Üzleti tippek

Garantált minőség

admin
admin

2006. 02. 03. 07:00

A minőségirányítás hazai elterjedése EU-konform tendenciákat mutat. A szabványok gyorsan terjedtek el az országban, de a minőségügy etikai visszásságai sem tisztelték a határokat.



Bizalmatlan vezetők

Az Európai Unió számára a minőségirányítás terén kiemelt a kkv-k szerepe. E vállalatok versenyképessége szempontjából ugyanis elsődleges a minőségszemléletű vállalati kultúra elterjesztése.

Annál is inkább, mert a multik általában megkövetelik a piaci partnerektől a korszerű minőségi szabványok meglétét.

Az uniós tapasztalatok szerint különösen nagy a kkv-k vezetőinek felelőssége.

Hajlamosak ugyanis a valós, tényleges vezetési feladatok helyett, a megszokott „operatív jellegű” tűzoltó munkára. Amit sok esetben büntetlenül megtehetnek, hiszen a multikkal szemben nem nyomasztja őket a globalizációs verseny, s általában a tulajdonosi akarat is gyengébb ezeknél a cégeknél.

Az európai tapasztalat azt mutatja, hogy a kkv-vezetők legtöbbször bizalmatlanok.

Gyakori, hogy az alulról, lépésenként kiépített vállalatnál – kisiparos módjára – a szükségesnél több döntést tartanak fenn maguknak, a munkatársakat nem hatalmazzák fel a saját területükön önálló döntéshozatalra, s általában is elhanyagolják a humán erőforrás fejlesztésének
lehetőségét.

Mindehhez jön még az autokratikus vezetési stílus, ami szinte megbénítja a vállalatot, s rontja annak versenyképességét.

Mindezek a szubjektív körülmények hátráltatják a minőségirányítási rendszerek bevezetését, illetőleg a már bevezetett rendszerek hatékony működtetését.







Az elmúlt években hazánkban lezajlott minőségügyi boom eredményeként ma nagyobb a minőségirányítási rendszert működtető vállalatok aránya, mint ami az ország ipari fejlettségéből következne.

A minőségirányítás rohamos terjedése részben az állami szerepvállalásnak köszönhető, de jelentős a multik szerepe is, akik leányvállalataiknál és beszállítóiknál kikényszerítették a nemzetközi minőségirányítási szabványokat.

Ugyanakkor a minőségirányítási rendszert bevezető vállalatok az utóbbi időkben két táborra szakadtak. A pályázati erőforrásokat igénybe vevő többség jobbára elégedett, míg a saját erőből fejlesztő kisebbség korántsem találta nyereséges beruházásnak a minőségi fejlesztést. Úgy tűnik, hogy a fellendülés kifulladóban van, a tanúsítások rohamos terjedésével egyfajta értékvesztés is tapasztalható.

Európai sajátosság a papírkényszer

Ritkán tapasztalható fellendülés jellemezte hazánkat az elmúlt években a minőségbiztosítás és a minőségirányítás területén – mondta Szabó József, a Magyar Szabványügyi Testület irodavezetője. Tapasztalatai szerint ez nem speciálisan magyar jelenség, sokkal inkább európai. Az Egyesült Államokban például az jellemző, hogy minden cég kidolgozza a rendszerét, Európában viszont erőteljes állami részvétellel hamar elterjedtek a minőségirányítási szabványok.

Az állami támogatás az egész kontinensen láncreakciószerű hatást váltott ki. Ez érte Magyarországot is, ahol a pályázati támogatások mellett a helyi beszállítókkal dolgoztató nagy cégek is a korszerű minőségirányítási rendszerek terjesztőivé váltak, amennyiben megkövetelték ezek meglétét a beszállítóktól. Igaz, az ebből eredő papírkényszer egyfajta elüzletiesedéshez is vezetett. Gomba módra szaporodtak a tanúsító cégek, melyek sokszor egy kaptafára gyártották a tanúsítványokat. Gyakran figyelmen kívül hagyva az egyes ágazati sajátosságokat. Persze, sokszor a megrendelők sem törődtek a minőséggel, hiszen elsősorban az igazolásra volt szükségük.

Azt lehet mondani, hogy mára telítődött a piac, s a napi gyakorlat a bevezetett irányítási rendszerek „gyermekbetegségeit” is kihozta. Ennek köszönhető, hogy mintha puhulnának a szabványok, a korábbi „minőségügyi” vaskalaposságot lassan felváltja egy olyan szemlélet, amely az irányítási rendszer kialakításánál a költséghatékonyságot is figyelembe veszi.

Integrált rendszerek kora

A Magyar Minőség Társaság legutóbbi konferenciáján teljes egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy a világviszonylatban 670 ezer szervezetnél bevezetett ISO 9001:2000-es szabvány az elmúlt néhány évben nálunk is tömegmozgalommá vált, amennyiben meghaladta a 10 ezret a tanúsított szervezetek száma – hangsúlyozta dr. Róth András, a Magyar Minőség főszerkesztője. Mint mondta, a követelményszabvány elterjedése nyomán a minőség-szemlélet mára mindennapos evidenciává vált. (A szabványt részben kényszerből, részben divatból, részben önmaguk iránti igényességből vezettek be a cégek, szervezetek.)

A fejlődés egyik iránya integrált rendszerek létrehozása, de valószínű, hogy nem az eddig megszokott értelemben, azaz meglévő két vagy több rendszer összeolvadásáról lesz szó, hanem fuzionált formában, több szempontot magában foglaló, egységes rendszerként. A gyakorlatban ez úgy képzelhető el, hogy egy új, egyesített rendszerkövetelmény-szabvány mind a minőségügyre, mind a környezetvédelemre, mind az adatkezelésre, mind a szervezet megfelelő működtetésére vonatkozóan fog követelményminimumot megfogalmazni. Ez lesz az igazi, általános menedzsmentrendszer szabvány, amelynek követelményei közül az adott szervezet mindazokat kizárhatja, amelyek a működését illetően értelmezhetetlenek vagy lényegtelenek.

Róth András véleménye szerint is oldódik a korábbi szabvány-merevség, mert ma már elsődleges, hogy a szervezeteknél olyan rendszer épüljön ki, mely képes más rendszerek befogadására. Az előrelátó menedzsmentnek tehát fel kell készítenie a szervezetet új igények, változások befogadására és tartós menedzselésére.

Ugyanakkor a „szakma” véleménye megoszlik azt illetően, hogy az ilyen értelmű integrált rendszer szabvány legyen-e vagy irányelv, és legyen-e tanúsítható. Sokan érvelnek a tanúsítás mellett, mások ellenben a tanúsítás terén világszerte tapasztalt visszásságokra hívják fel a figyelmet, melyek orvoslására még nem találtak kielégítő megoldást.

Pályázók kérték


A Magyar Minőség Társaság felmérése azt mutatja, hogy Magyarországon nagyobb a minőségirányítási rendszert működtető vállalatok aránya, mint ami az ipari fejlettségünkből következne.

Ez jobbára annak köszönhető, hogy a rendszert bevezető vállalatok több mint kétharmada élt a GKM pályázati lehetőségeivel, így nem maguknak kellett állniuk a bevezetés költségeit.

Ezzel egybecseng a Menedzser Fórum tanulmánya, mely szerint a minőségirányítást bevezető cégek közel kétharmada találta nyereségesnek a minőségirányítási rendszer bevezetését. Ugyanakkor azok a cégek, melyek az ügyfeleik nyomására vezették be a rendszert, kimondottan megterhelőnek érezték a beruházást, s korántsem találták nyereségesnek.



Etikai kifogások


A Magyar Minőség Társaság felmérései során a megkérdezettek gyakran fogalmaznak meg etikai kifogásokat. Ez részben az ISO-minősítésre, részben a Nemzeti Minőségi Díjra történő felkészítésre és tanúsításra vonatkozik.

A kérdőíves válaszadók gyakran sérelmezik, hogy a tanácsadók és a tanúsítók összejátszanak. Sőt, olyan eseteket is említenek, hogy a felkészítésért és a tanúsításért felelős cég még szervezetileg sem válik külön.

A szakemberek ugyanakkor rámutatnak, hogy az efféle etikai kifogások szerte Európában jellemzik a minőségügyet. Jórészt az etikai problémák számlájára írható a tanúsítás nemzetközi értékvesztése.



vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.