Várhatóan valamiféle döntést hoz az ÁPV igazgatósága a Malév magánosításának politikailag erősen támadott ügyében. Sokan elképzelhetőnek tartják, hogy az egyeztetések folytatása mellett teszi le a voksát, de elképzelhető új – tárgyalásos – eljárás meghirdetése is. Kevésbé valószínű, hogy egyértelmű állásfoglalás lesz az eladás mellett avagy ellen.
Eközben a lap meg nem erősített értesülései szerint az orosz hátterű Airbridge Rt. megnövelte a vételárra vonatkozó ajánlatát. (A cég 49 százalékos tulajdonosa Borisz Abramovics, az orosz állami KrasAir légitársaság vezérigazgatója és részvényese.) A kiszivárgott hírek szerint az részvénytársaság legutóbbi ajánlata a teljes, 36 milliárdos Malév-kötelezettség átvállalására, 5 milliárd forintos tőkeemelésre és 150 millió forint körüli vételárra vonatkozott. Az Airbridge ezt növelte meg úgy, hogy a többi – visszavonhatatlan bankgaranciákkal megerősített – ígérvényét is tartja. A társaság azt is vállalja, hogy 5 éven belül bizonyosan nem szünteti meg a Malév nevet és a „nemzeti légitársaság” státust.
A Fidesz hevesen ellenzi az eladást, és mostanra az SZDSZ is kihátrálni látszik mögüle: miközben a kisebbik kormánypárt két hete még „a leghatározottabban elutasította a Fidesz azon felvetését, hogy késleltessük a Malév privatizációját”, Kuncze Gábor elnök hat nappal később már úgy nyilatkozott, nem kell most eredményt hirdetni, mert egyik ajánlatban sem biztosítottak a garanciák.
Podolák György, az MSZP képviselője továbbra is a lehetőség szerinti értékesítés mellett érvel. A politikus véleménye szerint önmagában a vételárból nem szabad kiindulni, hiszen a 36 milliárdos hitelállomány átvállalását illetve a tőkeemelés mértékét is hozzá kell számolni. A helyzet megítélésében mindenesetre elgondolkodtatónak tartja, hogy eddig egy nagy neves légitársaság sem jelentkezett a Malévra vevőként.
Pillanatok alatt hullott darabokra az Orbán által felépített világ
Ritka, hogy ennyira gyorsan derül ki valamiről, hogy nem volt igaz. Orbán Viktor illiberális diplomáciájának egyik alapvetése volt, hogy nem az intézmények, hanem a személyek közötti kapcsolatok számítanak. Aztán kiderült, hogy ennél még jobban számít a siker és a földrajz.
