Üzleti tippek

Mennyit keresnek a magyar felsővezetők?

admin
admin

2005. 05. 25. 17:07

Üvegzseb az Unióban

Az Európai Bizottság tavaly októberben fogadott el ajánlást a cégvezetők javadalmazásáról. Mivel csupán ajánlásról van szó, azonnal alkalmazható, viszont nem kötelező. A tőzsdén jegyzett vállalatoknak nyilatkozniuk kell a cégvezetők fizetéséről és a teljesítményi feltételekről, a prémiumok rendszeréről, a nem pénzbeli juttatásokról is. A nyilatkozatot az illető cég internetes honlapján is fel kell tüntetni. Az egyes igazgatók javadalmazását – az adott pénzügyi évre vonatkozó teljes jövedelmüket és egyéb kedvezményeiket – részletesen meg kell adni az éves jelentésben.


Magyarországon nem írja elő jogszabály, hogy a tőzsdei cégek vezetői nyilvánosságra hozzák fizetésüket, ám a legfejlettebb tőkepiacon, az Egyesült Államokban igen, s Európában is erősödik azon befektetők hangja, akik ilyen mélységben óhajtanak tájékozódni az általuk is tulajdonolt cégek ügyeiről. Németországban például a kormány a múlt héten jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely a tőzsdei cégek számára előírná az ilyesfajta adatközlést, s a frankfurti tőzsde irányelvei is tartalmazzák ezt – írja a Figyelő legújabb száma.

Ne szólj szám

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) nem ilyen követelőző: felelős vállalatirányítási ajánlásaiban csak az igazgatóság és a felügyelőbizottság testületi szintű javadalmazására vonatkozó információk közzétételét kéri. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak havi jövedelme azonban csak százezres, míg a menedzsment tagjaié már milliós nagyságrendűek. A BÉT azt azért ajánlja, hogy a jegyzett társaságok hozzák nyilvánosságra azokat az irányelveket, amelyek alapján a menedzsment tagjainak munkáját értékelik, s díjazásukat megállapítják. A társaságok jó része azonban nem tesz eleget az ajánlásnak, s még csak meg sem indokolja ezt.

A nyilvánosság hiánya aligha teszi lehetővé a tulajdonosi kontrollt. Pedig a nyilvánosságra hozatal értelme éppen az, hogy a tulajdonosok ellenőrizni tudják, arányban áll-e az általuk is birtokolt cég irányítói által felvett pénzzel a cég eredményes működéséért, értékének növekedéséért végzett munka. Emiatt kerül be a jövedelmek valamifajta közzététele a felelős vállalatirányítással foglalkozó kódexekbe. „Az ilyen ajánlások általában tartalmaznak olyan kitételt, hogy a tőzsdei cégek hozzák nyilvánosságra a vezetők fizetését. Ezek azonban nem kötelezőek” – mondja Angyal Ádám, a budapesti Közgáz egyetemi tanára, hozzátéve, hogy a cégvezetők ezt nem szeretik, a befektetők azonban igen.

A fizetési felmérésekből is hiányoznak

Az ő jövedelmüket a cégek ugyanis még a fizetési felmérésekhez sem közlik. „A Magyar Telekom nem adja meg a vezérigazgató és az alatta lévő szinten dolgozók – vezérigazgató-helyettesek, kiemelt igazgatók – jövedelmét a fizetési felméréseknek” – tájékoztat Pásztory Tamás jogi és humán erőforrás vezérigazgató-helyettes. Mint mondja, Magyarországon olyan kevesen dolgoznak hasonló méretű vállalatnál hasonló felelősségi körben, hogy szinte már nem is lehet átlagokról beszélni: pontosan tudni lehetne, hogy az adott összeg kihez tartozik, ez pedig személyiségi jogokat sért.


Opciós részvények itthon

A fizetési felmérések korlátaira néhány nyilvános adatból következtethetünk. Így Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének az éves vagyonbevallásában nyilvánosságra kell hoznia a jövedelmét is. Ám a múlt évre nettó összeget, 46 millió forintot vallott be, ami bruttó mintegy 100 millió forintnak felel meg. Ez jóval nagyobb, mint akár a PricewaterhouseCoopers tavalyi felmérésében szereplő bruttó 40 millió forintos legnagyobb összjövedelem, vagy a Hewitt-Inside által regisztrált 36 millió forint bruttó alapbérből és 13 milliós bruttó változó jövedelemből összeálló legmagasabb kereset, igaz viszont, hogy egyik felmérés sem banki vezetőkről szól. Annyit viszont lehet tudni, hogy az MNB elnökének jövedelme a pénzügyi szektorban nem kiugró.

Részvényopciók hazai cégeknél

Az elmúlt év tőzsdei árfolyam-emelkedése és további opciós részvények lehívása nyomán meredeken emelkedett több hazai csúcsvezető milliárdos részvénycsomagjának értéke – írja a csütörtökön megjelenő Figyelő. Az OTP-s csúcsvezetők mellett (Csányi Sándor március végén már több mint 2 millió OTP-részvénnyel rendelkezett, 14 milliárd forintos árfolyamértékkel) komoly részvénytulajdona azonban csak a Mol felső vezetőinek van. Hernádi Zsolt például a mintegy 34 ezer darab meglévő Mol-papírja mellett (amelyeknek árfolyamértéke március végén 524,4 millió forint volt) további 104 darab átváltoztatható kötvényével 185 ezer darab ilyen olcsó Mol-részvény megvásárlására is jogosulttá válik 2008 őszén, amikor a kötvények lejárnak. Sokkal kevésbé voltak szerencsések a részvényárfolyam alakulását illetően a Magyar Telekom (korábban Matáv) felső vezetői.

Somogyi Ferenc külügyminiszterként volt köteles bevallani tavalyi jövedelmét, 64,7 millió forintot. Ezt jórészt a macedóniai Stonebridge Communications AD (a Magyar Telekom leánycége) vezérigazgatójaként kapta, a pozíciót 2004. novemberi miniszteri kinevezése előtt töltötte be. A Magyar Telekom, a New-York-i tőzsdén jegyzett külföldi cégként, az amerikai tőzsdefelügyelet, a Securities and Exchange Commission (SEC) honlapján hozzáférhető éves beszámolójában hozza nyilvánosságra a héttagú felső vezetés (management committee) összesített jövedelmét. Ez tavaly 606 millió forint volt. Az egyéni jövedelmekre következtetni azonban azért nehéz, mert a testületben külföldiek is vannak, akik ennek megfelelő kompenzációt (expat csomagot) élveznek.

Oszlik a homály

Bizonyos közzététel az idei évtől kezdve itthoni cégekre is kötelező, feltéve, hogy a nemzetközi könyvviteli szabvány (IFRS) szerinti beszámolót készítenek. Ezek a szabályok ugyanis előírják, hogy – először a 2005-ös évre vonatkozó beszámolóban – a felső vezetők jövedelmét összesítve fel kell tüntetni. Az itteni Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) felelős vállalatirányítással kapcsolatos állásfoglalása is szorgalmazza, hogy a cégek – sok más információ mellett – tegyék közzé az igazgatóság és az ügyvezetés javadalmazásának mértékét, utalva arra, hogy az IFRS szerint ez kötelező is lesz.

Ösztönzés

Külföldön is csak keresik annak a módját, hogy a vezetői jövedelmeket a cégek hosszú távú értéknövekedésétől tegyék függővé. Korábban a részvényopciókban vélték megtalálni a csodaszert, ám az Enron és más tőzsdei botrányok után kiderült, hogy tévedtek.

A Boston Consulting kimutatta, hogy azon cégeknél, amelyeknél később csalást követtek el, a részvényopciók értéke 800-szor akkora volt, mint a tisztességeseknél. Ráadásul a tőzsdei fellendülés éveiben azok a vezetők is degeszre keresték magukat, akik semmi különöset nem tettek. Ezért Amerikában az opciós programok kezdenek visszaszorulni a bónuszokkal szemben, amelyek kifizetését megfelelő pénzügyi mutatókhoz kötik.

A teljes cikk a Figyelő május 26-án megjelenő 21. számában olvasható.


vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Tiborcz-Istvan-Orban-Viktor(960x640).jpg (Array)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.