Üzleti tippek

Informatika ingyen

admin
admin

2006. 02. 03. 07:00

A fizetős és a szabad forráskódú szoftverek harca várhatóan teljesen új üzleti modellek megjelenését hozza el számunkra. Az informatikai fejlődés új szakasza előtt állunk?




A nyílt forráskód előnyei

 Ingyenes és átlátható szoftverek – kapcsolódó szolgáltatások értékesítésével

  A több taggal közös fejlesztés a kutatási-fejlesztési költségek csökkentését vonja magával, és az új technológiák gyors és olcsó független bevezetését jelenti.

  A fejlesztés és támogatás jó hatással van a vállalat külső megítélésére.

  A nyílt forráskódú vállalati alkalmazások nyílt szabványokra épülnek, ami erősíti az átláthatóságot.

 Nincs nagy szoftvergyártóknak való kiszolgáltatottság és függés.

 Konszenzusra épülő legjobb gyakorlat alkalmazásának lehetősége.

  A vállalaton belüli szakértelem hatékonyabb felhasználása valósítható meg általa.

  Alacsonyabb fenntartási, fejlesztési, üzemeltetési költségek mellett nagyobb megbízhatóságú és átláthatóbb rendszerek.





Előnyök a fejlesztő cégek számára

 Rugalmas, gyorsan változó körülmények között is sikeres üzleti alkalmazások létrehozása.

 Az alacsony szoftverköltség a szolgáltatásokra szánható összegek növekedését hozza magával.

 Összehasonlítható teljesítményű és minőségű szoftvertermékek.

 Az üzemeltetéshez az alkalmazások fejlesztői közösségének segítsége bármikor igénybe vehető.

 Szabad szoftverfejlesztői, -karbantartói szolgáltatóválasztás lehetősége.


Az elmúlt két évtizedben a világ egyik legnagyobb és legerősebb vállalatává növekedett Microsoft elsősorban „a szoftver mint termék” értékesítésének üzleti modelljével vált meghatározó globális piaci szereplővé a világban.

E koncepció szerint a szoftver ugyanolyan termék, mint bármi más. Operációs rendszere, szövegszerkesztője, táblázatkezelője, prezentációs szoftvere, internetes böngészője és fájlformátumai idővel szinte globális „de facto” szabvánnyá váltak. Ez a szervezetektől elsősorban az alkalmazások adaptálását követelte (idomulást a piaci környezethez), hatalmas piacokat és bevételi forrásokat teremtve a szoftvergyártó termékeinek.

Miközben a vállalatok sorra-rendre áttértek a különböző szoftvergyártók alkalmazásaira (és szorgalmasan frissítették rendszereiket az újabb és újabb verziókra), a fájlformátumok és szabványok tulajdonjoga mindmáig a szoftvergyártók birtokában maradt.

A szoftverekben felbukkanó biztonsági hiányosságok okozta instabilitás, valamint a zárt és szerzői jogokkal szigorúan védett szabványok saját módosításának „lehetetlen” fogyasztói igénye vezetett el végül oda, hogy a kilencvenes évek végére mind több szervezet kezdett el a nyílt forráskód szabad felhasználású alkalmazásaival kísérletezni.

A nyílt forráskódú szabványokon működő rendszerek alapvetően eltérő koncepciót képviselnek: a szoftverek teljesen ingyenesen elérhetők, az elérhető forráskód révén az alkalmazásokon bárki szabadon módosíthat, s egyéni céljainak leginkább megfelelő modulokat fejleszthet. Az ilyen típusú megoldások egyik legnagyobb hátrányaként a bizonytalan fejlesztői és technikai hátteret, valamint a megbízható szoftvergyártó által szavatolt stabil környezet hiányát róják fel a vállalatok vezetői.

A fizetős és az ingyenes, nyílt forráskódú szoftverek közötti harc jó ideig a szoftvergyártók győzelmével kecsegtetett. A zárt formátumok és szerzői jogi szabadalmak azonban ma már sok esetben akadályozzák az informatikai technológiák fejlődését. Talán a növekvő fenntartási költségek mellett ez is oka annak, hogy mára több nagyobb multinacionális vállalat, mint például az IBM, a Sun és a Novell is a nyílt forráskód széleskörű támogatása mellett tette le voksát.

Szoftver mint szolgáltatás

Az ingyenes szoftvereket fejlesztő közösségek, vállalatok többnyire a „szoftver mint szolgáltatás” üzleti modellje szerint tevékenykednek.

Az új üzleti modell szerint nem a szoftver birtoklása jelent ma már egy vállalat számára valódi értéket, hanem az általa elért szolgáltatások összessége. A nyílt forráskódú alkalmazásokra alapozott vállalkozások nem a szoftver egyszeri árából, hanem a technikai karbantartás, tanácsadás, üzemeltetés, esetleg további járulékos egyedi fejlesztési szolgáltatások nyújtásából finanszírozzák működésüket. Mindemellett az ügyfeleknek különféle ingyenes szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások száma is növekvő tendenciát mutat.

Az elmúlt években az internet folyamatosan erősödő médium jellegének köszönhetően a világhálón elhelyezett tartalom exponenciálisan bővülni kezdett. Miközben a szoftvergyártók a cégek informatikai kiadásainak egy részére pályáztak, megjelent egy olyan új informatikai ágazat is, amely ingyenes szolgáltatások nyújtásával az internetes reklámbevételek növekvő piaci részesedésére helyezte a fő hangsúlyt. Olyan új szolgáltatói modellek léptek színre, ahol az ügyfelek teljesen ingyenesen juthatnak hozzá szoftveres szolgáltatásokhoz, tartalomhoz, a vállalatok működését pedig az oldalakon elhelyezett reklámokból, illetve üzletkötési jutalékokból származó bevételek finanszírozzák.

Az új típusú üzleti modellek sikerességét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az internetes keresőszoftvereket fejlesztő Google világhírű ingyenes keresőszolgáltatása mellett alig pár év alatt a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb vállalatává nőtt, a keresésekhez kapcsolt reklámbevételeknek köszönhetően. De ennek a modellnek a sikerességére lehet jó példa a 2003-ban alapított ingyenes internetes telefóniát (VoIP) szolgáltató Skype esete is: alig két év alatt 231 millióan töltötték le és használják.

Élesedik a küzdelem

A napjainkban körvonalazódó új informatikai technológiai változások a nyílt forráskódú és ingyenes szolgáltatások integrációját, a vállalatok informatikai infrastrukturális költségeinek csökkenését és hatékony közösségi modellek megvalósulását vetítik előre. A közeli jövőben a vállalatok a zárt szabványok nehézségei miatt várhatóan mind nagyobb számban fognak nyílt forráskódú megoldásokra váltani.

A legnagyobb hatékonysága a szabad forráskódú felhasználásnak az állami szférában lehet. A beruházások megtérülését (ROI) mutató gazdaságossági számítások alapján mára már több német város, legutóbb például Mannheim önkormányzata jelentette be, hogy teljes informatikai rendszerét nyílt forráskódú alapokra helyezi. Gerd Armbruster, Mannheim város informatikai menedzsere a CNet szaklapnak kifejtette, hogy nem akarják egyetlen szoftvergyártóra bízni a városi infrastruktúra-építés stratégiáját, maguk szeretnének dönteni saját rendszereik üzemeléséről és fejlesztéséről.

Bár a saját rendszerek nagyobb fejlesztői kockázattal is járhatnak, a végül kiépülő egységes rendszer teljes átláthatóságot, a formátumok és nyílt szabványok tekintetében megtérülő befektetést jelent minden nagyobb szervezet számára. Minderre természetesen a klasszikus szoftvergyártó óriásoknak is meglesz a maguk válasza. A Microsoft például az utóbbi időben saját ingyenes szolgáltatásokkal jelent meg. Az informatikai iparág előreláthatólag jelentős változásainak remélhetőleg mi, felhasználók leszünk idővel a legnagyobb nyertesei.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.