Érdekes írást tett közzé az Alapblogon Zsiday Viktor, a Citadella abszolút hozamú befektetési alap kezelője. A poszt főbb megállapításai:
- a következő 10-15 évben a passzív, statikus befektetésekkel (például: 60% részvény, 40% kötvény) csak infláció alatti hozamot lehet elérni,
- ennek oka, hogy a munkaerő globálisan „elfogyott”, ami a bérek emelkedéséhez, így a vállalati profitráta csökkenéséhez vezet,
- a nagyobb infláció miatt a kamatszint is nőni fog, ami a részvények árazását is csökkenti,
- az árazás és a profitráta csökkenése miatt 10-15 éves időtávon a részvények átlaghozama nem lehet nagyobb nullánál,
- a magasabb kamatszint miatt a kötvények is rosszul teljesítenek majd,
- csak az tud pénzt keresni, aki az 1-3 éves fellendüléseket és összeomlásokat meglovagolja,
- definíciószerűen a befektetők többségének ez nem fog sikerülni,
- 1-2 évig maradhat a mostani trend, utána viszont jön a fordulat.
Azért sem mehetünk el e szavak mellett, mert a Citadella ma az abszolút hozamú alapok között a legnagyobb kezelt vagyonúak között foglal helyet, 56 milliárdot kezel egymaga. Az utóbbi öt évben az átlaghozama az alapnak majdnem 10%, míg az egyéves hozama 4% volt.
Mivel nincs üveggömbünk és nem is találtuk fel az időgépet, csak annyit tehetünk, hogy továbbgondoljuk a Citadella portfóliómenedzserének írását. Nem tudjuk, hogy beválik-e a jóslat, de ha valóban így lesz, akkor nagyon kemény időszak vár a befektetőkre.
Meglátásunk szerint két következtetés lehetséges.
- Ha azt várjuk, hogy egy vegyes (kötvény és részvény) befektetéssel, valamint egy tisztán részvénybefektetéssel nem lehet infláció feletti hozamot elérni, akkor a logikus döntés a lakossági állampapír vásárlása. Azon belül is a prémium állampapíré, hiszen, igaz, közel két éves késéssel, de a hazai infláció felett fizet 1,25-1,50%-ot. Persze, nem tudhatjuk, hogy ha lejárnak 3-5 év múlva, akkor milyen feltételekkel lehet megújítani a befektetést, de mostani állás szerint jó alternatívának tűnnek.
- Ha tényleg ennyire kiszámíthatatlan lesz a részvénypiacok alakulása, akkor a magasabb hozam reményében csak olyan alapot érdemes vásárolni, ami aktívan keresi a befektetési lehetőségeket. Ennek a legnyilvánvalóbb megvalósulási formái az abszolút hozamú alapok. Ezek az alapok függetlenül attól, hogy milyen a befektetési környezet, az állampapíroknál is magasabb pozitív hozamra törekszenek.
Esetleg meg lehet próbálni a kettő mixét is, vagyis attól függően, hogy mennyire merjük felvállalni a kockázatokat, úgy veszünk lakossági állampapírt és abszolút hozamú alapot a portfólióba. Utóbbiaknál találhatunk olyan befektetési alapokat, amelyek az átlagnál jóval nagyobb kockázatot is felvállalnak, de vannak közöttük alacsonyabb rizikójú alapok is. A logikába még beleférne az is, hogy aktívan kezelt részvényalapot vegyünk, de ez a tapasztalatunk szerint távol áll a magyar befektetői mentalitástól.
Annyiban szerencsénk van, hogy már most is a legtöbb ember ezekben a befektetésekben parkoltatja a pénzét, vagyis alapvető változásra ehhez képest nincs szükség.
