Palócz Éva, a Kopint-Tárki Rt. vezérigazgatója az ülésen elmondta: az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) célszerű lenne egy 10 százalékos átalányadóvá alakítani úgy, hogy az evás kör alanyi áfa-mentességet kapjon, ne bocsáthasson ki áfás számlát.
Számításaik szerint az evából származó 140 milliárd forintnyi bevételből végső soron csak 50 milliárd forint marad a költségvetésben, mert a többi pénz áfa címen visszaigényelhető.
Eltűnő nyereségadó
A Kopint-Tárki Rt. tanulmánya megállapítja: az EVA létrehozásának – egyébként helyes – alapgondolata az volt, hogy a kisebb vállalkozásoknak amúgyis lehetőségük van bevételeik jelentős részét elköltségelni, és nemzeti sporttá vált a tisztítószer és egyéb számlák gyűjtögetése. Fontos szempont volt a kisvállalkozók számára olyan egyszerű adózási formát létrehozni, amely nagyobb adózási kedvre sarkall.
A rendszer fenntartásának legnagyobb problémája azonban az ÁFA és a (más cégeknél jelentkező) nyereségadó eltüntetésének lehetősége – vélik a tanulmány szerzői.
Zara László, a versenyképességi kerekasztal adórendszer-munkacsoportjának vezetője egyetért a Kopint-Tárki Rt. javaslatával. Az adószakember az FigyelőNetnek elmondta: maga is régóta hangoztatja, hogy az evás vállakozóknak áfa nélkül kellene számlázniuk.
Maradna a nettó összeg
Ha megvalósulna a javaslat, s a kulcs a jelenlegi 25-ről 10 százalékra módosulna, a vállalkozások nem tapasztalnának változást a nettó összeget tekintve. Különösen előnyösen érintené a változás azokat a cégeket, amelyek lakossági fogyasztókkal vannak kapcsolatban, hiszen így olcsóbbakká válnának. Vélhetően a “nem számolom az áfát, ha nem kéred a számlát” gyakorlat is némiképp visszaszorulna.
Gond lehet azonban, hogy az alanyi adómentesség határa jelenleg négymillió, mezőgazdasági kistermelőnél hatmillió forint. Evázni ma 25 millió forint bevételig lehet.
Ha az Európai Unió nem fogadja meg az alanyi adómentesség ilyen magas értékhatárát, akkor az értékhatárt arra a szintre kell csökkenteni, amely az Unió számára elfogadható – írja a tanulmány. Ebben az esetben persze jó néhány vállakozás kiszorulna a kedvezményezett körből, avagy az év vége felé közeledve lenne egyre nehezebb számlát adó kisvállalkozást találni. (A tanulmány 2009-re 20 millió forintos bevételhatárt javasol.)
A javaslat egyelőre nem a hivatalos véleménye a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztalnak.