A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető adókedvezmények bevezetésük óta népszerűek. Sok vállalkozás vette igénybe a korábbi években is és igyekszik most is élni a lehetőséggel, ám a nem teljesen egyértelmű, s szinte évente változó törvényi feltételek miatt nagyon sok a szabálytalanság a kifejezetten kisebb vállalkozásoknak biztosított adókedvezmények elszámolásában. De szerencsére ezúttal nem csak a kis- és középvállalkozások okolhatók a hibákért: az adóhatóság ellenőrzési tapasztalatai szerint ezen adókedvezmények elszámolása során előforduló szabálytalanságoknak nem elsősorban a szándékos adózói magatartás az oka, hanem inkább az, hogy a törvényi megfogalmazás sajnos nem egyértelmű, félreértelmezésre ad lehetőséget.
A beruházási adóalap-kedvezmény nem jár 2004-től:
– a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási, halgazdálkodási ágazatban, valamint
– a tenyészállatok, ültetvények után,
– a nemzetközi szállításban használt tárgyi eszközök után,
– s a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül kicserélt eszközre, szellemi termékre, ha a visszaadott eszközre, szellemi termékre korábban már elszámoltak kedvezményt.
Az APEH tapasztalatai kedvezőtlenek voltak, ezért úgy döntöttek: 2004-ben is kiemelten vizsgálják a kkv-k által igénybe vett adókedvezmények jogosságát. Ez egyben azt is jelenti, hogy akik a 2003. évről szóló társasági adóbevallásukban ilyen címen adókedvezményt számoltak el, nagy eséllyel számíthatnak az adóhatóság ellenőrzésére, különösen vidéki igazgatóságoknál. Érdemes ezért az érintetteknek még egyszer leellenőrizni, hogy jogosan vették-e igénybe a beruházási adóalap-kedvezményt, illetve a kis- és középvállalkozások adókedvezményét, s ha nem, akkor inkább végezzenek önellenőrzést. Még így is jobban járnak, mintha az APEH fedezi fel a szabálytalanságot!
Magánszemélyek lehetnek csak tulajdonosok
Gyakori – az adóhatóság által tapasztalt egyéb hibák a kkv-k utólagos vizsgálata során:
– eltitkolják a bevételeket,
– hiányosak a bevallásaik,
– gyakoriak a járulékkal kapcsolatos szabálytalanságok,
– még mindig vannak be nem jelentett alkalmazottaik,
– jellemző a nem vállalkozási célú beszerzések költség elszámolása, az áfa helytelen levonása, illetve az is, hogy kisebb beruházásokat felújításokat költségként számolnak el,
– nem egyszer eltérnek a bevallás és a könyvelés adatai,
– bizonylatok nélkül „szúrnak be” könyvelési tételeket,
– gyakran tévesen értelmezik a jogszabályokat,
– szabálytalanul végzik a veszteségelhatárolást,
– tévesen állapítják meg az értékcsökkenési leírást,
– a selejtezett tárgyi eszközök megsemmisítését nem dokumentálják,
– rosszul számolják el a személygépkocsi térítésmentes használatba adását – útnyilvántartások nem készülnek,
– a főbb adónemeken kívül a többi, az úgynevezett periférikus adónemekkel kapcsolatban hiányosak az ismereteik, így sok a szabálytalanság ezekben az adónemekben (például a szakképzési hozzájárulásnál).
A kedvezményt az ügyvédi, a végrehajtói, a szabadalmi ügyvivői irodák, valamint a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségei is igénybe vehetik, ha a társasági adótörvényben előírt egyéb feltételeknek megfelelnek. Az APEH ellenőrzési tapasztalatai szerint igen gyakori, hogy a kedvezményt olyan cégek is igénybe veszik, amelyek az előbbi feltételnek nem felelnek meg.
Az adóalap-kedvezményre jogosító beruházások körében a korábban még használatba nem vett ingatlan, tenyészállat (2004-től a tenyészállat már nem), valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az adóévben elszámolt beruházások, az ingatlan bekerülés értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változás, átalakítás, valamint a korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke szerepel. A kedvezmény igénybevételének fontos feltétele, hogy az eszközt vagy a szellemi terméket az az adózó vegye először használatba, amely a kedvezményt igénybe akarja venni. Fontos az is, hogy az elszámolt beruházás a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében történjen.
Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy mivel a bérelt ingatlanon végzett és aktivált beruházást, felújítást az ingatlanon kell kimutatni, a bérlő is igénybe veheti az adókedvezményt a felújítás után, feltéve persze, ha a törvényben előírt egyéb feltételeknek megfelel.
Amire vonatkozik és amire nem a kedvezmény
Szabálytalanságok a beruházási adóalap-kedvezmény elszámolásánál:
– a társaság nem kizárólag magánszemély tagokból állt az egész év folyamán,
– az átlagos állományi létszám magasabb volt a törvény által megengedettnél,
– használt, illetve felújított gép után akarták igénybe venni a kedvezményt (gyakran használt gépet importáltak, s a felújítás után vette igénybe a kedvezményt az importőr),
– a gépet korábban aktiválták, mint ahogy a kedvezményt igénybe lehetett venni ( az adóévben nem volt beruházási állományban),
– nem szorosan, közvetlenül a vállalkozási tevékenységhez kötődő beruházás után vették igénybe a kedvezményt (ilyen hiba állhat elő főleg személygépkocsik esetében).
– Az adózás előtti eredményt meghaladóan számolnak el adóalap-kedvezményt
Esetükben nem szabad elfelejteni, hogy a kedvezmény a korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek beszerzése, előállítása érdekében megvalósított adóévi beruházásra vonatkozik, vagyis az ilyen típusú, ám bérelt eszközökön végzett és aktivált beruházásra, felújításra nem érvényesíthető a kedvezmény. Mint ahogy személygépkocsi vásárláson sem nagyon érdemes sokaknak törni a fejét, hiszen lényegében csak azok az egyéni és társas vállalkozások vehetik igénybe ezután a kedvezményt, akik személyszállítással foglalkoznak.
A törvény 2004-től nevesíti azt is, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási erdőgazdálkodási vagy halgazdálkodási ágba sorolt adózó a kedvezményt nem alkalmazhatja, valamint azt is, hogy nemzetközi szállítmányozásra használt eszköz beruházásra sem lehet azt érvényesíteni – emelte ki Szolnoki Béla. Az adószakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem duplázható a kedvezmény a hibás teljesítés miatt csereként kapott eszköz értékével sem.
A kedvezmény maximális mértéke
Az adóalap-csökkentés összege maximum 30 millió forint – de legfeljebb az adózás előtti eredmény összege – lehet, ami a tavalyi évre – a 18 százalékos társasági adókulccsal számolva – 5,4 millió forint adómegtakarítást jelenthetett egy-egy vállalkozásnak.
A kis- és középvállalkozások adókedvezményének feltételei:
– a kedvezményt a pénzügyi intézménnyel tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására kötött hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés alapján fizetett kamat után lehet igénybe venni,
– a kedvezmény mértéke a kamat 40 százaléka, maximum 6 millió forint a 2003. december 31-e után kötött hitelszerződések esetében, a korábban felvett hiteleknél maximum 5 millió forint, és más adókedvezményekkel együtt nem haladhatja meg a fizetendő társasági adó 70 százalékát,
– a kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, a három év alatt igénybe vehető – ilyen „de minimis” támogatásnak minősülő – összeg összesen a százezer eurót nem érheti el,
– nem jár az adókedvezmény, ha a hitelszerződést 2003. december 31-e után kötik meg a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdasági és halgazdálkodási ágazatba tartozó vállalkozásnak, illetve a szállítással foglalkozónak sem a nemzetközi szállításhoz használt, hitelből finanszírozott eszközök után.
A törvényalkotók arról is gondoskodtak, hogy „holmi kalandorok” csupán a kedvezmény kihasználására érdekében ne rövidítsék meg az államkasszát. Éppen ezért a jogszabály azt is kimondja, hogy ha a beruházás eredményeként az üzembe helyezés megfelelő időn belül nem, vagy nem az adóalap-kedvezmény feltételeivel összhangban valósul meg, illetve a hasznosítás megváltozik, akkor az elszámolt kedvezmény kétszeresével meg kell növelni az adóalapot.
Ugyancsak szankciók vonatkoznak azokra a kkv-kra is, amelyek szintén a kis- és középvállalkozásoknak biztosított, de nem adóalap-, hanem adókedvezményt veszik igénybe, ám a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 adóéven belül a beruházást nem helyezik üzembe – kivéve, ha ez önhibáján kívül következett be –, illetve akkor is, ha az üzembe helyezés vagy az azt követő 3 évben elidegenítik a tárgyi eszközt.
Az adóhatóság tapasztalatai szerint egyébként a kkv-k ez utóbbi fajta adókedvezményt veszik igénybe a leggyakrabban. Ezen kedvezmény elszámolásánál jellemző hiba például az, hogy a folyószámlahitel kamata után is érvényesítik, holott erre nem vonatkozik a preferencia. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a kedvezmény a beruházásra adott előlegekre nem vehető igénybe. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a kedvezmény a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházásokhoz igénybe vett hitel kamata után vehető igénybe.
Szolnoki Béla felhívta a figyelmet arra, hogy 2004-től ez az adókedvezmény is az úgynevezett de minimis támogatások közé sorolandó, s hogy a mezőgazdasági, vadgazdálkodási erdőgazdálkodási vagy halgazdálkodási ágba sorolt adózó ezt a kedvezményt nem alkalmazhatja és, hogy a nemzetközi szállítmányozásra használt eszköz beruházásra felvett hitel kamata után sem lehet azt érvényesíteni.
