Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint késhet a csatlakozásig elfogadott uniós jog magyar nyelvű kihirdetése, ami a bíróságok és más jogalkalmazók számára problémát okozhat.
Ez a helyzet a korábbi bővítéseknél is előfordult. Ha például egy polgári perben magyar bíróság előtt kívánnak hivatkozni május elseje előtt született közösségi szabályra, ami még nem jelent meg magyar nyelven az unió hivatalos lapjában, akkor a bírónak feltehetően a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz kell fordulnia, hogy kihirdetettnek és ily módon alkalmazhatónak minősül-e a hivatkozott közösségi szabály – magyarázta Fazekas Judit.
Official Journal (Hivatalos Lap)
Az Európai Unió működését szabályozó Hivatalos Lap (Official Journal of the European Union ) csatlakozásunk időpontjától magyar nyelven is megjelenik papír és CD-ROM formátumban az Európai Unió Hivatalos Kiadójának kiadásában, sőt az Eurolaw online adatbázisban .pdf formátumban is. A Hivatalos Lap gyakorlatilag az unió közlönyeként és közbeszerzési értesítőként is funkcionál. Az unióban a jogszabályok és a közbeszerzések akkortól lépnek életbe, ha megjelentek az Official Journal hasábjain.
Május elsejétől az unió hivatalos lapja már 20 nyelven, közte magyarul is közli az újonnan elfogadott szabályokat. A korábban az unióban már kihirdetett, összesen több tízezer oldalnyi joganyagnak a csatlakozó országok nyelvén az unió hivatalos lapjában történő kihirdetése viszont egy különkiadásban történik. A 205 kötet folyamatosan jelenik meg és ebben a nem hivatalos tájékoztatások szerint akár több hónapos csúszás is elképzelhető.
A fordításért az országok, a megjelenésért az EU felel
A fordítások elkészítése a csatlakozó országok feladata. Az IM honlapján már hozzáférhető, megismerhető az uniós jog szakmailag is lektorált magyar fordítása, a hivatalos lap megjelentetése azonban az uniós szerv feladata – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A problémáról, ami feltehetően az unió luxemburgi kiadóhivatal nyomdai kapacitásával függhet össze, nem hivatalosan értesültek az IM munkatársai.
Fazekas Judit elmondta, hogy az ezzel kapcsolatos kérdéseiket többször is feltették az uniós intézményeknek. Legutóbb márciusban és áprilisban, ám érdemi választ nem kaptak. Emiatt a magyar külügyminiszter hivatalosan is megkeresi Günter Verheugen bővítési biztost.
Az irányelvek már beépültek a magyar jogrendbe
A rendelet mellett az irányelv a másik, tagállamok számára kötelező uniós szabály. Az irányelvek azonban már a jogharmonizáció során beépültek a magyar jogrendbe, ezért e téren nem jelent problémát a késedelem – jegyezte meg a szakember.
Hozzátette: 1995-ben – Finnország és Svédország csatlakozásakor – is hasonló volt a helyzet. A csatlakozásig hatályba lépett uniós jog finn, illetve svéd nyelvű kihirdetésére hónapokat kellett várni, ám ez nem állította megoldhatatlan feladatok elé a jogalkalmazókat.
András herceg csupasz fenékkel jön rá, hogy mekkorát hibázott
Az Interjú a herceggel akár A korona soha el nem készülő újabb évadába is beférne, és ott talán jobban is működne. Kritika.
