Üzleti tippek

Munkaügy: könnyítések

admin

2004. 05. 10. 00:00

Májustól több olyan új szolgáltatás is elérhető a magyar vállalkozások és munkavállalók számára, amely egyszerűbbé teszi életüket, illetve növeli jogbiztonságukat.

Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től:
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Az egységes munkaügyi adatbázis naprakész adatokat biztosít a hazai foglalkoztatásról, az EURES rendszer segítségével pedig uniós állások és munkakeresők adatairól tájékozódhatnak. Foglalkoztatási téren nem várható radikális változás, mivel a közösségi joganyag csatlakozási szerződésben előírt irányelveit már átvette a magyar munkajogi, munkavédelmi, foglalkoztatási szabályozás.

1. EMMA, a hazai munkaügyi adatbázis


Az EMMA tartalmazza:
– a cégek adószámát,
– megnevezését,
– székhelye és telephelye címét, – az alkalmazott személyi adatait, állampolgárságát, végzettségét, alapbérét, munkaidejét, illetve a személyi adatokhoz való hozzáférést biztosító kódot.

Május elsejétől működik az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA). Az ennek bevezetéséről szóló törvény valamennyi, a munka törvénykönyve hatálya alá eső munkaviszonyra nyilvántartási kötelezettséget ír elő. Ez csaknem 2,5 millió munkavállalót, és több mint 300 ezer munkáltatót érint. Az induló adatbázis az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2002–2003-as egyéni nyilvántartó lapokon tárolt adatait, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2004-es, a létesített és megszüntetett munkaviszonyokkal kapcsolatos adatait tartalmazza.

A munkaadóknak az új munkaviszonyt legkésőbb a munkába állás napjáig be kell majd jelenteni a megyei munkaügyi központoknál, megszűnését pedig az elbocsátást követő napon. Ezt költségmentesen megtehetik a munkaügyi központoknál személyesen, a postán, PIN kód birtokában bármely tone üzemmódú telefonon (a 185-ös számon), illetve az interneten a www.emma.185.hu, és a www.185.hu címen. A munkaadó és a munkavállaló a kérésére rendelkezésre bocsátott egyéni azonosító kód felhasználásával bármikor ellenőrizheti saját adatait, illetve azok felhasználását a bejelentéshez használt csatornákon keresztül. Tehát a dolgozó bármikor megtudhatja, hogy munkáltatója tényleg szabályosan bejelentette-e az illetékes hatóságnak.

A rendszer naprakész adatokat szolgáltat majd a hazai foglalkoztatásról – ezáltal egyszerűbbé teszi a hosszabb távú foglalkoztatáspolitikai tervezést, megkönnyíti többek között a munkaügyi ellenőrök dolgát, hiszen ellenőrzés előtt egyszerűen lekérik az adott cégre, vállalkozásra vonatkozó információkat, s így remélhetőleg a feketemunkások alkalmazása is visszaszorul. A rendszer a nyugdíj- és egészségbiztosító, az adóhatóság, az idegenrendészet számára is információkkal szolgál, s ha visszaélést találnak, hivatalból is kezdeményezhetnek olyan eljárásokat, amelyek a jogszabályok betartását segítik elő. Például nem fordulhat elő, hogy egy munkaadó az EMMA rendszerébe bejelenti ugyan alkalmazottait, de a nyugdíjbiztosítóhoz már nem, és nem is fizet utánuk járulékot, miközben a dolgozók az EMMA ellenőrzése után azt hiszik, minden rendben van a munkaviszonyukkal.

2. EURES, a közösségi elektronikus állásközvetítő rendszer

Az EU állásközvetítő rendszere bárki számára elérhető az interneten (www.europa.eu.int/eures), azonban a Foglalkoztatási Hivatal EURES szakértői és asszisztensei olyan kiegészítő információkhoz is hozzáférnek, amelyek nem jelennek meg a rendszer honlapján, ezért érdemes őket is felkeresni a megyei munkaügyi központokban. A megújult EURES májustól valamennyi tagország, és az Európai Gazdasági Térség összes, az egyes állami foglalkoztatási szolgálatoknak bejelentett álláshelyét tartalmazza – egy közös portálon, kezelőfelületen keresztül lesznek elérhetőek a nemzeti adatbázisok.

A munkaadóknak is érdemes lesz az EURES adatbázisát böngészni, mert a munkavállalók szabadon feltölthetik önéletrajzukat a rendszerbe, így valamennyi tagállam munkavállalói közül válogathatnak, ha új alkalmazottakra van szükségük. Ez például akkor előnyös a magyar cégeknek, ha másik tagállamban indítják el vállalkozásukat, vagy külföldi leányvállalatot alapítanak, és nem ismerik ki magukat az ottani munkaerőpiacon. Az EURES ugyanis az állásközvetítés mellett a tagországok legfontosabb adatairól, munkavállalással, társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályairól, valamint az adott ország kultúrájáról is tájékoztat, az unió valamennyi hivatalos nyelvén, így májustól már magyarul is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.afsz.hu) további információkat is találnak az érdeklődők, és innen közvetlenül is elérhetik a rendszer hivatalos honlapját is.

3. Munkavállalás külföldön

A csatlakozás után a magyar munkavállalók előtt mindössze két ország nyitja meg teljesen munkaerő piacát: Írország és Nagy-Britannia, de a szociális juttatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférést ők is korlátozzák. A jelenlegi tagállamok legalább két évig különféle feltételekkel korlátozásokkal, védik munkaerő piacuk egyensúlyát, Németország és Ausztria pedig a mindenképpen szeretné a csatlakozási tárgyalások során kiharcolt hét évig ezeket fenntartani. Utóbbi országokban a kétoldalú államközi egyezményeknek köszönhetően azonban vállalhatnak munkát a magyarok is. Ráadásul azok a honfitársaink, akik már a csatlakozás előtt egyéves munkaszerződéssel rendelkeztek, május elseje után, ha továbbra is abban az országban szeretnének dolgozni, ahol most teszik, akkor az ottani állampolgárokkal egyenrangúként helyezkedhetnek el, munkavállalási engedély nélkül. Ettől függetlenül a tartózkodási engedélyre azért továbbra is szükségük lesz, de ezt általában a munkaszerződésük felmutatásával már könnyebben megkapják.

A szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállalóknak ugyanazokat a munka- és fizetési feltételeket kell biztosítani az adott tagállamban is, mint amelyek a munkavégzés helyén érvényesek, amennyiben a küldő ország rendelkezései – a munkavégzés szokásos helye – nem kedvezőbbek. A kiküldött-, kirendelt-, kikölcsönzött munkavállalóra az őt kiküldő ország joganyaga vonatkozik, tehát ott lesz biztosított, illetve ugyanúgy megilleti a teljes körű szociális ellátás.

4. Külföldiek hazai foglalkoztatása

Magyarország a csatlakozás után a viszonosság alapján szintén korlátozásokat vezet be azon régi tagállamok dolgozóival szemben, amelyek korlátozzák a magyarok munkavállalását, attól függően, hogy ők milyen intézkedéseket vezetnek be. A kormány elképzelései szerint azon az országok dolgozóinak, amelyek nem nyitnak teljesen, de a jelenlegi helyzethez képest könnyítenek, munkavállalási engedélyhez kötik az itteni elhelyezkedését, de az engedély kiadása előtt nem végeznek majd munkaerő-piaci elemzést – ez lerövidíti az eljárást is. A velünk együtt csatlakozó országok polgárai szabadon vállalhatnak majd munkát hazánkban, míg a harmadik országból érkezőkkel szemben fennmarad a jelenlegi eljárás.

5. SOLVIT ingyenes vitarendezési rendszer az EU-országok között

A csatlakozás napjától hazánkban is működni kezd a SOLVIT, az EU ingyenes belső piaci informális vitarendezési mechanizmusa. A magyar SOLVIT-központot a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságán állítják majd fel, saját honlappal és e-mailcímmel. Csak határokon átnyúló problémákat kezel, az állampolgárok, kisvállalkozások hétköznapi életét megnehezítő, a közösségi – elsősorban az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásáról szóló – joganyag eltérő értelmezéséből, hiányosságaiból fakadó zavarokat orvosolja. Minden tagállamban felállítanak egy központot, ahová közvetlenül lehet fordulni, panaszt tenni, elsősorban olyan esetekben, amikor a bírósági eljárás indokolatlanul hosszú és költséges lenne. Cégek vagy magánszemélyek egymás közti nézeteltéréseivel, bírósági ügyekkel nem foglalkoznak. Az előzetes vizsgálatok után, ha a központ jogosult cselekedni, akkor a partnerországok segítségével tíz hét alatt igyekeznek orvosolni a problémát.

6. Uniós pályázatok, támogatások

Foglalkoztatáspolitikai téren a csatlakozás egyik legnagyobb kihívása a hazai elképzelések összehangolása az Európai Foglalkoztatási Stratégiával. E szerint 2010-re az unió a világ egyik legversenyképesebb tudásalapú gazdasági térségévé válik, ahol a foglalkoztatás szintje eléri a 70 százalékot. Az EU több programján és strukturális alapján keresztül támogatja ennek megvalósítását. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának stratégiai célja a foglalkoztatási szint emelése, a munkaerő versenyképességének javítása, és a társadalmi beilleszkedés elősegítése. Támogatható a foglalkoztatás, az oktatás, képzés, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése.

A HEFOP költségvetése 2004–2006 között összesen 191 milliárd forint, ebből a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 73 milliárd forintot fordíthat pályázatokon, központi programokon keresztül a munkanélküliség kezelésére, a munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzések és a vállalkozói készségek fejlesztésére, valamint a felnőttképzés támogatására. Jelenleg 18 pályázati felhívás érhető el a minisztérium honlapján (www.fmm.gov.hu)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.