Üzleti tippek

A de minimis támogatások

admin
admin

2006. 06. 02. 00:00

A csekély összegű, úgynevezett de minimis támogatások szabályai 2004-ben kerültek be az adótörvényekbe. A kkv-knak nagyon is érdekükben áll ismerni ezeket.

De minimis támogatások a társasági adóban

– kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
– kutatás és fejlesztés kedvezménye (a közvetlen költségek háromszorosa) felsőoktatási intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia kezelésében lévő területen
– szabadalom, mintaoltalom megszerzése és fenntartása (2006-tól növényfajta oltalma esetén is)
– kkv-adókedvezmény a beruházási hitel kamata után
– kistérségi értékcsökkenési kedvezmény
– létszámnövelési kedvezmény
– 10 százalékos adókulcs alkalmazása 2006-tól
– szoftverfejlesztő bérköltségének 15 százaléka 2006-tól

A de minimis támogatások érvényesítésének általános szabályai a 69/2001/EK bizottsági rendeletben találhatók, amely lehetővé tette a tagállamoknak, hogy Brüsszel jóváhagyása nélkül is lehessen ilyen, a versenyt nem korlátozó támogatásokban részesíteni a vállalkozásokat. A rendelet december 31-éig lesz érvényben fél év hosszabbítással. Már előkészületben vannak az új szabályok. A hírek szerint mintegy 50 ezer euróval megemelnék az ilyen jogcímen adott támogatások mértékét (100 ezer euróról).

Az Európai Bizottság álláspontja szerint azonban a jelen rendszer a szabályok kijátszását teszi lehetővé. Ezért nem a támogatások konkrét összegét készül figyelembe venni, hanem az érintett ügyletek értékét.

Csak, ha annak minősítik

Önmagában az a tény, hogy egy támogatás alacsony összegű, még nem jelenti automatikusan azt, hogy de minimis támogatásról van szó. Az szükséges ehhez, hogy a támogatást nyújtó erről kifejezetten rendelkezzen. Ezért az egyes adótörvényeknek vagy például pályázati kiírásoknak ezt tartalmazniuk kell.

A de minimis támogatások formája lehet különösen a vissza nem térítendő és a visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, a kamatmentes kölcsön, a kedvezményes kamatozású kölcsön, a kamattámogatás, az adókedvezmény, az adóalap-kedvezmény, a kedvezményes bérlet és a kedvezményes lízing is. Ezek a támogatások lehetnek állami bevételkiesést (adókedvezmény) vagy állami kiadást (közvetlen támogatás) jelentők is.

Ha a törvény vagy a támogatás nyújtója de minimis támogatásnak minősít egy ügyletet, akkor az így nyújtott támogatások összege az adózónál 3 egymást követő év alatt nem haladhatja meg a 100 ezer euró értékhatárt – természetesen a Magyar Nemzeti Bank árfolyamán számítva. Ebben a hároméves periódusban a de minimis támogatások összegét együttesen kell figyelembe venni.

Ahonnan a három évet vissza kell számolni, az az újonnan megítélendő támogatás napja, így az azt megelőző 3×365 nap támogatásait kell megvizsgálni. Ha közvetlen támogatást kapott vállalkozásunk, akkor a támogatásról szóló határozat napja vehető figyelembe a számításhoz, míg a közvetett támogatások esetében (ilyen az adóalap- és adókedvezmény) a kedvezmény igénybevételéről szóló adóbevallás benyújtásának napja számít a kedvezmény megítélése napjának, nem pedig a bevallás beadási határideje.

Nem minősíthető de minimis támogatásnak:
– az olyan támogatás, amelynek összegét a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján rögzítik,
– az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás,
– exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatás.

Árfolyam és korlátok

Az összegek euróra történő átszámításához a következő szabályokat kell alkalmazni:
– közvetlen támogatás esetén a kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB-devizaárfolyam alapján számítható ki az összeg;
– adóbevallásban érvényesített kedvezmény esetén az adóév utolsó napján érvényes MNB-devizaárfolyam alkalmazható.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben szereplő de minimis támogatásokat csak a mikro-, kis- és középvállalkozások alkalmazhatják. A vállalkozás méretének meghatározásakor pedig 2004. május 1-jéig a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény, 2004. május 1-jétől pedig a 2004. évi XXXIV. törvény besorolásait kell figyelembe venni. Korlátozva van viszont igénybevétel szempontjából két fő adózói kör: egyrészt a szállítási ágazatba tartozók, másrészt a mezőgazdasági, vad- és erdőgazdálkodási ágazatba vagy a halgazdálkodási ágazatba sorolt vállalkozások.

A korlátozás miatt a szállítási ágazatba tartozó vállalkozó például nem vehet igénybe beruházási adóalap-kedvezményt olyan járműre, amellyel üzletszerűen szállítási tevékenységet végez. Ugyanakkor nem zárják ki e kedvezmény érvényesítésének lehetőségét akkor, ha kizárólag saját áru fuvarozására, saját szükségletek kielégítésére használja adott járművét az adózó, vagy ha a járművel kizárólag belföldi közúti áruszállítási tevékenységet végez. Ez utóbbi kivételre azért van lehetőség, mert Magyarország átmeneti mentességet kapott a belföldi közúti áruszállítás támogatásának tilalma alól. A Római Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekkel (többek közt élőállatokkal, gabonafélékkel, malomipari termékekkel, gyümölccsel, tejtermékekkel) foglalkozó vállalkozások nem vehetnek igénybe de minimis kedvezményeket.

Ami a társasági adót érinti

A közvetlen de minimis támogatások összegének megállapítása nem igényel számítást, mert azt a támogatásról szóló rendelkezések pontosan meghatározzák. Kell azonban számolni, ha nem is sokat, a közvetett támogatások összegének megadásához. Ezek közé tartoznak: az adókedvezmények, az adóalap-kedvezmények és a kedvezményes, 10 százalékos társaságiadó-kulcs.

Egy adókedvezmény esetében a támogatástartalom megegyezik az igénybe vett adókedvezmény összegével. Adóalap-kedvezménynél a támogatástartalom kiszámításához az adóalap-kedvezmény összegét meg kell szorozni az igénybevétel időpontjában hatályban lévő társaságiadó-kulccsal (az elmúlt két évben ez 16 százalék volt). Az újonnan bevezetett, 2006-tól érvényben lévő kedvezményes, 10 százalékos társaságiadó-kulcs igénybevétele esetén a tíz százalékkal adózott jövedelem 6 százaléka tekinthető de minimis támogatásnak.

Ne feledjük, hogy az ilyen kedvezmények a társasági adóban bizonyos kötelezettségeket is jelentenek a jövőre nézvést. Így például, ha beruházási adóalap-kedvezményt vettünk igénybe, ügyeljünk arra, hogy a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése megtörténjen az adóévet követő negyedik adóév végéig, továbbá nem szabad elidegenítenünk. Az igénybe vett kedvezményhez kötődő feltételek nem teljesítése szankciókkal jár.

A kistérségi értékcsökkenési kedvezmény esetében lehetőségünk van választani, hogy ezt miként kezeljük: de minimis támogatásként vagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szerinti kedvezményként. Így alkalom nyílik a kedvezményes leírási kulcs érvényesítésére még akkor is, ha már kimerítettük az előző három évben igénybe vehető de minimis támogatások maximum 100 ezer eurós összegét.

Érdemes minden vállalkozásnak részletes nyilvántartást vezetnie a kapott de minimis támogatások összegeiről, mindig a megfelelő árfolyamon. Kövessük továbbá figyelemmel a csekély összegű támogatásokat érintő szabályok változásait, hogy megfelelően vegyük igénybe őket. Ezenkívül igyekezzünk idejében beszerezni azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a kapott vagy igénybe vett támogatások besorolását elvégezhetjük.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.