Üzleti tippek

Milliárdos bukás a magyar tévéknél

Bár vannak csatornák, amelyek imázsukat féltve nem sugároznak betelefonálós játékműsorokat, a többség a GVH felé önként vállalt szabályokat is betartja, hiszen éves szinten több százmilliós – egyesek szerint milliárdos – üzletről lehet szó.

Egy nyugdíjas, gyengén látó matematikatanár az egyik televízió délutáni telefonos játékát figyelve tudni vélte a feladvány megoldását, ezért felhívta a megadott számot. Tárcsázott, ám nem került adásba, ezért újra és újra próbálkozott – gondolván, hogy sokan telefonálnak egyszerre, és azért nem kapcsolják. A legnagyobb meglepetés akkor érte, amikor megérkezett a telefonszámla, ami szerint több mint százezer forintot dorbézolt el a folyamatos újrahívásokkal.

Rengeteg hasonló panasz futott be az elmúlt hónapokban a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), amely emiatt több televíziónál is vizsgálódni kezdett. Az esetleges büntetést elkerülendő, az érintett csatornák – RTL Klub, Tv 2, Magyar ATV, Spektrum – önként vállalták bizonyos szabályok betartását. A GVH egyik fő kifogása az volt, hogy a műsorok azt a látszatot keltik, mintha a nyereményhez való hozzájutás pusztán attól függne, hogy a tévénéző tudja-e a választ az aktuális feladványra. A valóság azonban az, hogy sorsolással választják ki a bekerülő játékost. A versenyhivatal szerint több esetben a hívásdíj összege sem volt egyértelműen vagy jól láthatóan szerepeltetve, ezért ezt ezentúl legalább 15 pixeles méretben kell megjeleníteni. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy akkor is fizetni kell a hívásért, ha nem jut adásba a betelefonáló. Ezentúl a műsor során nem lehet azt a látszatot sem kelteni, hogy éppen senki nem hívja az adást.

Illetékes nélkül

Kik nézik?



Bár vannak kivételek, de a betelefonálós játékok főműsorideje a délután egy és négy óra közötti sáv. A nézői összetétel szempontjából az RTL Klub ekkor futó műsorának adatait vizsgáltuk meg részletesebben. Az idei év havi összesítései azt a meglepő eredményt mutatják, hogy a játék nézettsége minden alkalommal magasabb volt az azonos időben sugárzott „normál” műsorokénál. Furcsa mód, azt a sztereotípiát sem igazolják vissza az adatok, hogy télen többen, nyáron kevesebben érdeklődnek a műsorok iránt. Havi átlagban február volt a csúcs, amikor 180 ezren kísérték figyelemmel, a nézettség ezután csökkenni kezdett, májustól júliusig pedig megint emelkedett. A műsor átlagosan nagyjából egy 120 ezres „kemény magot” szegez a fotelekbe.
Az azonos időpontban sugárzott programokhoz képest jobban kedvelik a betelefonálós műsort az 50 év felettiek és igaz, csak minimális mértékben, a 18–29 év közötti korosztály. Az RTL Klub esetében a nézők közel kétharmada nő, s az adatok szerint a kisebb településeken élők érdeklődnek aktívabban a játék iránt. Iskolai végzettség tekintetében az látszik, hogy miközben kora délután a tévé előtt ülők 55 százaléka tartozik a nyolc általánost vagy kevesebbet végzettek köré, addig ezalatt alatt megközelíti a 70 százalékot, a diplomások aránya pedig hétről lecsökken három százalékra. Persze fontos megjegyezni, hogy a nézői tábort alapvetően meghatározza a sugárzási időpont.

Tudta-e…?

A betelefonálós műsorokban a nézőt egy órán át szinte folytonos beszéddel sakkban tartó hölgyek adásonként 15 ezer forint körüli összeget vihetnek haza.

A megállapodás – még ha a GVH fenyegető fellépése kellett is hozzá – azért számít jó eredménynek, mert a jelenlegi magyar szabályozás szerint nincs olyan hatóság, amely ezeket a játékokat felügyelhetné. Az ORTT azért nem illetékes, mert ilyen műsorokat egyszerűen nem ismer a médiatörvény. A Szerencsejáték Felügyeletnek sincs hatásköre, ugyanis a feltett kérdések miatt tudásalapúnak, nem szerencsejátéknak minősülnek ezek az adások. A Nemzeti Hírközlési Hatóság pedig csak a telefonszolgáltatókat felügyeli, a játékok készítőit nem. Ez egyébként nem számít hungarikumnak, más országokban is hasonló a helyzet. Ausztriában jelenleg azzal próbálkoznak, hogy az Európai Bíróság minősítse az ilyen műsorokat teleshopnak, ez esetben ugyanis náluk egyáltalán nem kerülhetnének képernyőre.
A betelefonálós játékok a tévék számára remek pénzszerzési lehetőséget jelent. Általában kevésbé nézett – tipikusan kora délutáni, de olykor reggeli vagy éjszakai – idősávot ajánlanak fel a műsorkészítő cégeknek. Az adás készen érkezik, nem kerül semmibe, sőt még pénzt is látnak belőle. Egy emelt díjas hívásnak nagyjából a fele a telefontársaságnál marad, a maradékon pedig – információink szerint – általában fele-fele alapon osztozik a műsor gyártója és a televíziós társaság. A jobb tárgyalási pozícióban lévő adók pedig sokszor minimum bevételi garanciát is kikötnek a szerződésben.

Féltett imázs

A Viasat 3 pár évvel ezelőtt lemondott ezekről a játékokról, pedig hazánkban ezen a csatornán jelent meg először ilyen jellegű játékműsor. Kocsis Attila, a csatorna vezérigazgatója szerint ennek a lépésnek több oka is volt. Egyrészt úgy érezték, kezd kifulladni a formátum, másrészt egyre több konkurensük indított hasonló műsort, s ez hátrányosan érintette bevételeiket. A fő ok pedig az volt, hogy a csatorna kialakítandó imázsához nem illettek ezek a műsorok.

A GVH-megállapodásban egyébként nem szerepelt két betelefonálós játékműsorokat sugárzó tévécsatorna, a Hálózat Tv és a Viva Tv. Mint a versenyhivataltól megtudtuk, ez azért történt így, mert csak azoknál a televízióknál tudtak vizsgálódni, amelyek ellen panasz érkezett. „Nagyon szeretnénk, ha a piac összes szereplője venné az adást, és változtatna a gyakorlatán” – mondja Mihálovits András, a GVH munkatársa.

Málnay B. Levente, a Vivát működtető cég vezérigazgatója szerint az ő közönségük valószínűleg azért nem reklamált, mert a Virítom című műsorukat a nézők kevésbé érezhették idegennek a csatornától. „Az imázselemek, a műsorvezető, a díszlet, a főcím tudatosan jól illeszkednek a csatorna arculatához, és a kérdések tematikája is gyakran zenei” – teszi hozzá a vezérigazgató, aki üzleti megfontolásokkal indokolja a Virítom elindítását. Az este 11-kor futó műsorból származó bevételt a délutáni saját gyártású műsoraikba forgatják vissza. Az október 1-jén indult magyar Music Tv-ben mindenesetre nem terveznek betelefonálós játékot.

A Vivával ellentétben a Spektrum műsorstruktúrájából meglehetősen kilógott a Telefortuna című délutáni telefonos műsor. A televízióból a GVH-val kötött megállapodás után nem sokkal – hivatalosan nézettségi okokra hivatkozva – száműzték a műsort. (Bővebben erről itt írtunk – a szerk.) Bár vélhetően inkább az imázsukat féltve intettek búcsút a játékból származó bevételnek.

Virítják a lóvét

A nyugat-európai példák alapján az újdonság varázsának elmúlta és a negatív sajtóvisszhang – s nem utolsósorban a vállalt korlátozások – miatt a betelefonálós műsorok gyártói nálunk is rákényszerülnek arra, hogy megújítsák a formátumot. A jövőben ezért látványosabb, a „valódi” vetélkedőkre jobban hasonlító és nagyobb nyereményekkel kecsegtető műsorok várhatók. Legalábbis ha nem akarják a műsorgyártók, hogy újabb csatornák intsenek nekik búcsút.

Persze ez közös érdek. Az angol Channel 4 állítólag 8-9 millió, az ITV pedig 10 millió fontos éves bevétellel számolt az emelt díjas műsorokból. Igaz, a szigetországban egy botrányos csalás kapcsán – nem létező nyertesek nevét írták ki – több ilyen műsort is megszüntettek. (Ezzel kapcsolatban született a brit médiapiac legnagyobb büntetése is: a megabírságról itt írtunk. – a szerk.) Azt, hogy nálunk mekkora biznisz lehet a televíziók számára a műsorok működtetése, csak találgatni lehet. A nagyságrendeket jól érzékelteti az RTL Klubnak a GVH döntés kapcsán kiadott sajtóközleménye, amelyben többek közt arról is írnak, hogy „az interaktív játékok révén a csatorna indulása óta milliárdos nagyságrendben vihettek haza pénznyereményt a játékosok”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik