Üzleti tippek

Édes Európa, itt vagyunk

admin
admin

2005. 07. 07. 00:00

Két évvel ezelőtt megkérdeztünk néhány vállalatvezetőt: mit várnak az európai uniós csatlakozástól? Kettőt újból megkerestünk: hogyan látják a csatlakozás előnyeit és hátrányait elvárásaikhoz képest?

A hazai kis- és középvállalatok (kkv) többsége negatívan értékelte mind az ország, mind saját cége fejlődési esélyeit az Ecostat májusi konjunktúraindexe szerint. Nyers József, az Ecostat elemzője úgy véli, a borúlátó várakozások hátterében az egyértelmű lassulásra utaló első negyedévi makroadatok és a magas államháztartási hiány leszorítása érdekében várható korrekciós intézkedések állhatnak. „A cégek lehetőségeit jelenleg az egyensúlyi viszonyok javítására irányuló gazdaságpolitika árnyékolja be, javítja viszont a fejlesztési és finanszírozási pénzforrások bővülése, igénybevételük megkönnyítése, a kamatszint csökkenése, valamint a nemzeti valuta gyengülése – mondja. – Ugyanakkor a viszonylag nagyfokú bizalomvesztés kevéssé tűnik indokoltnak és megalapozottnak a kkv-k körében, különösen, ha a mérséklődő világgazdasági növekedést, a nyugat-európai nagygazdaságok gyengélkedését és a világkereskedelem szerényebb dinamikáját vesszük alapul.”

Két évvel ezelőtt megkérdeztünk néhány vállalatvezetőt: mit várnak az európai uniós csatlakozástól? A többség nagy reményeket fűzött a bővülő exportlehetőségekhez, a termelékenység javulásához. Habár egyetlen év tapasztalata valószínűleg kevés az átfogó értékeléshez, az akkor megkérdezettek közül kettőt újból megkerestünk: hogyan látják a csatlakozás előnyeit és hátrányait elvárásaikhoz képest? Pozitívumként az egyre bővülő állami segítséget, illetve a beszállítói lehetőségek megnyílását, negatívumként a váratlanul megjelenő és tartóssá váló negatív hazai pénzügyi környezetet említették.

Villanófényben


Éder Zoltán

Éder Zoltán, a 720 millió forintos árbevételű Brill Audiovisual Kft. ügyvezetője szerint cége számára igazi sikertörténetet jelentett a csatlakozás. Az audiovizuális szolgáltatásokat kínáló társaság tudatosan készült az európai piacok meghódítására. „Két évvel ezelőtt kezdtük el építeni a kapcsolatainkat, elsősorban már meglévő, itthon megismert külföldi ügyfeleinkre, illetve önálló piackutatásainkra támaszkodva – idézi fel. – Abból indultunk ki, hogy csak Bécsben tízszer annyi konferenciát rendeznek egy évben, mint Budapesten, és ha ezek közül csak néhányat sikerül megcsípni, már nyert ügyünk van.”

A történtek még az ügyvezető merész várakozásait is felülmúlták: a Magyarországon piacvezető konferenciatechnikai szolgáltatóként ismert cég az elmúlt egy évben négy uniós országból több mint 25 új megrendelést kapott. Érkezett megrendelés Ausztriából, Olaszországból, Lengyelországból, Csehországból. „Az audiovizuális szolgáltatások az Európai Unióban mindenhol ugyanúgy épülnek fel. Aki megfelel az uniós normáknak, és képes valamilyen versenyelőnyre szert tenni a mindenkori konkurenciával szemben, az nem fog rosszul járni az unióban sem” – avat be a piacszerzés gyakorlatába Kutasy Péter szolgáltatásvezető.

Kutasy Péter az elmúlt egy év legnagyobb hátrányaként a változó gazdaságpolitikai környezetet említi. „Az erős forint számunkra is gátló tényező volt, mint minden olyan cég számára, ahol euróban állapítják meg az elszámolást. Nem mindegy, hogy 240 forintot kapunk egy euróért, vagy 265-öt” – mondja. Éder Zoltán hozzáteszi: a cégautó és a mobiltelefon szigorított áfa-elszámolása szintén nem kedvezett az üzletnek. „Ezzel együtt azt mondhatom, hogy számunkra eddig nagyon gyümölcsöző eredményeket hozott az uniós csatlakozás” – összegzi az eltelt évet.

Nem borítékolható a siker


Káldy József

Káldy József, a borítékgyártással foglalkozó, 1,8 milliárd forintos árbevételű Frama Rt. vezérigazgatója két évvel ezelőtt azt felelte az Üzlet&Siker kérdésére, hogy nagy lelkesedéssel várja a csatlakozást, amitől további piacbővülést vár – elsősorban az osztrák piac irányában. Egy évvel a csatlakozás után már kissé másként látja a helyzetet.

„Kifejezetten negatív tapasztalatokat szereztünk az osztrák piaccal kapcsolatban – mondja csalódottan. – Bécsben kizárólag olyan munkákat lehet megszerezni, amire a kinti gyártók nem mozdulnak rá, miközben a kereskedők a végtelenségig próbálják levinni az árakat, többnyire teljesen indokolatlanul. Meggyőződésem, hogy az osztrákok diszkriminálják a keleti beszállítókat.”

Ezzel együtt a cégvezető pozitívan értékeli, hogy a csatlakozás lehetőséget adott számukra az osztrák piacon való megjelenésre. „Egyelőre nem adjuk fel, és ez a döntő – bizakodik. – Túl sok pénzt öltünk a terjeszkedésbe, amit azért szeretnénk valahol viszontlátni.”
Káldy József arra is kitér, hogy a tartóssá váló negatív árfolyam- és kamatpolitika ugyancsak nem tett jót a 30 százalékban exportra dolgozó, 600 milliós kiviteli forgalmat lebonyolító cégnek. „Bár Ausztria csak 5 százalékát adja teljes exporttermelésünknek, az erős forint miatt mindenhol jelentős bevételtől esünk el” – mondja.

Szerinte a vállalkozókat senki nem készítette fel a bizonytalan gazdasági környezet negatív hatásaira. „Ha egy nyugodt gazdasági környezetben az ember előre kalkulál, de később kiderül, hogy rosszul számolt, az tiszta helyzet – fejtegeti. – De ha a rajta kívül álló gazdasági és politikai kockázatok folyamatosan húzzák keresztül a számítását, azt sokkal nehezebb elfogadni.”

Bár kilométer tekintetében a Bécs–Budapest távolság nem sokat jelent, fuvardíjban annál többet. „A fuvarozó egyetlen raklapot Magyarország bármely pontjára 3600 forintért visz el, 24 órán belüli szállítással. Ugyanez Bécsbe már 30–35 ezer forintba kerül” – mondja Káldy József, aki szerint a magyar fuvarozók egyébként megfelelő ár-érték arányban szállítanak – de csak belföldre. A cégvezető elvárná a gazdaságpolitikától a logisztikai ágazat fejlesztését is, mert meggyőződése, hogy Magyarország csak akkor lehet regionális gazdasági központ, ha elsősorban az exportra szállító kis- és középvállalkozásokat támogatják.

Segít is az állam

Azért pozitívumokat is tud sorolni a Farma Rt. vezetője. Cége például óriási segítséget kapott kereskedelemfejlesztés és befektetés-ösztönzés területén az ITD Hungary hálózatától. A magyar állam bécsi kereskedelmi kirendeltségén felajánlották a cég ottani üzletkötőjének, hogy tárgyalóhelyet kap az épületben – gyakorlatilag ingyen. „Belgrádban ugyanez volt – mondja Káldy József. – Amikor felhívtam a belgrádi kereskedelmi tanácsost, hogy szeretnénk befektetni Szerbiában, már másnap átvehettem a teljes jogi és szakmai dokumentációt a magyar Külügyminisztérium portáján.”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.