A lakossági bankok és lízingcégek közül többen az elmúlt egy évben vezették be a futamidő megnyújtása révén „forintban fix törlesztőrészletű” kölcsönt. A klasszikus fix kamatúhoz képest némileg bonyolultabb konstrukcióról van szó.
Devizakölcsön esetén ugyanis e megoldásnál akkor is változatlan összegű marad a forintban fizetendő havirészlet, ha egyébként az árfolyam-ingadozás miatt „elmozdulna” a mértéke. Ugyanez a helyzet, ha változó kamatozású forinthitelről van szó, amelynél egyéb okok miatt – például a kamatperiódus végén – módosulna a havi törlesztendő rész. Ezt a futamidő szükség szerinti megnyújtásával érik el a hitelintézetek, tehát az adósság nem „vész el”, pusztán a kifizetése aprózódik.
A lehetőség az OTP Bank fedezetlen személyi kölcsönénél, lakáshitelénél és szabad felhasználású jelzáloghitelénél alkalmazható, a Raiffeisen Banknál is van hasonló megoldás, a CIB Bank és az Erste Bank pedig most dolgozik bevezetésén. A szintén erősen devizaalapú piacnak számító autólízing-piacon többek közt a Budapest Autófinanszírozási Zrt, a Lombard Lízing és az MKB-Euroleasing-csoportok ajánlják a konstrukciót. Ha az árfolyam vagy a kamatváltozás kedvező, s nem veszteség, hanem nyereség termelődik, a Lombard Lízing Havi Fix elnevezésű konstrukciójánál a futamidő végén egy összegben visszatéríti az ügyfélnek a maradék összeget.
A vállalati hitelpiacon viszont máig hiányzik a termék! Több bank indoklása szerint a mikrocégeknél még alacsony a devizahitelek aránya, így nem lenne érdeklődés iránta.
Első fecskeként a K&H Bank most hasonló akciót indított a kkv-ügyfeleknek. Aki közülük június 30-áig forgóeszköz-, folyószámla-, vállalkozóikártya- vagy ingatlanfedezetű hitelt igényel a banktól, annak a teljes futamidő alatt elengedik az alapesetben 1 százalékra, minimum 30 ezer forintra rúgó szerződésmódosítási díjat, illetve előtörlesztésnél az adminisztrációs költséget. Így az ügyfelek szabadon változtathatják törlesztésük összegét, ráadásul devizanemét is (a konstrukció a forint mellett euróban, svájci frankban vagy dollár alapon köthető meg).
Ha nem is általában a szerződésmódosításra, de a devizacserére más bankok is módot adnak multi currency kölcsöneiknél (például: az Erste, a Raiffeisen). Ezek azonban jobbára csak a közép- és nagyvállalatok számára, jelentős hitelösszegek esetén érhetők el.
A legtöbb kkv-hitelnél a szerződésmódosítási díjat a még fennálló tőketartozásra vetítik, mértéke annak 1–2 százaléka vagy fixen néhányszor tízezer forint. A Takarékbanknál és az MKB Bank folyószámlahitelénél viszont a módosítás utáni újonnan szerződött összeg a viszonyítás százalékos alapja, sőt utóbbinál teljes visszafizetés esetén az eredeti tőkeösszeg százalékában számolnak.
A legtöbb hitelintézetnél a módosítás díja egységes, függetlenül attól, hogy mi annak célja. A Takarékbanknál viszont külön-külön tarifája lehet a hitel hosszabbításának (prolongálásnak) és az egyéb célú változtatásoknak.

Orbán összeesküvést, más a CIA-t látja a USAID-ben, amelynek sorsa a republikánus hatalmi erőközpontok küzdelmében dőlhet el
Donald Trump felfüggeszti a világ különböző régióiba irányuló USAID-programot. A döntést az autoriter vezetők ünneplik El Salvadortól Oroszországig. De miért került a populista és diktátori hajlamú vezetők célkeresztjébe ez a program? És mi lehet a felfüggesztés következménye?