Nélkülözhetetlen
2003 végén 7750, érvényes ISO 9001 tanúsítvány volt hazánkban kiadva, 2004 végén 10 207.
Mostanában jellemzően a mikro-, illetve a kisvállalkozások kérnek ISO 9001:2000 szabvány szerinti tanúsítást, ezt a megrendelőik írják elő számukra, illetve több különféle jogszabály.
Ma egy tanúsított minőségirányítási rendszer minimumkövetelmény a közbeszerzési pályázatokon, de például autó műszaki vizsgáztatását is csak tanúsított szerviz végezheti.
Mit tehetnek a kis cégek?
„Teljesen jogosan panaszkodnak a vállalatok a tanúsítási piac elüzletiesedésére, ugyanis a multik, a nagy nemzetközi tanúsítók a monopolhelyzetükből adódóan mindent megtehetnek” – vélekedik Budai Mónika, a fővárosi European Quality Management (EQM) vezetője. Mint mondja, a Magyarországon tevékenykedő multikat magas árszint és gyenge szolgáltatási színvonal jellemzi. Ezért alakult ki olyan légkör, hogy az érintett cégek a tanúsítást csupán szükséges rossznak tartják.
Budai Mónika azt is elmondta, hogy a „kicsik”, mint például az EQM, a saját eszközeikkel megpróbálnak változtatni a helyzeten – legalább a saját szűkebb környezetükben, az ügyfeleik körében. Hogy mit tehetnek? Nos, a tanúsítást nem valamiféle „személytelen kaptafának” fogják fel, hanem szolgáltatnak és segítenek. Éppen ezért elsődlegesnek tartják a személyes kapcsolatot az ügyfélkörrel. Másfelől a cég auditorait sem engedik „hosszú gyeplőre”, a vezetés napi szinten nyomon kíséri, ellenőrzi a munkájukat, így válik előnyükre a hátrányuk, vagyis a cég kis mérete.
Tanúsítások sorozatgyártásban
Hasonlóan vélekedik a honi állapotokról Benákné Szűcs Katalin, a szegedi Konformitás Tanúsító Kft. ügyvezetője. Mint mondta, maguk is tapasztalják az általános színvonalesést, s a maguk háza táján nem tudnak jobb módszert, mint az erőteljes napi kapcsolattartást a tanúsítókkal, illetőleg az esetlegesen előforduló etikai vétségek szigorú felgöngyölítését.
Véleménye szerint a kialakult helyzetért elsősorban a hazai pályázati rendszer felelős, amely szinte ösztökél a tanúsítások sorozatgyártására. A másik gond, hogy a megrendelők minőségi elkötelezettsége sem erős, annál is kevésbé, hiszen általában kényszerből vezetik be a minőségirányítási rendszert.
Érdekes ugyanakkor, hogy a tapasztalatok szerint a megrendelők gyakran csak a rendszer bevezetése után értik meg annak előnyeit. Ezért különösen nagy az auditorok felelőssége abban, hogy az egyes cégek mit építenek ki és működtetnek – működésképtelen minőségirányítási rendszereket nem lenne szabad tanúsítani.
Egyre kisebb összegekért
Mivel az ügyfelek nem látják át a tanúsítási folyamat tényleges célját, örömmel elfogadják az alacsony árat, hogy a „papírjuk” meglegyen – panaszkodik Kecskés Tibor a budaörsi Első Magyar Tanúsító Kft. részéről. Mint mondja, a nagyszámú tanúsító szervezet miatt igen erős az árverseny, ám a jól képzett, gyakorlott auditorokat az alacsony tanúsítási díjból nem lehet megfizetni, így sajnos előfordul, hogy egyes tanúsító szervezetek alulképzett, olcsó munkaerőt alkalmaznak, hogy az ügyfeleket megtarthassák.
A soproni Mikromentor tanácsadó cég vezetője, Nagy János elsősorban a kis cégeket kárhoztatja a tanúsítási piacon tapasztalható színvonalesésért. Sok új, kis szervezet jött létre, ezek jó pénzt láttak a tanúsításban, ugyanakkor felkészületlenek, s hogy talpon maradjanak egyre kisebb összegekért ajánlkoznak, de képtelenek a színvonalas szolgáltatásra.
Nagy János szerint a kialakult helyzetért jelentős részben a kormányzat is felelős, amennyiben kimondottan laza a nemzeti akkreditáció rendszere. Ma gyakorlatilag bárki lehet tanúsító, más szóval a szakma sincs rákényszerítve a minőségi munkára.
