Üzleti tippek

Milyen adórendszer legyen 2009-től?

admin

2007. 11. 23. 15:47

Keményebb ingatlanadó, eltűnő adójóváírás, emelkedő társasági adó, átalakuló eva - alaposan formálódhat az adórendszer, ha megvalósulnak azok a javaslatok, amelyek csütörtökön hangzottak el a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal ülésén.

Új adórendszer vázlata hangzott el a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal csütörtöki ülésén. Az előadás alapjául szolgáló tanulmányt a Kopint-Tárki Rt. a Pénzügyminisztérium (PM) megrendelésére készítette.

20 százalék az irány-adó

A tanulmány megállapítja: a magyar adóterhelés a GDP (bruttó hazai termék) arányában, nemzetközi összehasonlításban nem kirívóan magas, de az unióhoz újonnan csatlakozó országokat tekintve viszont annak tekinthető. A munkát terhelő adók magasak, s viszonylag nagyok a fogyasztást terhelők is. Éppen ezért nem lenne szerencsés az áfa újbóli megemelése. Alacsonyak ugyanakkor a tőke terhei.

A széles körű áfacsalás mellett jelentős mértékű adókiesés keletkezik az önfoglalkoztatók hivatalosan alacsony munkajövedelméből, ami a tőke és a munka eltérő adóztatásának a következménye. Ezen a gondon segítene az adórendszeren belül egy általános irányadó ráta, amely a kutatóintézet javaslata szerint 2009-től 20 százalék körüli lenne.

Inflációkövető sávhatárok

Az elvnek megfelelően az átlagbér közelében lenne a 20 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs (szja). Megszűnne szinte minden szja-kedvezmény, beleértve az adójóváírás intézményét is, gyakorlatilag csak a gyermekekre vonatkozó kedvezmények maradnának meg.

Kedvező lenne az adózókra nézve, hogy törvényben kellene rögzíteni a sávok indexálását, azaz az inflációval együtt a sávhatároknak is el kellene mozdulniuk (mint tudjuk, az idén ez elmaradt).

A dolgozat szerzőinek számításai szerint 2007-ben az átlagjövedelem valószínűleg évi 2,2 millió forintot fog kitenni, ez – durva becslés szerint – 2009-ben 2,3-2,5 millió forintra emelkedik majd. Ez indokolná a 20 százalékos sáv felső határának 2,5 millió forintnál történő meghúzását.






0 0


A tervezett szja adótábla – részlet az elõadás egyik diájából.



Szóba jöhetne az ábrán mutatott adótábla helyett egy olyan, amely 2-3 millió forint között egy 30 százalékos kulcsot iktatna be, amely az enyhén az átlagjövedelem felett keresők adóztatását mérsékelné. Ez a megoldás azonban 80-100 milliárd forinttal kevesebb bevételt jelentene az államkasszának – vélik a dolgozat szerzői.

Az alsó jövedelemhatárnak kellőképpen alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy az ne vezessen tömegesen sávhatár alatti bérkimutatásokhoz – olvasható a dolgozatban. Ma az adójóváírással 650 ezer forintig adómentes a jövedelem. Az új rendszerben csak évi 500 ezer forintig lenne a jövedelem adómentes.

Beépülő különadó

A társasági adó kulcsát 20 százalékosként határoznák meg, s megszűnne a négyszázalékos különadó (vagyis gyakorlatilag beépülne a jelenleg 16 százalékos kulccsal adózó társasági adóba). A kisvállalatok társasági adókulcsa 20, vagy 50 millió forintig (ezt a kérdést a tanulmány javaslata nyitva hagyja) 10 százalékos lenne. 10 százalékos lenne az eva kulcsa is, s az evás vállalkozók áfa nélkül számláznának. A bevételi határ a jelenlegi 25 helyett 20 millió forintra csökkenne.

Megszűnnének a kisebb járulékok, a kedvezmények, a munkaadói járulék is. Fennmaradna viszont a minimumadó „nevelő célzattal”, mint a tanulmány fogalmaz, mivel érdemi bevétel nem várható az új adónemből.

A sztereotípiákkal ellentétben nem elsősorban a magyar kisvállalkozót kell „nevelni”, mivel a folyamatosan veszteséges vállalatok aránya az átlagot jóval meghaladó a külföldi tulajdonban lévő, illetve a nagyméretű vállalatoknál – derül ki a tanulmány adataiból. Külföldi vállatoknak csak hatástanulmányok készítése és nyilvánosságra hozatala mellett lehetne hosszú távú adókedvezményeket adni.

Ingatlanadóból járulékcsökkentés

A tanulmány az ingatlanadó bevezetését javasolja új adónemként. Két variációval számoltak a szerzők: negyedszázalékos adókulcs a lakásokra, félszázalékos adókulcs az egyéb ingatlanokra; félszázalékos adókulcs a lakásokra, egy százalékos adókulcs az egyéb ingatlanokra. Az alacsonyabb adókulcsok mellett maximálisan 280, a magasabb kulcsok mellett 561 milliárd forint lenne az ingatlanadóból származó bevétel. A bevételt a vállalati járulékterhek csökkentésére lehetne fordítani. A kisebb kulcsok alkalmazása esetén 3, a nagyobbakkal számolva 7,5 százalékpontos járulékcsökkentés lenne lehetséges.

A Kopint-Tárki Rt. tanulmányában foglalt részletes reformjavaslatok egyelőre nem tükrözik a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal álláspontját.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Generated by  IJG JPEG Library
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.