A TNS Media Intelligence listaáras adatai szerint a reklámköltések alakulása azonban mindkettőt meghazudtolva nagyjából kiegyenlített módon, 6-7 százalékkal nőtt mindkét félévben, a teljes évet tekintve pedig 7,2 százalékos bővülést mutatott 2005-höz képest. Így az összesítés szerint tavaly 540 milliárdot fordítottak reklámokra.
A kilencvenes években mért 40 és az elmúlt éveket jellemző 15-20 százalék körüli növekedéshez képest ez az inflációt alig pár százalékkal meghaladó bővülés igencsak visszafogottnak mondható, de 2007-ben nagy valószínűséggel ekkora növekedésre sem lehet majd számítani.
A reklámköltésekből továbbra is a televízió és a sajtó részesül a legnagyobb arányban, de 2006-ban mindkét médiatípusban csak piaci átlag alatti, 5 százalékos listaáras bevételnövekedést mért a TNS Media Intelligence, miközben a rádióban 16, a köztéren 21, az indoor médiumokban 22 az interneten pedig 70 százalékkal költöttek többet a hirdetők az egy évvel korábbihoz képest. Bár a megyei napilapok évről évre egyre több hirdetést vonzanak és messze a legnagyobb részesedést (27 százalékot) tudhatják magukénak a sajtópiaci reklámtortából, az országos napilapok csökkenő reklámbevétele miatt a napilapok súlya folyamatosan csökken a hirdetési piacon. Így történhetett meg, hogy tizenöt év után először, 2006-ban a magazinok reklámbevétele meghaladta a napilapokét. A magazinpiac növekedési motorját hirdetési szempontból a női lapok, a programmagazinok és az RTV újságok jelentik, ezek reklámbevétele tavaly 8-12 százalékkal bővült.
A legtöbbet hirdető piaci szektorok toplistáján a sorrend alig változott 2005-höz képest, az egyes szektorok növekedési dinamikájában viszont komoly eltéréseket figyelhetünk meg. A reklámköltését 2000 óta 15-30 százalékkal növelő élelmiszer szektor már 2005-ben visszafogta a tempót (mindössze 8 százalékkal bővült), 2006-ban pedig befagyasztotta reklámbüdzséjét az egy évvel korábbi szinten. A leglátványosabban azonban a távközlési szektor húzta be a féket: a klasszikus reklámokra szánt büdzséjét hosszú éveken át szintén 15 százalék felett növelő telekom cégek összesen közel egymilliárd forinttal hirdettek kevesebbet az elmúlt évben.
A legaktívabb piaci szektorok közül tulajdonképpen csak a szolgáltatások reklámköltése nőtt a korábbi éveket meghaladó mértékben, részben a politikai pártok, részben pedig a chat-randi, sms-küldő, csengőhang letöltő, telefonos társkereső stb. szolgáltatásokat hirdető cégek kommunikációjának köszönhetően. A pártok közel 8,5 milliárd forintot költöttek 2006-ban a médiában, az előbb említett telefonos szolgáltatások népszerűsítésére pedig 6,3 milliárd forintot szántak.
A távközlési piacon a visszaesés hátterében a T-Com 50 és a Tele2 52 százalékos büdzsécsökkentése áll, melyet sem a mobilszolgáltatók átlagosan 10 százalékos, sem az internetes cégek 17 százalék és az alternatív távközlési cégek 68 százalékos költésnövekedése nem tudott ellensúlyozni. Igaz, a vezetékes piacon a 2005-ös év a MATÁV-T-Com névváltás miatt reklámpiaci szempontból messze átlagon felüli volt, amely után szinte törvényszerű a visszaesés, legalábbis ami a cégcsoport reklámbüdzséjét illeti.
A banki termékek közül hirdetési szempontból továbbra is a lakáshitel volt a sláger, de közel 2 milliárd forintos költésnövekedéssel szorosan felzárkózott mögé a személyi kölcsön és – részben a kamatadó bevezetésének köszönhetően – a megtakarítási termékek is.
A hirdetői toplista dobogós helyein ezúttal is többnyire nagy FMCG cégeket találunk, de tavalyhoz képest a sorrendben történt némi változás: a Procter & Gamble több mint 40 százalékos költésnövekedéssel átvette a vezetést a Unilevertől, a Pannon GSM-nek pedig közel 13 milliárd forintos költéssel sikerült bekerülnie az első háromba, megelőzve a Reckitt Benckisert és a Henkelt.
A napi fogyasztási cikkek közül a tisztítószerek és szépségápolási cikkek kommunikációja nőtt legalább a piaci átlagnak megfelelő mértékben (az előbbi 7, az utóbbi 10 százalékkal), miközben az élelmiszerek és italok reklámköltése stagnált 2006-ban.
Berki Sándor: Létezik egy erős közös pont Magyar Péter és köztem
Noha, azt mondja, nem a Tisza Pártba tart. Legalábbis: „Az idei évben nem tervezek ilyen döntést.” Interjú egyebek mellett elszipkázásról a Párbeszédből kilépő roma országgyűlési képviselővel.
