Üzleti tippek

Szakképzési hozzájárulás: teher vagy segítség?

admin

2004. 04. 02. 00:00

A szakképzési hozzájárulás minél nagyobb részét érdemes a saját alkalmazottak képzésére fordítani, s ezzel a lehetőséggel a vállalkozások egyre nagyobb hányada él.

A szakképzési hozzájárulást alapvetően adóként fizetik a hozzájárulás fizetésére kötelezett vállalkozások. Az APEH adatai szerint a cégek tavaly 18,6 milliárd forintot fizettek be szakképzési hozzájárulásként.

Szakképzési hozzájárulás:

– az éves béralap másfél százaléka,
– a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint kell megállapítaniuk a hozzájárulás összegét, a bevallás módját és befizetniük a hozzájárulást, ha szükséges, akkor az előleget is.
– a gyakorlati képzést nem szervező vállalkozások a bruttó hozzájárulási kötelezettség húsz százalékát pénzben kötelesek befizetni az APEH számlájára, mivel a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 80 százaléknál nagyobb kötelezettségcsökkentést nem enged számukra.
– A cégek fejlesztési támogatás, és a saját munkavállalóik számára szervezett képzések költségeinek elszámolásával csökkenthetik fizetendő hozzájárulásukat.
– a gyakorlati képzést megszervező cégek a bérköltség alapján kiszámolt bruttó kötelezettségüket a gyakorlati képzés törvény által elismert költségeivel, csoportos képzés esetén a tárgyi eszközök beszerzési költségeivel, valamint a képző hely ellenőrizhető és arányos költségeivel csökkentik,
– a tanulószerződés alapján foglalkoztatottak gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltséggel, és a kötelező legkisebb munkabér – tanulónként és évenként – legfeljebb 20 százalékával ugyancsak csökkenthetik hozzájárulás-fizetési kötelezettségüket a vállalkozások.

Az adóhatóság kétféleképpen – utólagos átfogó vizsgálat részeként, vagy önálló vizsgálat keretében – szokta ellenőrizni, hogy a vállalkozások ténylegesen teljesítették-e a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségüket. Az APEH szerint az adózók többsége ismeri és teljesíti is kötelezettségeit, előfordul azonban, hogy egyáltalán nem fizetnek szakképzési hozzájárulást.

Az igazgatóságok 2002-ben 1714, tavaly pedig 1705 megállapítással zárult vizsgálatot végeztek el a szakképzési hozzájárulás adónemben. Az adóhatóság 2003. december 31-ei kimutatása szerint a működő adózók 1,4 milliárd forint szakképzési hozzájárulás hátralékot halmoztak fel, amit normál végrehajtási eljárás keretében szeretne behajtani az APEH.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szerint a hozzájárulási kötelezettség teljesíthető gyakorlati képzés szervezésével is. Ha a hozzájárulásra kötelezett cég úgy dönt, hogy gyakorlati képzés szervezésével szeretné teljesíteni kötelezettségét, akkor a hozzájárulásról szóló bevallását az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságához (OMAI) kell küldenie, és nem az APEH-hoz.

Azon cégek, akik ugyan szerveznek gyakorlati képzést, de nem kívánják annak költségeit elszámolni, továbbra is az APEH felé teljesítik bevallási és befizetési kötelezettségüket. A 2002-es adóévre a gyakorlati képzést végző cégektől mintegy 2600 bevallás érkezett az OMAI-hoz. Ezek a vállalkozások csaknem 75 400 tanuló gyakorlati képzését végezték el, ebből több mint 12 ezret tanulószerződés keretében foglalkoztattak. Az OMAI az ide érkező bevallások alapján rendszeresen ellenőrzi az érintett vállalkozások elszámolásait.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény arra is lehetőséget ad a hozzájárulásra kötelezetteknek, hogy azt részben gyakorlati képzés szervezésével, miközben a fennmaradó összeget pedig a saját dolgozóinak felnőttképzési, vagy tanulmányi szerződés keretében megszervezett képzés költségeinek elszámolásával teljesítse. Ez utóbbi azonban nem haladhatja meg a bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettség 33 százalékát. Ezen költségcsökkentő tételek elszámolása után fennmaradó összeget, a bruttó kötelezettség legfeljebb húsz százalékát azonban a gyakorlati képzést szervezőknek is be kell fizetniük a Munkaerő-piaci Alap javára. A hozzájárulásra kötelezettek további kötelezettségcsökkentő lehetőséget vehetnek igénybe akkor, ha Fejlesztési Támogatási Szerződést kötnek valamely oktatási intézménnyel. Ennek keretein belül eszközátadással vagy pénzzel támogathatják a kiválasztott intézményt.

A fejlesztési támogatást kizárólag a bruttó hozzájárulási kötelezettség 75 százalékáig, felsőoktatási intézmények esetében pedig 37,5 százalékáig vehetik figyelembe a cégek. Az OMAI adatai szerint a 2002-es adóévben 30 ezer támogatási szerződés érkezett be a minisztériumba, azonban több cég több intézménnyel is szerződést kötött, a minisztérium pedig nem rendelkezik adatokkal arra vonatkozóan, hogy hány cég döntött e megoldás mellett. Ezer szakképző intézmény kapott fejlesztési támogatásként mintegy 12,5 millió forintot, a felsőoktatási intézmények pedig 2,3 millió forint támogatáshoz jutottak ily módon.

Közel 200 ezren vettek részt a képzésen

A szakképzési hozzájárulás saját munkavállalók képzésére fordítható egyharmadának felhasználása 2000–2003. között több mint 197 ezer alkalmazott képzését tette lehetővé. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a tavaly képzésben részt vevő dolgozók száma 2000 óta közel négyszeresére emelkedett. A munkáltatók által igényelt, fizetett képzések a szakmacsoportok széles körét érintik, legkeresettebbek az informatikai, gépészeti, kereskedelem és marketing, az üzleti adminisztráció, a szociális szolgáltatások, a közgazdasági, valamint az egyéb szolgáltatások körébe tartozó szakmai képzések. A hozzájárulásra kötelezettek saját munkavállalóik képzésekor csaknem fele-fele arányban választanak az Országos Képzési Jegyzékbe tartozó, illetve nem OKJ-s képzéseket. A februárig hatályos oktatási miniszteri rendelet csak a szakmai képzés részét képezően tette lehetővé a nyelvi képzés hozzájárulás terhére történő elszámolását, ha az a teljes képzési óraszám 75 százalékát nem haladta meg.

A hozzájárulást saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásainak feltételeit és szabályait tartalmazó OM–FMM együttes rendelet jelentős változásokat hozott: bővült az elszámolható képzések köre, változott a képzési kérelmeket elbíráló testület és az ellenőrzésben részt vevő szervezetek köre, és egyszerűbbé, áttekinthetővé vált a kitöltendő adatlapok tartalma is. A kérelmet, illetve elszámolást az új jogszabály szerint a jövőben a képzés megkezdésének tárgyévében kell benyújtani a vállalat székhelye szerint illetékes megyei munkaügyi központhoz.

Gyakori hibák:
– tévesen számolják ki a szakképzési hozzájárulási alapot, leggyakrabban a választott tisztségviselők tiszteletdíjait felejtik el hozzászámolni a béralaphoz,
– nem szakképző iskolával kötnek együttműködési megállapodást a vállalkozások,
– a fejlesztési támogatás összegét nemcsak a kötelezettség bruttó 75 százalékáig veszik figyelembe a kötelezettség csökkentő tétel megállapításakor,
– a vállalkozások nem utalják át időben – a tárgyév december 31-ig – a fejlesztési támogatásokat,
– az adózók a saját munkavállalóikkal ugyan nem kötnek tanulmányi szerződést, de a szakképzés költségeit hozzájárulási kötelezettség csökkentő tételként számolják el.

A rendelet szerint akkor számolható el a hozzájárulás terhére a saját munkavállaló képzése, ha a képzés minimális időtartama tizenöt óra, és nem kevesebb, mint 30 nap, és a teljes képzési óraszám szakmai képzés, vagy ennek legfeljebb 30 százaléka általános, vagy nyelvi képzés, esetleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás. Emellett a munkáltatónak most már lehetősége van a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzések elszámolására is.

A hozzájárulásra kötelezettek abban az esetben tekinthetnek el a felnőttképzési szerződés megkötésétől, ha a munkavállaló képzése vállalaton belül zajlik. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések mellett az akkreditált képzési program alapján folytatott képzések esetében a jövőben elegendő lesz az elszámolás benyújtása is. A rendelet a támogatás hatékonyabb felhasználása érdekében meghatározza az egy napra elszámolható költség maximumát is.

A kis- és középvállalkozásoknak figyelembe kell venniük a versenyképesség javítása, a műszaki-technológiai színvonal emelése, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a korszerű technológiák alkalmazásának elősegítése, a környezetvédelmi szempontok fokozott érvényre juttatása, valamint az EU-csatlakozásra való felkészülés szükségességének szempontjait, melyek megvalósításának egyik fontos eszköze a saját munkavállalóik tudásának bővítése, szakmai felkészültségének javítása – mondta Szép Zsófia, az FMM főosztályvezetője. Ennek érdekében a minisztérium a szakképzési hozzájárulási rendszer elemeként a saját munkavállalóik képzési lehetőségének biztosítására, a kedvező jogszabályi környezet megteremtésére törekszik azért, hogy a munkáltatók, köztük a kis- és középvállalkozások minél jobban használják fel a saját alkalmazottak képzésére fordítható hozzájárulási kötelezettséget.



 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.