Üzleti tippek

Ellenőrzik az adókedvezményeket

admin
admin

2004. 07. 01. 00:00

A társasági adónemet idén kiemelten vizsgálja az adóhatóság. Különösen azok a kisebb vállalkozások számíthatnak az APEH „megtisztelő" figyelmére, amelyek beruházási adóalap-kedvezményt, vagy az általuk felvett hitel után igénybe vették a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.

A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető adókedvezmények bevezetésük óta népszerűek. Sok vállalkozás vette igénybe a korábbi években is és igyekszik most is élni a lehetőséggel, ám a nem teljesen egyértelmű, s szinte évente változó törvényi feltételek miatt nagyon sok a szabálytalanság a kifejezetten kisebb vállalkozásoknak biztosított adókedvezmények elszámolásában. De szerencsére ezúttal nem csak a kis- és középvállalkozások okolhatók a hibákért: az adóhatóság ellenőrzési tapasztalatai szerint ezen adókedvezmények elszámolása során előforduló szabálytalanságoknak nem elsősorban a szándékos adózói magatartás az oka, hanem inkább az, hogy a törvényi megfogalmazás sajnos nem egyértelmű, félreértelmezésre ad lehetőséget.

A beruházási adóalap-kedvezmény nem jár 2004-től:

– a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási, halgazdálkodási ágazatban, valamint
– a tenyészállatok, ültetvények után,
– a nemzetközi szállításban használt tárgyi eszközök után,
– s a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül kicserélt eszközre, szellemi termékre, ha a visszaadott eszközre, szellemi termékre korábban már elszámoltak kedvezményt.

Az adóhatóság egyébként – a társasági adóbevallások beérkezését követően – már tavaly is alaposan nagyító alá vette azokat a vállalkozásokat, amelyek valamilyen beruházási adókedvezményt számoltak el. Az ellenőrzésre történő kiválasztásnál a fő szempont a kedvezmény összege volt, tehát minél nagyobb összegű adókedvezményt számolt el egy vállalkozás, annál nagyobb esélye volt arra, hogy az adott megyei APEH-igazgatóság kijelöli vizsgálatra. Ugyanakkor az egyes igazgatóságok célirányosan is végeztek vizsgálatokat. Így kerültek be az ellenőrzöttek közé azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek beruházási adóalap-kedvezményt vagy tárgyi eszköz beszerzéséhez felvett hitelük után adókedvezményt vettek igénybe.

Az APEH tapasztalatai kedvezőtlenek voltak, ezért úgy döntöttek: 2004-ben is kiemelten vizsgálják a kkv-k által igénybe vett adókedvezmények jogosságát. Ez egyben azt is jelenti, hogy akik a 2003. évről szóló társasági adóbevallásukban ilyen címen adókedvezményt számoltak el, nagy eséllyel számíthatnak az adóhatóság ellenőrzésére, különösen vidéki igazgatóságoknál. Érdemes ezért az érintetteknek még egyszer leellenőrizni, hogy jogosan vették-e igénybe a beruházási adóalap-kedvezményt, illetve a kis- és középvállalkozások adókedvezményét, s ha nem, akkor inkább végezzenek önellenőrzést. Még így is jobban járnak, mintha az APEH fedezi fel a szabálytalanságot!

Magánszemélyek lehetnek csak tulajdonosok

Gyakori – az adóhatóság által tapasztalt egyéb hibák a kkv-k utólagos vizsgálata során:

– eltitkolják a bevételeket,
– hiányosak a bevallásaik,
– gyakoriak a járulékkal kapcsolatos szabálytalanságok,
– még mindig vannak be nem jelentett alkalmazottaik,
– jellemző a nem vállalkozási célú beszerzések költség elszámolása, az áfa helytelen levonása, illetve az is, hogy kisebb beruházásokat felújításokat költségként számolnak el,
– nem egyszer eltérnek a bevallás és a könyvelés adatai,
– bizonylatok nélkül „szúrnak be” könyvelési tételeket,
– gyakran tévesen értelmezik a jogszabályokat,
– szabálytalanul végzik a veszteségelhatárolást,
– tévesen állapítják meg az értékcsökkenési leírást,
– a selejtezett tárgyi eszközök megsemmisítését nem dokumentálják,
– rosszul számolják el a személygépkocsi térítésmentes használatba adását – útnyilvántartások nem készülnek,
– a főbb adónemeken kívül a többi, az úgynevezett periférikus adónemekkel kapcsolatban hiányosak az ismereteik, így sok a szabálytalanság ezekben az adónemekben (például a szakképzési hozzájárulásnál).

A beruházási adóalap-kedvezményt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek a kis- és középvállalkozásokról, fejlesztésük támogatásáról szóló törvény alapján mikro- kis-, vagy középvállalkozásnak minősülnek, és tulajdonosai között kizárólag magánszemélyek, vagy MRP szervezet van. Az előbbi feltételt ráadásul az egész év folyamán teljesíteni kell – hangsúlyozta kérdésünkre Szolnoki Béla, a BDO Kontoll Kft. ügyvezető igazgatója.

A kedvezményt az ügyvédi, a végrehajtói, a szabadalmi ügyvivői irodák, valamint a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségei is igénybe vehetik, ha a társasági adótörvényben előírt egyéb feltételeknek megfelelnek. Az APEH ellenőrzési tapasztalatai szerint igen gyakori, hogy a kedvezményt olyan cégek is igénybe veszik, amelyek az előbbi feltételnek nem felelnek meg.

Az adóalap-kedvezményre jogosító beruházások körében a korábban még használatba nem vett ingatlan, tenyészállat (2004-től a tenyészállat már nem), valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az adóévben elszámolt beruházások, az ingatlan bekerülés értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változás, átalakítás, valamint a korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke szerepel. A kedvezmény igénybevételének fontos feltétele, hogy az eszközt vagy a szellemi terméket az az adózó vegye először használatba, amely a kedvezményt igénybe akarja venni. Fontos az is, hogy az elszámolt beruházás a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében történjen.

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy mivel a bérelt ingatlanon végzett és aktivált beruházást, felújítást az ingatlanon kell kimutatni, a bérlő is igénybe veheti az adókedvezményt a felújítás után, feltéve persze, ha a törvényben előírt egyéb feltételeknek megfelel.

Amire vonatkozik és amire nem a kedvezmény

Szabálytalanságok a beruházási adóalap-kedvezmény elszámolásánál:

– a társaság nem kizárólag magánszemély tagokból állt az egész év folyamán,
– az átlagos állományi létszám magasabb volt a törvény által megengedettnél,
– használt, illetve felújított gép után akarták igénybe venni a kedvezményt (gyakran használt gépet importáltak, s a felújítás után vette igénybe a kedvezményt az importőr),
– a gépet korábban aktiválták, mint ahogy a kedvezményt igénybe lehetett venni ( az adóévben nem volt beruházási állományban),
– nem szorosan, közvetlenül a vállalkozási tevékenységhez kötődő beruházás után vették igénybe a kedvezményt (ilyen hiba állhat elő főleg személygépkocsik esetében).
– Az adózás előtti eredményt meghaladóan számolnak el adóalap-kedvezményt

A törvény által kedvezményezett ingatlanok közé tartozik például a műhely, az üzlet, a raktár, egy üzemcsarnok, bizonyos esetekben az iroda is. Nem számolható el a kedvezmény az üzemkörön kívüli, a nem kizárólag üzemi célt szolgáló ingatlanok – például a jóléti célt szolgáló ingatlanok, lakóépületek – után, illetve a földterület, a telek után sem. A műszaki berendezések, gépek, járművek esetén a számviteli törvény fogalmából kell kiindulni, ahhoz, hogy kiderüljön: mire is érvényesíthető az adóalap-kedvezmény.

Esetükben nem szabad elfelejteni, hogy a kedvezmény a korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek beszerzése, előállítása érdekében megvalósított adóévi beruházásra vonatkozik, vagyis az ilyen típusú, ám bérelt eszközökön végzett és aktivált beruházásra, felújításra nem érvényesíthető a kedvezmény. Mint ahogy személygépkocsi vásárláson sem nagyon érdemes sokaknak törni a fejét, hiszen lényegében csak azok az egyéni és társas vállalkozások vehetik igénybe ezután a kedvezményt, akik személyszállítással foglalkoznak.

A törvény 2004-től nevesíti azt is, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási erdőgazdálkodási vagy halgazdálkodási ágba sorolt adózó a kedvezményt nem alkalmazhatja, valamint azt is, hogy nemzetközi szállítmányozásra használt eszköz beruházásra sem lehet azt érvényesíteni – emelte ki Szolnoki Béla. Az adószakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem duplázható a kedvezmény a hibás teljesítés miatt csereként kapott eszköz értékével sem.

A kedvezmény maximális mértéke

Az adóalap-csökkentés összege maximum 30 millió forint – de legfeljebb az adózás előtti eredmény összege – lehet, ami a tavalyi évre – a 18 százalékos társasági adókulccsal számolva – 5,4 millió forint adómegtakarítást jelenthetett egy-egy vállalkozásnak.

A kis- és középvállalkozások adókedvezményének feltételei:

– a kedvezményt a pénzügyi intézménnyel tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására kötött hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés alapján fizetett kamat után lehet igénybe venni,
– a kedvezmény mértéke a kamat 40 százaléka, maximum 6 millió forint a 2003. december 31-e után kötött hitelszerződések esetében, a korábban felvett hiteleknél maximum 5 millió forint, és más adókedvezményekkel együtt nem haladhatja meg a fizetendő társasági adó 70 százalékát,
– a kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, a három év alatt igénybe vehető – ilyen „de minimis” támogatásnak minősülő – összeg összesen a százezer eurót nem érheti el,
– nem jár az adókedvezmény, ha a hitelszerződést 2003. december 31-e után kötik meg a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdasági és halgazdálkodási ágazatba tartozó vállalkozásnak, illetve a szállítással foglalkozónak sem a nemzetközi szállításhoz használt, hitelből finanszírozott eszközök után.

Az adóalap-kedvezmény 2004-től az úgynevezett de minimis támogatások közé sorolandó, azaz figyelemmel kell lenni, hogy ilyen támogatás – az uniós szabályok figyelembevételével – három év alatt (az adóra vetítve) csak maximum 100 ezer euró összegben vehető igénybe.

A törvényalkotók arról is gondoskodtak, hogy „holmi kalandorok” csupán a kedvezmény kihasználására érdekében ne rövidítsék meg az államkasszát. Éppen ezért a jogszabály azt is kimondja, hogy ha a beruházás eredményeként az üzembe helyezés megfelelő időn belül nem, vagy nem az adóalap-kedvezmény feltételeivel összhangban valósul meg, illetve a hasznosítás megváltozik, akkor az elszámolt kedvezmény kétszeresével meg kell növelni az adóalapot.

Ugyancsak szankciók vonatkoznak azokra a kkv-kra is, amelyek szintén a kis- és középvállalkozásoknak biztosított, de nem adóalap-, hanem adókedvezményt veszik igénybe, ám a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 adóéven belül a beruházást nem helyezik üzembe – kivéve, ha ez önhibáján kívül következett be –, illetve akkor is, ha az üzembe helyezés vagy az azt követő 3 évben elidegenítik a tárgyi eszközt.

Az adóhatóság tapasztalatai szerint egyébként a kkv-k ez utóbbi fajta adókedvezményt veszik igénybe a leggyakrabban. Ezen kedvezmény elszámolásánál jellemző hiba például az, hogy a folyószámlahitel kamata után is érvényesítik, holott erre nem vonatkozik a preferencia. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a kedvezmény a beruházásra adott előlegekre nem vehető igénybe. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a kedvezmény a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházásokhoz igénybe vett hitel kamata után vehető igénybe.

Szolnoki Béla felhívta a figyelmet arra, hogy 2004-től ez az adókedvezmény is az úgynevezett de minimis támogatások közé sorolandó, s hogy a mezőgazdasági, vadgazdálkodási erdőgazdálkodási vagy halgazdálkodási ágba sorolt adózó ezt a kedvezményt nem alkalmazhatja és, hogy a nemzetközi szállítmányozásra használt eszköz beruházásra felvett hitel kamata után sem lehet azt érvényesíteni.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Egerszalók, 2016. szeptember 13.
Az Egerszalóki Gyógy- és Wellnessfürdő - Saliris Spa és Konferencia Hotel épülete a Forrás út 4. szám alatt. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. Ennek jelentőségét felismerve épült a Saliris Resort gyógyszálloda. 
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.