A kutatást vezető Vásárhelyi Mária szerint 2006-ban véget ért az újságírószakmában megfigyelhető, 1997 óta tartó éles váltás, így a mostani eredményekből már hosszú távú következtetéseket lehet levonni. A 940 fős felmérés hazánk legnagyobb ilyen jellegű szakmai kutatása volt. Az eredmények alapján úgy tűnik: az újságírók már nem akarnak javítani a világon, inkább a saját boldogságukat keresik.
Elöregedett volt a szakma az 1997-es kutatás eredményei szerint, különösen a nyugat-európai átlaghoz mérve: a zsurnaliszták 61 százaléka idősebb volt 41 évesnél. A tavaly nyári kutatás szerint viszont 58 százalékuk volt 40 év alatti. Ez állítólag annak köszönhető, hogy az elektronikus és az online média szinte kizárólag fiatalokat alkalmaz.
Ez a két szektor azonban nem tud elegendő állást nyújtani a pályakezdőknek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 6400 újságíró van Magyarországon, azonban minden évben körülbelül 3000 fiatal újságírószakos diplomás kerül ki az egyetemekről és a főiskolákról. Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: korábban csak posztgraduális képzés volt a szakmában, így újságíróképzésre csak diplomások jelentkezhettek, akiknek volt már egy szakma a kezükben. Ezért alacsonyabb volt a médiában alkalmazást keresők száma, és a pályakezdőknek jobb elhelyezkedési esélyeik voltak.
A napilapoknál nagyobb a nyomás
Jelenleg azonban sok frissdiplomás nem tud a szakmán belül mihez kezdeni, ez pedig úgynevezett státusz inkonzisztenciát okoz – vagyis a fiatalok elégedetlenek a diplomásként átélt helyzetükkel. Ez a reménytelen helyzet pedig radikalizálhatja a fiatalokat – mondta Vásárhelyi Mária.
Ahhoz képest, hogy milyen sokan akarnak újságíróvá válni, a már a szakmában dolgozók kevéssé elégedettek helyzetükkel. Fizetésükre ugyan nem sokan panaszkodnak, a munkavégzés körülményeire és a megbecsültségre annál inkább. Eötvös Pál szerint korábban az újságíró „mindent el tudott intézni”, ahhoz képest mostanában egyáltalán nincsenek kivételezett helyzetben, vagy legalábbis nem érzik úgy.
Legtöbbjük ugyanis már átélt valamiféle gazdasági vagy politikai nyomást munkája miatt. Ez leginkább a közéletben még mindig legtekintélyesebbnek tekintett napilapoknál van így, az ott dolgozók 17 százaléka már sokszor átélt ilyet. A folyóiratoknál jóval kedvezőbb az arány, az ott dolgozók 80 százaléka még sose tapasztalt ilyesmit.
Egyre több jobbos újságíró
A tavaly nyári felmérés szerint az MSZP támogatottsága egyre kisebb a médiában, már az 1992-es aránynál is alacsonyabb. A liberális SZDSZ támogatottsága az 1997-es mélypont után egyre emelkedik, a felmérés szerint a teljes népességhez képest négyszer-ötször több támogatója van az újságírók között. Az MDF-é 22 százalék körül van, de a párt támogatottsága erősen ingadozik, így messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőle. A Fidesz támogatottsága azonban folyamatosan emelkedik, az 1992-es 12 százalékhoz képest elérte a 39 százalékot. A felmérést készítő szociológusok szerint az újonnan pályáralépő újságírók között háromszor több szimpatizánsa van az ellenzéki pártnak, mint a szocialistáknak. Sőt, a 30-40 éves korosztályban is kétszer annyian vannak. Vásárhelyi ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha a jelenlegi trendeket a jövőre vetítik, akkor 2015-re egyértelmű jobboldali fölény lehet a médiában.
