Az utóbbi időben változékonnyá váló, de egyelőre leginkább romló forintárfolyam fölhívta a figyelmet a külkeresedés árfolyamkockázataira. Mire volt jó a hosszas tárgyalás, a kemény alkudozás, ha egy hirtelen, kedvezőtlen árfolyamváltozás elsöpri a nyereséget?
Kevés vállalkozás engedheti meg magának, hogy a véletlen döntse el, mennyi pénz folyik be a kasszájába. Márpedig a cash-flow-t csak az a cég tudja pontosan prognosztizálni, amely kiküszöböli az árfolyamkockázatot (persze nem ártanak a megbízható partnerek sem).
Tőzsdei megoldások
A tőzsde sok mindenre jó, de vállalkozások fedezeti ügyleteinek biztosítására nem a legalkalmasabb. Tekintsük át minden esetre azért, mit kínál.
• Devizára vonatkozó futures-ügylet
Olyan határidős tőzsdei ügylet, amelyben a jövő időben történő deviza vásárlására vagy eladására szerződünk, árát viszont már a jelenben tudjuk – így szabadulhatunk meg a jövő bizonytalanságától.
Sajnos a tőzsdei piac azonban nem elég likvid ahhoz, hogy megfelelően széles választékban lehessen ajánlatokat találni (nem valószínű, hogy olyan összegű és arra az időpontra vonatkozó ajánlatot találunk, amelyre éppen szükségünk lenne a tranzakció fedezéséhez).
• Devizára vonatkozó tőzsdei opciós ügylet
Itt csak a lehetőségét kötjük ki annak, hogy későbbi időpontban vehetünk, vagy eladunk devizát, de ezt nem kötelező megtennünk (ami jól jöhet akkor, ha az azonnali (spot) árfolyam a kedvezőbb. Inkább csak elvi lehetőség, ilyen ügyletekkel a tőzsdén nemigen találkozhatunk.
Banki megoldások
Bármennyire szeretjük is esetleg a tőzsdét, mégis praktikusabb bankhoz fordulni, mert a bankközi devizapiacnak a tőzsdeinél jóval nagyobb a likviditása, bármilyen összegre és tetszőleges értéknapra köthető ügylet. A bankok a tőzsdeihez hasonló, esetenként annál kifinomultabb megoldásokat is kínálnak.
• Devizára vonatkozó forward-ügylet
A lényege, hogy előre tudható, milyen áron lehet majd a jövőben, adott időpontban a devizát eladni vagy megvásárolni. Ez a típus a legszélesebb körben elterjedt fedezeti ügylet. Teljes mértékben megegyezik a működése a tőzsdei futures-ügylettel, a különbség csak annyi, hogy a tranzakció a tőzsdén kívül történik. Megkímél a bizonytalanságtól, de persze bosszantó, ha az árfolyam kedvezően változik.
• Devizára vonatkozó opciós ügylet
Pontosan úgy, ahogy tőzsdei társa, lehetőséget teremt arra – díj fejében –, hogy adott áron, adott napon lehessen vásárolni vagy eladni a jövőben devizát. Biztonságot is jelent, ugyanakkor -a forward-ügylettel ellentétben – kedvező árfolyamváltozásból profitálni lehet (hiszen mivel csak opció, nem kötelező élni vele). Nagy hátránya, hogy az opciós díjat ki kell fizetni, ezért nem túl népszerű.
• Strukturált forward-ügylet
Moczó Melinda, a Citibank Treasury értékesítési vezetője nevezi így azokat a meglehetősen szofisztikált banki termékeket, amelyek a forward- és opciós ügyletek előnyeit igyekeznek ötvözni.
A strukturált forward-ügylet egyik típusa esetén egy előre meghatározott sávban (például 257-261 forint között), azonnali (spot) árfolyamon lehet devizát vásárolni. Ha az árfolyam az alsó sávhatár alá (a példában 257 forint) alá megy, akkor az alsó sávhatár szerinti értéken (257 forinton), ha a felső sávhatár (261 forint) fölé megy, akkor a felső sávhatár szerinti értéken (261 forinton) lehet devizát vásárolni az adott jövőbeli időpontban.
A megoldás előnye, hogy a lehetséges árfolyamveszteséget maximalizálja, ugyanakkor nem zárja ki – az egyszerű forwarddal ellentétben – a kedvező elmozdulásból történő részesedést sem. Igaz, a lehetséges részesedés is korlátos.
Moczó Melinda elmondta: a strukturált forward-ügyletek feltételei rugalmasan alakíthatók a piaci helyzetnek, az ügyfél igényeinek és kockázatvállalási hajlandóságának függvényében.
Vessük össze őket
A banki termék kiválasztásakor, különösen nagyobb összeg esetén, érdemes lehet több banki ajánlatot is kérni. A bankok különböző spot devizaárfolyamokkal dolgoznak, amelyre különböző kamatokkal számolva adnak forwardra ajánlatot, így jelentős különbségek alakulhatnak ki a végső ajánlatot tekintve.
Ám arra is ügyelni kell, hogy az ajánlatok valóban összevethetők legyenek, hiszen meglehetősen egyedi banki termékek vannak már a fedezeti ügyletek területén is.
(Az ötleteket Moczó Melinda, a Citibank Treasury értékesítési vezetője és Moró Tamás, a Concorde Rt. munkatársa segítségével állítottuk össze.)
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
