Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkára kedden elmondta: a hazai járműgyártás a tömegközlekedésben nem lehet versenyképes, a jövője csak a műszaki fejlesztés idetelepítése, és a kutatás-fejlesztési tevékenység középpontba állítása lehet.
A “100 éves a magyar autógyártás” című konferencián az államtitkár
kiemelte: a járműgyártás sikere – a kis uniós országokhoz, Hollandiához és Írországhoz hasonlóan – attól is függ, hogy termékeit milyen mértékben tudja a külpiacokon értékesíteni, hiszen a belső piaca kicsi.
Emlékeztetett arra, hogy a hazai jármű- és alkatrész export az elmúlt 15 évben Magyarországra települt beruházásokon alapszik. Az Audi 2,3 milliárd eurót, a Suzuki 610 millió eurót, míg az Opel 349 millió eurót fektetett be 1990 után.
“A gazdasági tárca továbbra is fontos feladatának tekinti, hogy az exportnak támogatási és hitellehetőségeket teremtsen” – emelte ki Dióssy Gábor. Jelenleg Magyarországon 2-3 ezer haszongépjárművet, 140-150 ezer személyautót, és mintegy 3 millió Audi és Opel motort állítanak elő évente. A magyarországi autógyártók és beszállítóik adják a GDP 10, és az export 8,35 százalékát.
Az is figyelemre méltó, hogy a mintegy 250 magyar kis- és középvállalkozó beszállító mennyire tud kapcsolódni a multinacionális autó- és alkatrészgyártókhoz. A BMW csoport – bár termelő tevékenységet nem folytat az országban – 2005-ben várhatóan mintegy 600 millió euró értékben vásárol alkatrészeket magyar beszállítóktól – hangsúlyozta a politikai államtitkár.
„Magyar csoda volt, megszúrja a szívem, ami lett belőle” – így vált legendává a csempegyár, ahol 5 forint volt a háromfogásos ebéd
Nemrég bezárt a romhányi csempegyár. Mitől volt akkora durranás az itt gyártott csempe? Miért érzékenyülnek el a nógrádi faluban, ha a régi időkről kérdezzük őket? És mitől fél a romhányi polgármester? Riport.
