Üzleti tippek

Minősítők mélyrepülése?

admin
admin

2006. 02. 03. 07:00

Sok cég csak szükséges rossznak tartja a tanúsítást, minél olcsóbban meg akarja úszni. Az erős az árverseny lerontja a minősítők munkájának színvonalát.



Nélkülözhetetlen

2003 végén 7750, érvényes ISO 9001 tanúsítvány volt hazánkban kiadva, 2004 végén 10 207.

Mostanában jellemzően a mikro-, illetve a kisvállalkozások kérnek ISO 9001:2000 szabvány szerinti tanúsítást, ezt a megrendelőik írják elő számukra, illetve több különféle jogszabály.

Ma egy tanúsított minőségirányítási rendszer minimumkövetelmény a közbeszerzési pályázatokon, de például autó műszaki vizsgáztatását is csak tanúsított szerviz végezheti.

Abban egyetértenek a tanúsító és tanácsadó cégek képviselői, hogy a hazai minőségbiztosítási „szakma” etikai gondokkal és értékválsággal küzd. Ám az okokat illetően már megoszlanak a vélemények. Ki a multikat, ki a kiscégeket kárhoztatja a kialakult állapotokért, más a felügyeleti rendszert vagy az árakat, megint más a megrendelőket.

Mit tehetnek a kis cégek?

„Teljesen jogosan panaszkodnak a vállalatok a tanúsítási piac elüzletiesedésére, ugyanis a multik, a nagy nemzetközi tanúsítók a monopolhelyzetükből adódóan mindent megtehetnek” – vélekedik Budai Mónika, a fővárosi European Quality Management (EQM) vezetője. Mint mondja, a Magyarországon tevékenykedő multikat magas árszint és gyenge szolgáltatási színvonal jellemzi. Ezért alakult ki olyan légkör, hogy az érintett cégek a tanúsítást csupán szükséges rossznak tartják.

Budai Mónika azt is elmondta, hogy a „kicsik”, mint például az EQM, a saját eszközeikkel megpróbálnak változtatni a helyzeten – legalább a saját szűkebb környezetükben, az ügyfeleik körében. Hogy mit tehetnek? Nos, a tanúsítást nem valamiféle „személytelen kaptafának” fogják fel, hanem szolgáltatnak és segítenek. Éppen ezért elsődlegesnek tartják a személyes kapcsolatot az ügyfélkörrel. Másfelől a cég auditorait sem engedik „hosszú gyeplőre”, a vezetés napi szinten nyomon kíséri, ellenőrzi a munkájukat, így válik előnyükre a hátrányuk, vagyis a cég kis mérete.

Tanúsítások sorozatgyártásban

Hasonlóan vélekedik a honi állapotokról Benákné Szűcs Katalin, a szegedi Konformitás Tanúsító Kft. ügyvezetője. Mint mondta, maguk is tapasztalják az általános színvonalesést, s a maguk háza táján nem tudnak jobb módszert, mint az erőteljes napi kapcsolattartást a tanúsítókkal, illetőleg az esetlegesen előforduló etikai vétségek szigorú felgöngyölítését.

Véleménye szerint a kialakult helyzetért elsősorban a hazai pályázati rendszer felelős, amely szinte ösztökél a tanúsítások sorozatgyártására. A másik gond, hogy a megrendelők minőségi elkötelezettsége sem erős, annál is kevésbé, hiszen általában kényszerből vezetik be a minőségirányítási rendszert.

Érdekes ugyanakkor, hogy a tapasztalatok szerint a megrendelők gyakran csak a rendszer bevezetése után értik meg annak előnyeit. Ezért különösen nagy az auditorok felelőssége abban, hogy az egyes cégek mit építenek ki és működtetnek – működésképtelen minőségirányítási rendszereket nem lenne szabad tanúsítani.

Egyre kisebb összegekért

Mivel az ügyfelek nem látják át a tanúsítási folyamat tényleges célját, örömmel elfogadják az alacsony árat, hogy a „papírjuk” meglegyen – panaszkodik Kecskés Tibor a budaörsi Első Magyar Tanúsító Kft. részéről. Mint mondja, a nagyszámú tanúsító szervezet miatt igen erős az árverseny, ám a jól képzett, gyakorlott auditorokat az alacsony tanúsítási díjból nem lehet megfizetni, így sajnos előfordul, hogy egyes tanúsító szervezetek alulképzett, olcsó munkaerőt alkalmaznak, hogy az ügyfeleket megtarthassák.

A soproni Mikromentor tanácsadó cég vezetője, Nagy János elsősorban a kis cégeket kárhoztatja a tanúsítási piacon tapasztalható színvonalesésért. Sok új, kis szervezet jött létre, ezek jó pénzt láttak a tanúsításban, ugyanakkor felkészületlenek, s hogy talpon maradjanak egyre kisebb összegekért ajánlkoznak, de képtelenek a színvonalas szolgáltatásra.

Nagy János szerint a kialakult helyzetért jelentős részben a kormányzat is felelős, amennyiben kimondottan laza a nemzeti akkreditáció rendszere. Ma gyakorlatilag bárki lehet tanúsító, más szóval a szakma sincs rákényszerítve a minőségi munkára.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.