a megvalósítás kontrollálását, a monitoring tevékenységet. Különösen fontos és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentősége lehet a már működő vállalkozások segítésének, hiszen ezt a célt az önkormányzatok gyakorlatilag „feladták”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.