1. Át kell venni a belpiaci szabályokat
A belpiaci szabályok a tagállamok közti áruforgalom és szolgáltatásnyújtás általános forgalmi adóztatásának a harmonizációját jelentik, amelyeket az uniós csatlakozás napjától kell átvennünk. A módosítás legfontosabb része, hogy a tagállamok áruforgalmában megszűnik a termékimport-termékexport, s ezt felváltja az önbevallással rendezendő, cél ország szerinti adózás elve. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy – fő szabály szerint – májustól a hazai adóalany áfa nélkül értékesíti termékét az unió más tagállamában lévő üzleti partnerének, aki pedig önbevallással fizeti meg a saját országában előírt áfát.
Úgynevezett különleges jogállású adóalanyoknak – így például a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytatók, a mezőgazdasági tevékenységet végzők közül a különleges jogállást választók, az alanyi adómentességet élvezők –, és a nem adóalany jogi személynek, ha a tárgyévben és az azt megelőző évben más tagállamból történő termékbeszerzése – új közlekedési eszköz és a jövedéki termékek kivételével – a 10 ezer eurót meghaladja, akkor az közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül. Ha ezen érték alatt van, s ha az adóhatóságnak bejelentik, akkor is választhatják ezt a fajta adófizetést, ám attól 2 évig nem térhetnek el. A természetes személyeknek pedig – ugyancsak fő szabály szerint – a vásárlás helyén kell az áfát megfizetniük.
Más a helyzet új, vagy hat hónapnál nem régebbi közlekedési eszköz vásárlása esetén: ilyenkor mindegy, hogy adóalanyról, magánszemélyről, vagy esetleg úgynevezett különleges jogállású adóalanyról van szó, ekkor minden esetben a saját országukban kell – az ottani mértékkel – az áfát megfizetni. Nem számít közösségen belüli beszerzésnek az a termékértékesítés sem, amely ha belföldi felek között történne, adómentes lenne: így például a nemzetközi közlekedésben rész tvevő légi jármű, tengeri hajó, vagy az ezekhez szükséges alkatrészek beszerzése, vagy a diplomáciai, konzuli képviseletek tagjainak termékbeszerzése sem, mint ahogy a NATO szükségleteit szolgáló beszerzés is adómentes.
Közösségen belüli termékbeszerzésnél adókötelezettség a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik, illetve ha a számlát ettől korábban bocsátották ki, annak kibocsátási időpontja.
Adótipp! Az unió más tagállamaihoz képest nálunk mind a kedvezményes, mind a normál áfakulcs magas, ezért a kis- és középvállalkozásoknak is érdemes arra törekedni, hogy beszerzéseik áfatartalmát mérsékeljék – hangsúlyozta Csobánczy Péter, adószakértő, aki szerint ezzel két feltétel teljesülése esetén ajánlatos élni. Az egyik feltétel, hogy az adott beszerzés forgalmiadó-tartalma kisebb legyen a származás szerinti tagállamban, mint Magyarországon, a másik feltétel pedig az, hogy a beszerző áfalevonásra (-visszaigénylésre) a magyar szabályok szerint ne legyen jogosult, vagyis például alanyi adómentességet vagy eva-t választott. A származási ország szerinti forgalmiadó-mérték érvényesül például az úgynevezett távolsági értékesítés esetén, valamint éves szinten és áfa nélkül számítottan összesen 10 ezer eurót meg nem haladó, az EU külföldi tagállamaiból származó beszerzés esetén.
2. A teljesítés helye a termék rendeltetési helye
Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a teljesítés helyének – fő szabályként – a termék feladásának vagy fuvarozásának a rendeltetési helyét kell tekinteni. Kivétel ez alól az úgynevezett háromszögügylet, amikor is a termék értékesítése három különböző tagállambeli adóalany között történik, s a termék rögtön az első értékesítőtől a lánc végén álló vevőhöz kerül. Teljesítési helyként az első értékesítésnek megfelelő közösségen belüli termékbeszerzés esetén az értékesítési lánc közepén álló vevő illetősége szerinti államot kell tekinteni, amelynek azonban feltétele, hogy a lánc végén álló vevő a saját tagállamában az úgynevezett fordított adózásra irányadó szabályok szerint a második értékesítés után az áfát saját nevében megfizesse, illetve, hogy a lánc közepén álló értékesítő fél ezt az ügyletet háromszögügyletként bevallja az összesítő jelentésében.
3. Szolgáltatásoknál a szolgáltató székhelye számít
A szolgáltatás teljesítési helye – fő szabály szerint – a szolgáltatásnyújtó székhelye, telephelye. Ugyanakkor májustól lesznek változások: a megrendelő telephelye számít majd a teljesítés helyének a rádiós és televíziós műsorszolgáltatással, valamint az elektronikusan teljesített szolgáltatásoknál is. Ez azt jelenti, hogy hiába harmadik országbeli a szolgáltatás nyújtója – mondjuk egy internetszolgáltató –, de a szolgáltatás tényleges élvezete, használata belföldön történik, a teljesítés helyének belföld számít, tehát itt kell megfizetni az adót. Ugyanez a szabály érvényes a többi, a megrendelő székhelye szerinti teljesítési hellyel adózó szolgáltatás esetén. Ugyanakkor ha a szolgáltatás tényleges használata harmadik országban történik, de a teljesítési hely belföldre esne, akkor a teljesítési helynek a harmadik országot kell tekinteni, de csak akkor, ha ez nem vezet kettős adóztatáshoz, vagy adóelkerüléshez.
4. Bővül az adómentesség köre
A termékexporttal esnek egy tekintet alá, így adólevonási jog mellett adómentesek lesznek bizonyos külföldi elemet magában foglaló termékértékesítések és szolgáltatások. Így például adómentes lesz a külföldi megrendelő részére, a megrendelő tulajdonában maradó terméken végzett feldolgozás, ha azt a bérmunkát követően – a vámhatóság által igazoltan – harmadik országba szállítják.
5. A csomagküldőnek a vevő országában is be kell jelentkeznie
Ha az adózó postai csomagküldő szolgálat igénybevételével másik tagállambeli adóalanynak vagy különleges jogállású adóalanynak szállít terméket, akkor alapesetben az adót ott kell megfizetni, ahol a terméket feladják, vagyis az eladó országában. Ha viszont ezen értékesítés – adó nélküli összértéke – a 100 ezer eurót meghaladja, akkor már be kell jelentkeznie a vevő országában adóalanynak, s akkor már az ottani adómértékkel teljesítheti adókötelezettségét, mivel ekkor a teljesítés helye megfordul: a termék rendeltetési helye lesz, nem pedig a feladási helye. Magyarországon ez az érték csak 35 ezer euró lesz. (Ebben az évben arányosan kell figyelembe venni az értékhatárt a törtév miatt.) Arra viszont lesz lehetőség, hogy a magyar adóalanyok tagállamonként a megadott értékhatár alatt is bejelentkezhessenek adóalanynak. A távértékesítés szabályait nem lehet alkalmazni – s így az értékhatárba sem számít bele – az új közlekedési eszköz, a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék, s a jövedéki termék sem.
Adótipp! A távolsági értékesítést folytató külföldi eladóra vonatkozó 35 ezer eurós határnak megfelelő forintösszeget – ameddig tehát az eladó a saját hazai forgalmi adó mértékét alkalmazhatja az itteni eladásaira –, 2004-ben időarányosan mérsékelni kell a május elsejei csatlakozásra tekintettel – emelte ki Csobánczy Péter, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy a hazai vállalatok EU-ból származó beszerzéseinél meghatározott 10 ezer eurós összegnél viszont nem kell arányosítani ebben az évben.
6. Kedvezőbb lesz a levonási jog
Lehetővé válik a magáncélú és az adóalanyiságot eredményező tevékenységhez kapcsolódó beszerzések közötti arányosítás. Míg jelenleg azon termék vagy szolgáltatás áfája egyáltalán nem vonható le, amely akár részben is magáncélú volt, májustól ilyenkor arányos mértékben az áfa is levonható lesz. Ugyancsak kedvező, hogy az egyébként tárgyi adómentes pénzügyi szolgáltatásoknál is lehet áfalevonási jogot érvényesíteni, ha a megrendelő unión kívüli illetőségű. Lehetővé válik az is, hogy távmunka esetén a munkáltató által a munkavállaló rendelkezésére bocsátott termékek áfáját a munkáltató levonásba helyezze, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben a munkavállaló távmunkával kapcsolatos költségeit átvállalja.
7. Változnak a számlázással kapcsolatos szabályok
Az adóalany mindig köteles lesz számlát kibocsátani, ha másik adóalanynak értékesít, vagy ha közösségen belüli adómentes termékértékesítést végez, illetve ha távolsági értékesítés történik. Lehetővé válik, hogy a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany a számla helyett egyéb számviteli bizonylattal tegyen eleget bizonylatadási kötelezettségének. Biztosítva lesz májustól az is, hogy a számla kibocsátását a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó fél helyett a vevő vagy harmadik személy átvállalja, de ekkor a számlát kibocsátó és a teljesítésre kötelezett egyetemlegesen felelnek a bizonylatokkal kapcsolatos kötelezettségekért. Lehetővé válik elektronikus számla kibocsátása is, azonban adóigazgatási szempontból csak a fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy az elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) továbbított számla lesz elfogadható.
A korábbi tervekkel ellentétben még sem kell a vevő adószámát feltüntetni a számlán belföldi kereskedelem esetén, hanem elegendő a vevő neve és címe. Ugyanakkor ha közösségen belüli kereskedelemről van szó, akkor ezek mellett a vevő közösségi adószámát is rá kell írni a számlára.
Adótipp! A másik tagállamba irányuló áfa nélküli számlázásnak – a magyar eladó közösségi adószáma mellett – az is feltétele, hogy a külföldi vevőnek is legyen a saját tagállamában érvényes közösségi adószáma, amelyről a magyar eladónak meg kell győződnie, mert azt a számlán fel kell tüntetnie. Ez már május 1-je előtt felveti az előzetes tudakozódás szükségességét a külföldi vevő közösségi adószámáról, sőt célszerű az is, ha a magyar eladó a partnerétől megkapott adószám hitelességét előzetesen az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájával kontrolláltatja – hangsúlyozta Csobánczy Péter.
7. Módosulnak az adó-visszaigénylés feltételei
A visszaigénylési értékhatár számításánál a közösségen belüli adómentes értékesítések feltüntetésére is szükség lesz, de beleszámítható ebbe – nemzetközi teherközlekedés esetén – a teljesítés adó nélküli ellenértéke is. A visszaigénylési összeghatárt az alanyi adómentesség választására jogosító mindenkori összeghatárhoz köti a törvény. Bővül azon esetek köre, amikor az adót a külföldi értékesítő helyett a beszerzőnek kell bevallania és befizetnie, ezért növekszik a kivételek köre, amikor a negatív adó visszaigényléséhez elegendő, hogy csupán az adót, s ne a teljes adóval növelt ellenértéket fizessék meg.
8. Pozitív szabályok az idegenforgalomban
A különbözet szerinti adózás szabályait nem lehet alkalmazni az új közlekedési eszköz közösségen belülre történő értékesítésére. Azon termékek, amelyekre a különbözet szerinti adózás szabályait alkalmazták, nem értékesíthetőek a távértékesítésre, valamint a közösségen belüli adómentes értékesítésre vonatkozó szabályok. Így biztosítják ugyanis, hogy egy termékre nézve ne keveredjenek az adólevonási jog melletti és az adólevonási joggal nem járó adómentes értékesítés szabályai. A törvény pontosan meghatározza, hogy mit kell teljesítési időpontnak tekinteni kiutazásnál, beutazásnál és rendezvényszervezésnél. Mentesek az adó alól az utas javára megrendelt, közösségen kívül teljesített szolgáltatások, illetve, ha a teljesítés csak részben van harmadik ország területén, akkor a mentesség is csak részben vonatkozik az adott szolgáltatásra.
Egy elfogadott módosító javaslatnak köszönhetően maradhat május elsejét követően is az árrés utáni adózás a 24 órán belüli, vagy éjszakai szállást nem tartalmazó összetett idegenforgalmi szolgáltatásoknál.
