Üzleti tippek

Utánuk a hírözön

admin
admin

2006. 10. 04. 00:00

Az elmúlt hetek rendkívüli eseményei miatt kialakult hírözönben az online hírportálok minden eddiginél nagyobb sikert könyvelhettek el. A nyomtatott sajtó számukra már nem versenytárs, a videóletöltésekkel pedig a televíziók piacát is elkezdték megnyirbálni.

A szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány-hangfelvétel nyomán már másnap rendkívüli érdeklődéssel keresték a híreket a hazai internetezők. A Medián WebAudit minden eddiginél több látogatót regisztrált aznap: például az origón, az indexen, az mno.hu-n, a hirtv.hu-n, illetve az inforadio.hu-n. Rajtuk kívül tízezreket vonzottak a fórumok és a blogok is.

Az origót az eseményeket megelőző héthez képest naponta mintegy 100–120 ezerrel több egyedi látogató kereste fel – jelezte érdeklődésünkre Weyer Balázs, a portál főszerkesztője. Volt olyan nap, hogy 1,17 millióan böngésztek oldalaikon. A képgalériákkal megspékelt híranyagok iránti növekedés esetében még nagyobb volt a bővülés, miután 300 ezer látogatóval többet is regisztráltak az oldalon, mint egy héttel korábban. Jelentős, 30–40 ezres bővülést produkáltak a fórumaik és a blogok is. Utóbbiakkal kapcsolatban a főszerkesztő úgy véli, hogy egyre inkább elemi igénynek érzik saját véleményük kifejezését az emberek. Mint mondta: így volt ez a már a választások előtt is.

Törvénysértő a Hír Tv

Az ORTT állásfoglalása szerint törvénysértő volt a hírtelevízió műsorszolgáltatása szeptember 18-án, 22 óra és a műsorzárás között. A médiatestület állásfoglalásában jelezte: a Hír TV forradalmi, háborús helyzetként tálalta a történéseket, amely felveti a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás követelményének megsértését.

A hagyományos, szöveges tartalom mellett főként a videóknak, illetve a képgalériáknak és a fórumoknak köszönhető, hogy a korábbi, körülbelül napi 80 ezres látogatószám megduplázódott a FigyelőNetnél. A videók 40 ezer feletti egyedi látogatót vonzottak, ilyenre korábban soha nem volt még példa – mondta Szabados Balázs, a portál főszerkesztője. Az FN.hu-nál egyébként tavaly napi 40–50 ezer körül alakult az egyedi látogatók száma ebben az időszakban, azaz a kazettaügy miatt kirobbant tüntetések, utcai rendbontások nélkül is jelentős emelkedést értek el az elmúlt időszakban. Szabados Balázs jelezte: az áprilisi országgyűlési választások jelentik az eddigi látogatószám-rekordot, amelyre viszont egy külön választási oldallal, a riválisokat megelőzve készültek. Hangsúlyozta: több, előre nem kalkulálható esemény: árvíz, az augusztus 20-ai vihar okozta katasztrófa is nagyban megnövelte a hírportál anyagai iránti érdeklődést.

A politikai vihar még a kifejezetten üzleti profilú site-ok mutatóit is a magasba szöktette. A kazettaügy kirobbanását követően a vg.hu látogatottsága is példátlanul megugrott – nyilatkozta Gaál Csaba főszerkesztő. A látogatók számát az átlagos kétszeresére (50–60 ezer), a leöltött oldalakét pedig három-négyszeresére (350–400 ezer) sikerült feltornászni a portálnál. Utóbbiakban kiemelkedő szerepe volt a képgalériáknak, amelyet részben saját tudósító, részben a tulajdonos Axel Springer segítségével töltöttek fel.

Ostrom élőben

A történtek miatt az átlagosnál jóval több hírműsorral, élő kapcsolással és különkiadással jelentkeztek az elmúlt időszakban a televíziók. A prímet a Hír Tv vitte, amely szeptember 18-án gyakorlatilag az első perctől kezdve helyszíni közvetítést adott az MTV ostromáról, valamint az azt követő eseményekről. A csatorna hírigazgatója elmondta: „háborús helyzetben”, azaz hasonló esetekben a teljes stábot behívják. Mindenki gőzerővel dolgozik, és ha több napon keresztül tartanak az események, felváltva, körülbelül három-három órát alszanak. „Ilyenkor nem nézzük a fáradtságot; mi abból élünk, hogy breaking news-t hozunk” – tette hozzá Szikszai Péter.

A vis maior okozta többletkiadások persze kisebb-nagyobb mértékben valamennyi csatorna esetében megtérülnek, hiszen felvételeiket gyakran értékesíteni tudják más csatornáknak, külföldi televíziós társaságoknak. A 18-ai zavargások képeit például a Hír Tv-től szerezte be a CNN, a BBC, a Sky News vagy a Reuters is, s csak ez utóbbi 180 országban sugározta tovább a felvételeket. Igaz, sok esetben nem annyira üzletről, inkább barterről vagy baráti együttműködésekről van szó.

Miután Baló György szeptember 18-án Az Este című műsorban bejelentette, hogy az MTV-székház előtt zajlanak az események, sok tévénéző várta, hogy élő közvetítésre váltson a csatorna, ám ez nem történt meg. „Akkor, abban a pillanatban nem lehetett megítélni, hogy az ország egészét érintik-e az események. A kereskedelmi csatornák minden lehetséges alkalommal rendkívüli híradással jelentkeznek, a közszolgálati tévének azonban elsősorban megalapozottnak, nem gyorsnak kell lennie” – vélekedik Kert Attila, az MTV hírigazgatója.

Az MTV évente körülbelül 16 milliárdos összegből gazdálkodja ki műsorait, amelyből a hírműsorokra hozzávetőlegesen 3 milliárd forint jut. Vis maior keret nincs, így a két héttel ezelőtti, váratlan eseményekhez hasonló helyzetekben az otthonról behívott vagy önkéntesen szolgálatba álló munkatársak sem túlórapénzre, sem más juttatásokra nem számíthatnak.

Kiugró lehetőség

Tudta-e…?

Az MTV támadásakor keletkezett károk becsült értéke több mint 230 millió forint.

Nem ültek karba tett kézzel ebben az időszakban a kereskedelmi csatornák hírgyártó stábjai sem. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatójának előzetes becslése szerint a csatornánál akár 30–40 százalékkal is túlléphették a hírműsorok készítésére fordított átlagos keretet. A hasonló adások készítésekor problémát jelenthet, hogy ilyen esetekben a hírgyártók nem látják előre a hírműsor végét, pedig ez normális esetben mindig adott. Kiváló alkalom lehet ugyanakkor egy-egy ilyen alkalom a kollégák tehetségének megcsillantására. A riporterekről és a szerkesztőkről egy-egy ilyen, nem tervezhető eseménynél gyorsan kiderül, mennyire jól látják el feladatukat: akadnak olyanok, akik kiugróan jól teljesítenek, de persze az is előfordul, hogy valaki nem tudja hozni a formáját – véli a vezető.

A TV2-nél egy hírműsor általában körülbelül nyolc óra alatt készül el, de a váratlanul bekövetkező, nagy horderejű szituációkban, mint például 18-án, a műsor az adásba kerüléssel szimultán készül. Budapesten átlagosan 30–40 fő (8–8 operatőr technikus és ugyanennyi riporter, ezenkívül a szerkesztőségben 10–12 fő) dolgozik az adáson, és amennyiben szükséges, öt vidéki stábjuk is segíti a munkát.

Az augusztus 20-ai viharhoz vagy a szeptember 18-ai zavargásokhoz hasonló események abszolút prioritást élveznek, vezető hírként kezelik őket, és a vészforgatókönyv alapján cselekszenek; szükség esetén rendkívüli híreket adnak, illetve meghosszabbítják a hírműsort. Ilyenkor a csatornánál a hírigazgató javaslatát figyelembe véve a programigazgató dönt a műsorstruktúra megváltoztatásáról. Ha így alakulnak a dolgok, a stáb létszáma (a szerkesztőséget és a gyártást is beleértve) körülbelül tíz fő tartalék munkatárssal egészülhet ki, a közvetítő kocsi személyzete pedig további 3–5 pluszfőt jelenthet.

Arra a kérdésre, hogy a gyorsaságot vagy a pontosságot tartják-e fontosabbnak, Pánczél Andrea, a TV2 hírigazgatója elmondta: „Mindkettő fontos; ha nagyon muszáj sorrendet megállapítani, akkor inkább az információ pontosságát tartjuk lényegesebbnek. Képi megjelenítésben is igyekszünk a pontosságra törekedni, de ha az információ gyorsabban eljut a nézőkhöz, ha például mobiltelefonnal készítjük a felvételt, akkor átmenetileg ezt a megoldást alkalmazzuk.”

Másnapos hírek

A nagy külföldi tévécsatornák rendelkeznek saját műholdas autóval, és állandó műholdidejük van, itthon viszont gyakoribb, hogy több csatorna közösen vásárol meg bizonyos mennyiségű műholdidőt, amit a költségekkel együtt megosztanak egymás között. A műholdas díjszabás egyébként nagyon változó, eseménytől függően; van, aki 10 000–250 000 forint körüli összegről, mások ennél akár jóval nagyobb, 1000–5000 dolláros kiadásokról beszélnek.

A tapasztalatok alapján a hírműsorok nézettsége mindig az adott esemény megtörténtének másnapján tetőzik. A 2001-es amerikai terrortámadást követően, szeptember 12-én világszerte az egekbe szökött a híradók nézettsége.

Érdekesség, hogy itthon nem az említett terrorcselekmény vagy más világméretű természeti katasztrófák érték el a legmagasabb mutatókat. A kereskedelmi csatornák hírműsorait ugyanis Zámbó Jimmy halálának másnapján nézték legtöbben. „Az esemény napján általában még strukturálatlanul kerülnek adásba az anyagok, másnapra jóval tisztábban látnak a szerkesztőségek, így ilyenkor már jól szerkesztett hírműsorok kerülhetnek képernyőre” – magyarázza Kert Attila. Ezt követően – ha nincsenek további, nagy horderejű fejlemények – a nézettség fokozatosan csökken, és körülbelül egy hét elteltével minden visszazökken a régi kerékvágásba.

Némelyik hirdető érzékeny arra, hogy szpotja milyen környezetben kerül adásba, vannak például, akik kérik, hogy ne politikai hirdetés előtt vagy után sugározzák az adott csatorna a reklámfilmjét. A vis maior azonban, úgy tűnik, a hirdetők szemében még mindig egy fokkal jobb megítélésben részesül a politikánál, mert a megkérdezett csatornák egyike sem tud arról, hogy bármelyik hirdető kikötötte volna, hogy váratlan történések esetén reklámszpotja ne a hírműsor elején vagy végén kerüljön adásba.

Beelőzhetnek

A szélessávú internet elterjedésével egyre befolyásosabbá váló online hírszolgáltatás és a tévé nem egymás ellenségei, hanem épp ellenkezőleg: a két médium erősíti egymást – állítják a megkérdezett szakemberek. A számok azonban önmagukért beszélnek: látható, hogy az internetben a jövőre nézve jóval nagyobb potenciál van, mint a hagyományos televíziós képernyőben.

„A TV2 figyelembe veszi és előnyére fordítja az internet által kínált lehetőségeket, ezért műsorait digitalizált formában elérhetővé teszi saját internetes oldalán. Szeptember 19-én például a Tények nézettsége a teljes lakosság körében 19 százalékkal, a 18–49 éves korosztály körében 35 százalékkal nőtt az előző naphoz képest. Eközben a műsor internetes videooldalát 141 százalékkal több látogató kereste fel, mint előző nap, és 205 százalékkal több videóindítást generáltak” – mondta Várdy Zoltán, a TV2 kereskedelmi igazgatója.

Szikszai Péter szerint a Hír Tv nézettsége nem sínyli meg az internetes híroldalak térnyerését, mert mint mondja, az azokra feltöltött képanyagok vagy tőlük származnak, vagy nem túl minőségi, amatőr felvételek. A hírigazgató is az együttműködésben rejlő lehetőségeket hangsúlyozza: „Egyre több fórumon nyitnak topikokat tévéműsorokról, ugyanakkor mi is felhasználjuk a fórumokon olvasható információkat, ha azok valóságáról meggyőződtünk.”

Az MTV hírigazgatója ugyanakkor némileg másképp látja a helyzetet. Szerinte tendencia, hogy az internet hatására csökken a kereskedelmi tévék hírműsorainak nézettsége, míg a közszolgálati tévé tartani, sőt növelni tudja nézőszámát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.