Enyhülnek bizonyos beruházásokra folyósított támogatások és egyes idegenforgalmi szolgáltatások adóterhei azután, hogy a Parlamentben szavaztak az általános forgalmi adó törvény módosítási javaslatairól.
Pénzeli Márta, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője az MTI-nek elmondta, hogy az elfogadott javaslat szerint 2004-től megszűnik az áfa-kötelezettség bizonyos beruházások támogatása esetében, a mentesség vonatkozik a 2003-ban megigényelt 2004-re áthúzódó projektekre is. Ide tartoznak a Sapard és a Phare támogatások és részben a földalapú támogatások.
Az elfogadott módosítások pozitívan érintik az idegenforgalom egy részét is. A szakma kérésére ugyanis maradhat az árrés utáni adózás a 24 órán belüli, vagy éjszakai szállást nem tartalmazó összetett idegenforgalmi szolgáltatásoknál.
Mindezek mellett egy elfogadott módosítás alapján azoknak az önadózóknak, akik harmadik országból importálnak terméket, nem kell megfinanszírozniuk a befizetett áfát addig, amíg azt vissza nem utalják nekik. A főosztályvezető elmondta: azoknak az adóalanyoknak, akik visszaigénylésre jogosultak, likviditási problémát okozhatott volna az visszaigényelhető áfa befizetése s a visszautalást között eltelt minimum 30 napos határidő.
Csoportos áfa-mentességet kapnak a pénzintézetek és pénztárak abban az esetben, ha csoporton belül önálló jogi személyiségű társaságba szerveznek ki tevékenységet s ennek adókötelezettsége lenne.
Nem változik május elsejétől a vállalati telefonszámlák áfa-terhe, miután a Parlament nem fogadta el az erre vonatkozó módosítást. A képviselők által nem támogatott indítvány azt szerette volna elérni, hogy a cégek telefonköltségeik után csak a fele áfát írhassák le, szemben a jelenlegi hetven százalékkal.
Pénzeli Márta elmondta: az adószám bediktálásának kötelezettsége is enyhült az eredeti elképzelésekhez képest. Az elfogadott szabályozás szerint ugyanis csak az unió által minimumként elvárt speciális esetekben köteles megadni a vevő adószámát a számlakiállítónak.

Megnéztük a belgrádi mini-Dubajt
Belgrádban az elmúlt tíz évben épített fel egy városrészt az az arab befektető, akinek a Rákosrendezőt is eladta volna a kormány. Bár a szerb fővárosban sokkal több magas épület van, mint Budapesten, a 168 méteres Kula Belgrade így is mindenhonnan szemet szúr. A helyiek véleményét kérdeztük.