MKIK: 100 milliárddal nőtt tavaly a vállalkozások terhe

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint tavaly 100 milliárd forinttal emelkedett a vállalkozások nettó terhelése, 2005-ben pedig várhatóan 35-45 milliárd forinttal növekszik.

Parragh László, az MKIK elnöke, a kamara gazdasági évértékelő felméréséről tartott sajtótájékoztatón elmondta, gondot okoz, hogy az állam jellemzően nem tartja be a maga által hozott szabályokat, mindennapossá vált, hogy késve fizeti az államkassza az áfa-visszaigényléseket, a pályázati pénzeket, a költségvetési szervek által megrendelt szolgáltatásokat és beruházásokat.

Az MKIK 2005-ben 3,8-3,9 százalékos GDP-növekedéssel, 3,2-4,3 százalékos éves átlagos inflációval, és 5 százalék alatti államháztartási hiánnyal számol. Parragh László szerint az elmúlt 15 évben elmaradt államháztartási reformot el kell indítani és végrehajtani, kormányváltásoktól független hosszú távú gazdaságpolitikát kell kidolgozni. Szükséges valódi adócsökkentés bevezetése, különben a magyar gazdaság lemarad a térség országaival szembeni versenyben – mutatott rá Parragh László.

Az MKIK elnöke kifejtette: ellentmondás érzékelhető a reálgazdaság és a pénzügyi folyamatok között, ami kedvezőtlenül befolyásolja az ország versenyképességét. A korábban megszerzett pozícióiból folyamatosan veszített Magyarország a különböző nemzetközi rangsorokban, ennek ellenére 2004-ben lassú fordulat kezdődött a magyar gazdaságban.

“Mintha kezdene kiszabadulni a gazdaság a gúzsba kötöttségből, amelybe a korábbi években az igen jelentős belső fogyasztás és az ide-oda csapódó gazdaságpolitika miatt került” – vélekedett Parragh László.
Rámutatott: a foglalkoztatottság területén pozitív változás nem történt, mivel a foglalkoztatottak száma a múlt év szeptember-november közötti időszakban havi átlagban 57 ezerrel csökkent, a munkanélküliek száma ugyanezen időszak alatt 18 ezerrel 262 ezerre nőtt. Aggasztónak nevezte, hogy a 41,3 százalékos aktivitási ráta a legrosszabb a régióban, míg az EU 15 régi tagországában 64,4 százalékot, az EU 25 tagállamának átlagában pedig 62,9 százalékot tesz ki.

A kamara elnöke problémának nevezte azt is, hogy az uniós támogatások elbírálása, a szerződéskötés döcög, a kifizetések lassúak. Ennek következtében 2005 január elejéig a 2004. évi támogatási keretnek mindössze 8,8 százalékát sikerült szerződéssel lekötni. Ez egy projektre vetítve azt jelenti, hogy az igényelt 64 millió, és a szerződött 53 millió forinttal szemben ténylegesen 4,5 millió forintot fizettek ki. 

Parragh László szerint a világgazdaságban kockázati tényezőt jelent az idén a dollár hirtelen összeomlásának veszélye, az olajárak megugrása, és a kínai gazdaság lendületének megtorpanása. A kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány idei döntéseiben kiszámíthatatlan tényező a 2006. évi parlamenti választásokkal összefüggő “szavazatvásárlási” törekvés. Ezért nem meglepő, hogy a kormány GDP-hez viszonyított, 5 százalék alatti folyó fizetési mérleg hiány várakozásaival szemben a pesszimistább MNB 7,7 százalékot, míg brit gazdasági elemzők még ennél is magasabb, 8,5 százalékot jelöltek meg.

A magas deficit ellenére sem számítanak a kiadások jelentősebb csökkentésére, mert a gazdaságpolitikát továbbra is a populizmus uralja. “Ha a magyar gazdaságpolitikában továbbra is jellemzően ezek a folyamatok érvényesülnek, akkor az ország reménytelenül leszakad a régióban és a világgazdaságban folyó versenyben, és a rövid távú, látszatsikerekért már középtávon is súlyos árat fizethet – mondta az MKIK elnöke.