Okosan szerződjünk az irodára!

Szerencsére Budapest továbbra sincs az élmezőnyben a világ legdrágább irodabérleteit felsoroló legfrissebb, november közepén kiadott listán. Fővárosunkban ugyan az éves átlagos bérleti költség 265 euró négyzetméterenként, s ezzel a 60. helyre lépett előre a tavalyi 65-ről, ám ez a drágulás elhanyagolható. Szakemberek szerint a következő években sem lesz nagyobb a növekedési ütem. Vannak azonban olyan szempontok és megfontolások, amelyekre feltétlenül oda kell figyelni, mielőtt bárki aláírná az új szerződést.

Általános tapasztalat, hogy egy cég életében 6-8 évente biztosan eljön az idő, amikor váltani kell a bérleményt. Az irodáknál is meghatározhatja bárki, hogy milyen alapszolgáltatásokra szeretne igényt tartani: fontos-e, hogy közel legyen a metro, legyen-e önálló szintje a házban és megszervezzék-e az alkalmazottak étkezését, esetleg az üzleti partnerek fehér asztal melletti fogadására is adjanak alkalmat.

Nem biztos, hogy a legolcsóbb a legjobb

Érdemes párhuzamosan tárgyalni több irodaház üzemeltetőjével vagy a megbízott bérbeadóval. Egyéni piackutatást is lehet végezni, ebben az üzleti partnereinktől szerzett információkon kívül sokat segít az internet. Nem árt az sem, ha a bérletről döntő vezető mellett egy ingatlanos szakember, esetleg külső tanácsadó cég tudását is hasznosítják.

Nem biztos, hogy mindig a legolcsóbb megoldás a legjobb. Előfordulhat, hogy ugyanannyi embert eltérő méretű irodaterületen lehet elhelyezni attól függően, hogy éppen melyik irodaházról van szó a kiszemeltek közül.

Igen érzékeny terület az üzemeltetési díj. Meglepődhet a cégvezető, ha erre nem figyel oda és a végén sokallja a számlát. Ezt a költséget két részre lehet osztani: a bérlő által ellenőrizhető és a tőle független rész. Ha például országosan emelkedik a gáz ára, azt tovább háríthatja az üzemeltető a bérlőre. Ellenőrizhető és féken tartható ugyanakkor a sok kiegészítő szolgáltatás díja, mint például a portaszolgálat, a biztonsági őrök bére, a garázshasználat vagy a géphasználat takarításkor.

Bevásárlóközpontok, lakások, villák irodaként

Kevéssé figyelnek oda manapság az irodakereső vállalatvezetők a bevásárlóközpontokra, noha ott sokszor kedvezőbbek a feltételek. Az ingatlanfejlesztők ma már nem kizárólag kereskedelmi céllal építik ezeket, egyre több ilyen központban van általában 2-5 ezer négyzetméternyi iroda is. Ennek a választásnak az az előnye, hogy rendszerint közlekedési csomópontoknál találhatók, kedvezményes lehet a parkolóhasználat, a bérleti díj általában 10 százalékkal alacsonyabb a központokon kívülieknél.

Szintén elhanyagolt terület a lakásirodáké és az irodavilláké. A lakásirodák kora még nem járt le. A Belvárosban egyre több olyan kisebb – ügyvéd-, tanácsadói- – cég működik, amelyiknek fontos a központi fekvés és inkább egy egész emeletet megvesz egy nagy bérházban, csakhogy együtt tudhassa a csapatot, illetve hogy ne diktálhasson neki az üzemeltető, mint egy bériroda-házban.

Hasonló a helyzet az irodavillákkal. A cégek – reklámügynökségek, produceri irodák, gyógyszercégek, pénzügyi tanácsadók, orvosi vállalkozások – főleg reprezentációs megfontolásokból választják ezeket a 400-700 négyzetméteres, ápolt kerttel rendelkező épületeket. Itt fontos a legalább dupla garázs vagy a nagy autóbeálló. Ha vásárolni akarnak ilyet, akkor 400-500 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként, mivel ezek többnyire az elit budai körzetekben találhatók.