Üzleti tippek

Félelem és rettegés a beszállítók körében

A tavaly hatályba lépett új kereskedelmi törvény alig mérsékelte a beszállítók kiszolgáltatottságát, a vállalkozók félnek panaszt tenni a nagy láncokra. A beszállítók érdekvédői szigorúbb szabályozást akarnak. A kormányzat eddig sem az érdekvédők, sem a maga által fölkért bizottság javaslataival nem foglalkozott érdemben.

A Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) által idén végzett felmérés szerint erősödött a vállalkozók körében az a vélemény, hogy nehezen hozzáférhetők az értékesítési piacok (a megkérdezettek 54 százaléka jelezte ezt). Főként a kkv-szektorhoz tartozó vállalkozók gondolták így.

A tavaly hatályba lépett új kereskedelmi törvény szándékai szerint könnyebbé tette volna a hozzáférést legalább a nagy kiskereskedelmi láncok révén elérhető piacokon. Ezért például a jogszabály tiltja a beszerzési ár alatti értékesítést, illetve a 30 napon túli fizetést a beszállítóknak. Az új szabályozás szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellenőrzi a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedők tisztességes piaci magatartását.

Nem mernek panaszkodni

Hiába vált rá lehetőség, mégis kevés panasz érkezett a beszállítóktól a nagy láncokra. Egyik bejelentés nyomán sem indult versenyhatósági vizsgálat – tudtuk meg Szatmáry Judittól, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) munkatársától. Egy hatósági eljárás indult csak eddig a hivatal saját kezdeményezésére, a Tesco polcfeltöltési rendszerének átalakításával kapcsolatban.



Félelem és rettegés a beszállítók körében 1

(Fotó:MTI)



Egy név nélkül a FigyelőNetnek nyilatkozó beszállító cégcsoport vezetője szerint a panaszok alacsony számának a beszállítóknak a kilistázástól való félelme az oka.

Szatmáry Judit szerint annyi biztos, hogy a beszállítók és a nagy láncok között aszimmetrikus viszony van, s valóban lehet félelem a beszállítókban. Pontosabb képet nyerhetünk Szatmáry szerint a lehetséges okokról, ha szeptemberben befejeződik az a GVH által megrendelt felmérés, amely annak kiderítését célozza, a beszállítók pontosan hogyan érzékelik a nagy piaci erővel rendelkező vevőkkel kapcsolatos helyzetüket.

Az új kereskedelmi törvény hatékonyságáról egyébként maga a kormányzat sem lehetett túlságosan meggyőződve, hiszen annak hatályba lépése után nem sokkal bizottságot hozott létre, amely az új törvény hatásainak kiderítésére volt hivatott (a „Hoffmann-bizottságot”, amelyet Hoffmann Istvánné, a Corvinus Egyetem professzora vezetett).

A bizottság jelentése többek között azt tartalmazza, hogy beszállító és lánc közötti helyzeti aszimmetria van, s jogvita esetén a gyengébb fél inkább lemond jogai érvényesítéséről. Az anyagból az is kiderül, hogy a bizottsági meghallgatások során elhangzottak „jól illusztrálják az egyoldalúan hátrányos helyzetben lévő fél kiszolgáltatottságát.” Ennek ellenére a jelentés szerzői szerint az államnak csak végső esetben kellene a gyengébb félnek védelmet nyújtania, tekintettel a lehetséges esetek nagy számára és a bizonyítás nehézségeire.

Erősebb a lánc

A GVH annak a híve, hogy a felek nézeteltéréseiket lehetőleg tárgyalásos úton, a törvényben meghatározott önszabályozó etikai kódexek gyakorlati alkalmazásával rendezzék – mondta Szatmáry Judit.

Kérdés persze, hogy tárgyalásos úton milyen eredményt érhet el a gyenge alkupozíciójú fél. Az anonimitást kérő cégcsoportvezető elmondta: a beszállító és a nagy lánc képviselőjének tárgyalását nem úgy kell elképzelni, mint amikor leül két kkv vezetője, s ásványvíz és kávé mellett megbeszélik ügyeiket. A „tárgyalás” inkább úgy zajlik, hogy a lánc képviselője elmondja a kondíciókat, amit a beszállító vagy elfogad, vagy elmehet. Bevett gyakorlat a beszállítók „puhítására” a várakoztatás is, amely primitív, de működő tárgyalási taktika.

Jól illusztrálja a kiskereskedelmi láncok hatalmát a Tesco és Coca-Cola harca, amelynek nyomán hónapokig nem volt kapható az üdítő az áruházakban. Az eset azért különösen érdekes, mert azon túl, hogy a Coca-Cola ismert brand, a cég a végső fogyasztót célba véve, óriási költségvetésű „húzómarketinget” alkalmaz, amely „áthúzza” a terméket az értékesítési csatornán. Ám kiderült, mindez mit sem ér, ha a csatorna nem hagyja magát. El lehet képzelni, ha egy ismert branddel megeshet, hogy kilökik a polcokról, milyen esélyei vannak egy kisebb termelőnek, amelynek sem ismert márkaneve, sem komoly reklámköltségvetése nincs. Az eset további érdekessége, hogy a Coca-Cola nem volt hajlandó részleteket közölni az afférról, üzleti titokra hivatkozva. Abszurdnak tűnik a feltevés, hogy egy olyan nagy cég, mint a Coca-Cola is „fél”, sok más beszállítóhoz hasonlóan, a lánc „bosszújától”. A név nélkül nyilatkozó beszállító cégcsoport vezetője szerint azonban ez korántsem lehetetlen: még a Coca-Colát is érzékenyen érintheti üzletileg egy Tesco méretű partner elvesztése.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) a kérdéssel kapcsolatos javaslatokat tartalmazó dokumentuma szerint jogszabályban kellene biztosítani, hogy a beszerzési ár alatti értékesítéssel érdeksérelmet szenvedő beszállító anonim maradhasson. Szigorú szankciókat is alkalmaznának, ha a jogorvoslatért folyamodó beszállítót a fellépéséért kilistázza a kereskedő.

—-Magyar, multi – egyre megy—-

A beszállítók helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a kiskereskedelmi kkv-k, különösen az élelmiszerkereskedelem területén, kiválóan alkalmazkodtak a nemzetközi láncok által teremtett helyzethez. Beszerzési szövetségek létrehozásával, közös marketing, sőt közös arculat megteremtésével sikerrel vették föl a versenyt a hazai boltok a multinacionális láncokkal szemben – mondta Házi Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kereskedelmi tagozatának elnöke, illetve a nagy láncokat is tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség egyik alelnöke.

Ami a beszállítók szempontjából azt jelenti: a magyar láncok átvették a nemzetközi láncok által meghonosított trendet, s ugyanolyan kemény feltételeket képesek kialkudni a beszállítóktól, mint a multinacionális nagy láncok, beleértve a polcpénzt, s a különböző címeken szedett visszatérítéseket.



Félelem és rettegés a beszállítók körében 2

(Fotó: MTI)


Az elnök szerint a kereskedelem koncentrációjához a termelőknek is az egyesülés, a koncentráció felé kellene haladniuk, illetve a specializálódás, a piaci rések megtalálásának irányában kellene a kitörési pontokat keresni. Házi Zoltán fölhívta arra is a figyelmet, hogy a beszállítók a nemzetközi láncokkal külföldi piacokra is szert tehetnek, a nagy láncok léte tehát előnyökkel is járhat a beszállítóknak.

Eltörölni vagy szigorítani?

Bár akadhatnak vállalkozások, amelyek képesek élni a nemzetközi piacra lépés nyújtotta előnyökkel, elgondolkodtató azonban, hogy a Hoffmann-bizottság jelentése megállapította: a kereskedelmi törvény egyáltalán nem javított a beszállítók helyzetén, hiszen rendelkezései könnyedén megkerülhetők. A beszállítók érdekképviseletei ezzel egyet is értenének. A jelentés szerzői azonban ebből azt a következtetést vonták le, hogy a láncokat érintő korlátozásokat (a legfeljebb 30 napos fizetési határidőt, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát) meg kellene szüntetni, hiszen azok amúgy is megkerülhetők, illetve hasonló korlátok megszüntetésére több külföldi, fejlett országban sor került.

Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára szerint a szabályozást nem liberalizálni, hanem éppen szigorítani kellene. A Hoffmann-jelentésnek arra az állítására, hogy a láncok nincsenek versenyjogi értelemben erőfölényben, minthogy nem lehet monopóliumról beszélni, Ebele Ferenc úgy reagált : az oligopol helyzet (hogy néhány nagy lánc működik) is éppen elegendő erőfölényt biztosít az óriáscégeknek. Jelenleg a mezőgazdasági termelés munkája hasznának túlnyomó részét a nagy kereskedelmi cégek sajátítják ki, egy kevés jut a feldolgozóknak, a legkevesebb maguknak a termelőknek – vélte Ebele.

Bezárnák a kiskapukat

Az ÉFOSZ is inkább bezárná a szabályozás kiskapuit a szabályozás eltörlése helyett: javaslatuk szerint ki kellene mondani, hogy a számlázott átadási árat nem csökkentheti a kereskedő a beszállítónak felkínált és általa igénybevett „szolgáltatások” ellenértékével, valamint a forgalmi, pénzügyi jutalékokkal sem. A támogatásjellegű kondíciók (jubileumi hozzájárulás, születésnapi hozzájárulás, logisztikai díj, informatikafejlesztési hozzájárulás, boltnyitási, hálózatbővítési hozzájárulás stb.) levonását a számlázási árból is tiltani kellene a szervezet szerint, legfeljebb külön számlázással és elszámolással lehetne e szolgáltatások ellenértékét kiegyenlíteni

A 30 napos fizetési határidő kikerülésére (amit a kereskedők gyakran úgy kerülnek meg, hogy külön, esetleg csak szóbeli megállapodásban rögzítik, hogy a beszállító a kiállított áruszámlák kifizetésénél például 25 naptári napos késedelmet tolerál) az érdekvédő szervezet szerint az ellenőrző hatóságnak kellene kiemelt figyelmet fordítania. Az ÉFOSZ szerint meg kellene határozni a láncok által a beszállítóknak nyújtott lehetséges szolgáltatások körét, s azok maximális mértékét. (A „polcpénz” a legismertebb „szolgáltatás”, ám a láncok harmincnál is több „szolgáltatás” jogcímén szednek be visszatérítéseket beszállítóiktól.)

A kormányzat egyelőre sem a Hoffmann-bizottság, sem az ÉFOSZ javaslataival nem foglalkozott érdemben, ám könnyen lehet, ez csak vihar előtti csend: szeptemberre elkészül a GVH rendelte felmérés, amely magukat a beszállítókat kérdezi helyzetükről (a GVH nem kívánt nyilatkozni a felmérésről annak lezárulta előtt, de a kiszivárgott hírek szerint a kutatás legnagyobb módszertani problémája, hogy a beszállítók a kérdőíveket sem merik kitölteni).

A kutatás eredményei, illetve a téma újbóli napirendre kerülése a kormányzatot cselekvési kényszerbe hozhatja, s még az sem lehetetlen, hogy végül a kabinet rászánja magát a kereskedelmi törvény módosítására – kérdés, hogyan teszi majd.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.